Site Meter
'Micsoda nő, az van itt rengeteg,
olyan mint ő, viszont egyetlenegy'





"Ducunt fata volentem, nolentem trahunt!"

2008. augusztus 28., csütörtök

elmélkedések

Milyen szívás, amikor először köszönnek az embernek csókolommal. Eleve milyen hülye maradvány ez? Az ember eleinte még küzd, hogy vadidegen, nála kb 5 évvel fiatalabb kölyköknek megmagyarázza, hogy de hát ő nem is öreg, és tegezze nyugodtan, aztán egy idő után feladja. Egy biztos, ha nekem gyerekem lesz, nem fog így köszönni. Nem lesz arra nevelve, hogy a felnőtteket ab ovo tisztelni kell, hanem jó hangos jó napottal fogja üdvözölni azt, akit akar, nem fog szeppenten tetszikezni, mint az anyja.

Komolyan nem hiszem el, hogy még létezik a fax, mint intézmény. Ne már.

Nagy rajongója voltam annak idején az Anita Blake sorozatnak Laurell K. Hamiltontól. Ő egy amerikai vámpírvadász/halottkeltő csaj, aki különböző kalandokba keveredik, majd lesz egy vérfarkas pasija, majd egy vámpír pasija, stb. Nem is ez a lényeg. Hanem elinte még filóztam, vajon mikor lesz filmváltozat, mert az anyag abszolút jó filmalapanyag lett volna, meg hogy ki játssza majd a szereplőket. Aztán már nagyon gondolkoztam az ötödik-hatodik kötet környékén, hogy odaadjam én ezt a 15 éves húgomnak? Merthogy egyre jobban hajlott pornóba a dolog. A történet meg ezzel fordítottan arányosan lett a következő kötetekben egyre vékonykább. Na mindegy. Ebből már jó film nem lesz. Mert jóérzésű színészek nem fognak ilyen durva pornót elvállani. A legújabb kötetet már meg sem vettem.

Most olvastam ki a Sosehol Neil Gaimantől, és nagyon ajánlom mindenkinek. Egyszerűen nagyszerű a nyelvezete, lehet rajta izgulni, lehet nevetni. Egy felnőtt mese.

Öregszem. Egyre jobban/gyakrabban zavarnak a körülöttem élő emberek. Például a szomszéd asztaloknál rihiröhiző kolleginák. Legnehezebben a zajterhelést bírom. Pedig mekkora alapzaj volt anno a call centerben, utána hazamentem, rögtön zene, tévé, további emberek. Most meg már hétszámra be sem kapcsolom a rádiót. Jó, most meg már mp3 lejátszóval közlekedem. Megint frissíteni kéne a számokat. Na majd hétvégén. Annyira jól esik néha pár óra csend, senkihez sem szólni, stb.

No és tegnap kívántam könnyű szülés, hát nem megszületett a ded? ParafenomÉN. Jó egészséget!


Megyek, megpróbálok fügelekvárt főzni.

2008. augusztus 27., szerda

Nesztek, estimese

http://www.rpotor.com/sunbalazs.html

Ma, hogy ne maradjak le, anyával kis westend, lett szép, új optikai egérke ezerhatszá' -ért, aztán 1 sör a kávés katicában, az már apával is. Most megyek south parkot nézni. vagy Szegény Dzsonit olvasni.
Pénteken tehát megkezdtük a háromnapon nyárbúcsúztató partit, ami nagyon jó volt. Délután fél négytől szépen lassan gyülekeztünk, lelazulás, olvasás, rablórömi, beszélgetés, kajakészítés (rántott kagylót és héjában sült kruplit varázsolt nekünk Péter, mi meg hozzá salátát), majd a szokásos mostmutasdmegbe fulladt az este. Majd aludtunk. Másnap melegszendóreggeli, néztünk Verdákat, ami kellemes csalódás volt végül, bár eleinte nagyon húztam a szám, hogy miezbazzeg, beszélő autók?, de aztán magába szippantott úgy a felétől, este énekeltünk, táncoltunk, nagyot buliztunk, másnap néztünk Szaffit, meg Álom tudományát. Arról már cikkeztem, milyen szar volt visszajönni a valóságba. Úgyhogy héfőn laza otthonülős, főzőcskézős (Jászainál 300ért kapni surimiutánzatot), nagymosós, South Park töltős és nézős este volt. Tegnap NagyÁnál voltam, mostmár elkezdtünk igazi kineziológiás-izomteszteléses-oldásos módszerekkel menni, közben beszél rá, hogy menjek el családfelállításra. Hömm. Előbbi tetszik, utóbbiról még nem vagyok meggyőzve, tényleg nem megy máshogy?

Na mindegy, eszembe jutott valamelyik nap, hogy majd kaptok ide néha esti mesét, például belinkelem vagy másolom Nektek valamikor a Sün Balázst, mert az milyen zseniális, (és viszonylag függetleníthető a Balázs-fóbiámtól, mert sokkal korábbi a rajongás, mint a fóbia kialakulása). Arról meg eszebe jutott Csipike is, aki a legnagyobb király, feltétlenül ajánlom mindenkinek, itt fent van az egész:
http://mek.oszk.hu/02500/02507/02507.htm
Csipikét egyébként a régi lakótársnak, Leilának köszönhetem, ezúton küldöm neki a hála és köszönet énekét, bájdövéj nem táplálok már haragot magamban, sőt kívánok neki könnyű szülést, egészséges babát, sok boldogságot, de többet nem szeretnék vele álmodni, köszi.

Lázár Ervin is nagy arc, ott van például a Berzsián és Dideki, hogy ne rögtön A négyszögletes kerek erdővel, vagy a Hétfejű tündérrel jöjjek. Vagy felnőtteknek ott van a Fehér Tigris, aminek neki kéne futni még egyszer. Na meg egyik este tényleg a Szegény Dzsoni és Árnikát kéne South park helyett.
Kiskoromban szerettem a Vidám meséket Szutyejevtől (főleg a Kisréce és kispipit
http://www.freeweb.hu/nlctb/docs/baba/Vidam_mesek.doc), meg ezt a könyvet http://antikva.hu/onan/reszletek.jsp?katalogus_id=155422&katalogusid=155422, odavoltam Füzesi Zsuzsa rajzaiért. Viszont mindig utáltam a bohócokat.

Régóta készülök, hogy frissítsem, kiegészitsem a linkajánlót itt oldalt, hogy mostanában merre járok, mert egyre több olyan blog van, ahova naponta-kétnaponta visszanézek.

Mostanában az office-ra és a south parkra vagyok rákattanva.

Ma kezdődik a velencei filmfesztivál. Egyszer elmennék egy ilyenre. Azért kicsit bánatos voltam, hogy idén nélkülem múlt el a Völgy, a Sziget, és az összes fesztivál, melyeket még sosem kóstoltam meg, pedig mindig szerettem volna. Határozttan kijelenthető, hogy valóban ez volt életem legszarabb nyara, most, hogy 4 nap van hátra belőle, ahogy azt előre sejtettem. De végülis egész jól viseltem. És nem hagyom magam. Jön az ősz, fel a fejjel, végre elviselhető az időjárás még a légkondin kívül is, sőt, már lehet egy picit fázni éjszaka, ezt így imádom. Vannak tervek, hogy merre tovább, mármint persze nem szakmailag, az most, meg már régóta csak munka, de a magánszférában.
Megoldódott a vízszámla-pánik, sztornózták az 50k-s számlát, sőt most épp meglepve konstatáltam, hogy van pénzem befizetni az ehavi csekkeket! Valószínűleg azért, mert kaptunk kajajegyet, és abból kajáltam, mert azért ebben a hónapban nem éltem nagyon szerényen. Bár egy új egeret vennem kéne ma, mert tegnapelőtt teljesen szétszedtem, hogy kitakarítsam, össze is tudtam rakni, de azóta azért nem tökéletes szegénykém. Kéne már egy optikai.


Költözik Endi, költözik Lujzi, lassan teljesen nagylányok leszünk. Panni párt talált, és amúgy is úgy tűnik, a helyén van. Bár eléggé eltávolodtunk egymástól az utóbbi időben, de ez sem ejt kétségbe, mert volt már ilyen, csak a dolgok szokásos hullámjátéka.

Van még az évre kb 18 szabadnapom, szóval dolgozni sem fogok vészesen sokat remélhetőleg, és ráadásul számolgattuk tegnap Lujzival, és úgy fest, hogy akár 9 napra is lemehetnénk szilveszterezni a szokásos Bódvaszilasra, mert annyira szerencsésnek tűnik a bolygók együttállása. Reméljük, valóban ilyen szerencsés. Persze jó lenne addigra pár fickót szerezni, ha nem is párnak, de legalább havernak, mert férfi nélkül, vagy eggyel nem annyira jó ott. Szóval vannak tervek. Bár évek óta mindig volt egy-egy pasi, aki úgy nézett ki, lejön, aztán mégsem tette, pedig nagyon vártam, és ezek nem is mindig voltak romantikus töltetű történetek. Szóval jobb, ha már most leállok azzal, hogy hiú reményekbe ringatom magam. Az sem szerencsés, ha mindenki párral jön, én meg megyek bohóckodva gyertyát tartani, magamból csinálva viccet, hogy inkább bohócnak tartsanak, mint szánalmasnak.

2008. augusztus 25., hétfő

Na ez egy undorító nap volt. No comment. Nem kérek repetát, és lehetőleg mindenki hagyjon békén.

2008. augusztus 24., vasárnap

Borzasztó érzés visszatérni a való világba ezután a hétvége után. Pláne belegondolni, hogy holnap munka. Nem tudom, mennyi idő alatt unnám meg a kommunázást a csajokkal. Nagyon jó velük. Mennyire jó arra ébredni, hogy a konyhából beszűrödik azoknak a beszélgetése, akiket a világon a legjobban szeretsz, akiket Te választottál. Remélem, velük fogok megöregedni. Remélem, mindenki talál majd olyan párt, mint Panni, aki ilyen jól viseli a hülyeségeinket.

2008. augusztus 22., péntek

Több, mint két hete altató nélkül alszom. :D Remekül. És újra álmodom. Fel sem tűnt, hogy eltűntek a jó kis színes-szagos-szélesvásznú álmaim. De most visszakaptam őket, és nagyon örülök. Van autósüldözés, meg minden, minden éjszaka.

Múlt hét szerdán a Tetthelyen voltunk Rékával, Endivel meg Kiével. Pénteken az édes jó anyám végigráncigált a két mammuton, hogy mi most ruhát veszünk nekem az esküvőre, ami persze nem sikerült, viszont sikerült teljesen kikészítenie. :D Gyűlölök vásárolni. Aztán haza, este pedig még kiruccantunk Veresegyházára fürdeni meg fagyizni egyet. Szombaton vissza a városba, majd este a Kertemben sörözgettünk Endivel, a haverjával, és az ő barátaival, majd befutott Lujzi és a húgomék is egy sörre. Hétfőn megint a Kertemben voltam, Virággal beszélettem egy pár órát, kedden mozi a középső húggal (senki ne nézze meg a Zohant, borzasztó), szerdán Endi új lakását takarítottuk Pannival, Kiével, aztán a wifiben söröztünk egyet. Tegnap meg az esküvő.
Ma meg lassan összeszedem magam, és indulok Kieékhez, ahol 3 napos nyárbúcsúztató partit tartunk, jó lesz.

2008. augusztus 21., csütörtök

Mission completed: húg férjhezadva.
És soksoksok riszpekt a riszpektért a viasatnak, hogy nem vágta le a film végét, hanem hagyta végigmenni a stáblistát.
Tegnap este adták a Sírhant művek utolsó részét, szóval "kicsit" püffedtek a szemeim. És 4 óra múlva férjhez adom a húgom. Tud valaki valami varázsszert, amitől lelohad? :)

2008. augusztus 13., szerda

Anyád, Sharleen Spiteri 41 éves! Azt hittem, annyi, mint mi, vagy fiatalabb. (tőle rázott ki a hideg szombat reggel, persze jó értelemben véve). Így már nem olyan furcsa az a Texas videoklip, melyben Alan Rickmannel ölelkezik:

http://www.youtube.com/watch?v=BlVXvZUTjIs


Bár azért még mindig 21 év van köztük. Erről jutott eszembe, mennyire nem szeretem az olyan filmeket, amiben nagy a korkülönbség a szereplők között. Mert ugyan Alan Rickman szívem csücske, de ez a kategória érezhetően nem azt jelenti, hogy valaha is romantikus/cekcuális gondolataim támadtak volna vele kapcsolatban. (Hanem annyit, hogy jó színész, szeretem a karaktereit, a hangját, szeretem nézni a vásznon, na. Így akkor utólag is megmagyaráztam, hogy kerülnek az emberek ebbe a rovatba. Eddig 45-en, ha jól számoltam.)
Bár ennél még durvább a korkülönbség Billy Nighy és Kelly Macdonald között (27 év), akik a Kávé és szerelem c. esetlen kis filmben alakítanak párt. Hú, legyen gyűjtemény! Min. 20 év. Kérem a kommenteket, a legnagyobb korkülönbség filmbeli párok között! :) Lássuk, mit szedek össze első nekifutásra:

50 évvel az első: Peter O'Toole- Jodie Whittaker- Venus
40: Larry Hagman- Sanaa Lathan- Kés/alatt
36- Harvey Keitel- Kate Winslet- Szentek és álszentek (azért Mr. Wolf bámulatosan tartja magát, a szerep eljátszásakor 60 éves volt!)
35- John Cullum-Cynthia Geary- Miért éppen Alaszka? (Holling & Shelly)
35- Michael York- Liza Weil- Gilmore Girls
34- Bill Murray- Scarlett Johansson- Az elveszett jelentés (jó, nem is történik köztük semmi)
32 -Jeremy Irons- Dominique Swain- Lolita (jó, ez meg erről szól direkt)
31 Sir Ben Kingsley- Penelope Cruz- Elegy
30- Humphrey Bogart- Audrey Hepburn- Sabrina (de ez azért durva)
29- Billy Bob Thornton- Scarlett Johansson- Az ember, aki túl keveset tudott
28- Marlon Brando- Maria Schneider- Az utolsó tangó Párizsban
28- Michael Douglas-Gwyneth Paltrow- Tökéletes gyilkosság
27- Billy Nighy- Kelly Macdonald
27- Harrison Ford- Anne Heche- 6 nap, 7 éjszaka
26- Bruce Willis- Jessica Alba- Sin City
26-Jack Nicholson-Helen Hunt- Lesz ez még így se
25- Daniel Auteuil- Marie Gillain- A púpos
21- William Hurt- Charlotte Gainsbourg- Jane Eyre
21- Rex Harrison-Audrey Hepburn -My Fair Lady
21- Jack Nicholson-Michelle Pfeiffer- Az eastwicki boszorkányok
20- Kevin Spacey- Mena Suvari- Amerikai szépség (csak?)

Nos, más. A Sweeney Todd tényleg egy horror-musical. Horrornak viszont nem elég vicces/félelmetes/súlyos, musicalnak vontatott. Részemről egyszernézős, az érdekesség kedvéért, második alkalom helyett nézzük meg inkább újra a Halott menyasszonyt.

Nekem eddig valahogy kimaradt az életemből a South Park, de most már nem csak véletlenül kapom el esténként, hanem egészen célzottan. Kurvajó. Hogy hagyhattam ki ezt eddig? :D
Egyre jobban bejön az Office is (az amcsi verzió, az inglisnek azóta sem adtam még újabb esélyt).

Hetek óta be akarom fejezni az üveggolyót, de egyszerűen nem megy, pedig minden nap próbálom. Majd jelzem, ha kész. :)

Furcsa, két hónap múlva már majdnem fűteni kell. Kihalnak majd a növények az ablakból. Jövőre hamarabb ültetek.

Mai szcsr: Polgár Csaba, Peter Stromare, Casey Affleck, John Krasinski, Harvey Keitel, Rob Morrow, Jeremy Sisto, Jodie Whittaker

2008. augusztus 11., hétfő

Úgy érzem magam, mint egy kisgyerek, akit beeresztettek egy hatalmas játékboltba, ahonnan azt válasz, amit akar: találtam egy nagyon jó zeneletöltő oldalt, három napja nem nagyon tudok elszakadni. 9 cent egy dal.

Közben találtam érdekességet, meg igazgyöngyöket is.

Erről például nem tudom eldönteni, hogy nagyon tetszik, vagy annyira azért nem, de a zsenialitásához talán nem fér kétség:
http://www.youtube.com/watch?v=25VGdNU3nrU&feature=related
Imogen Heap egyébként a Frou Frou nevű formációnak is oszlopos tagja, abban kicsit kommerszebb/fogyaszthatóbb a produktum.

Na és kinek jut már eszébe remixelni Enyát és Prodigyt? Ez is valószínűleg egy zseninek, ezen a számon vigyorgok kb. 4 napja:
http://www.youtube.com/watch?v=3CTJqwX-AwM

Szombat reggel erre keltem, kirázott a hideg:
http://www.youtube.com/watch?v=pUtnQTzimMw
A hölgy egyébként a Texas nevű banda korábbi énekesnője.

Az mp3 lejátszó tartalma tehát nagy örömömre sokat frissült, került rá többek között Guano, skeewiff, Once filmzene, Miss Platnum, The Cat Empire, Editors, Pink Martini, Psapp, Louise Attaque, Adele, Snoop Dogg, The Last Shadow Puppets, Tilly and the Wall, Sigur Rós, stb. Iszonyú, mennyi időt lehet ezzel elbaszni. :)

Amúgy pénteken Nana Andrissal, szombaton videóparti Kieéknél Endivel meg Lujzival, megvolt a Kissing Jessica Stein, a Szaturnusz gyűrűjében, és a Shortbus, meg nekem vasárnap este még az Álom tudománya.


Bájdövéj, így pár nappal később, hogy megérleltem az élményt, kijelenthetem, hogy az új Batman kicsit túl van mitszifikálva. Aznap megnéztem a Hideg nyomont is, és az azóta is mozgat, míg Batmanre már alig emlékszem (persze Heath Ledger zseniális, de azt hiszem, kicsit túl sok volt az élmény egyszerre). Az Egyszert meg már vagy egy hónapja láttuk, és azóta is gyakran eszembe jut. A polcon a helye.

Megjött a vízszámla, nem merem kinyitni.

Egy hete altató nélkül alszom viszont. Eldöntöttem, és kész. Bár csak ilyen homeopátiás cuccos volt, de akkor is. Nincs nekem erre szükségem. :)

Inkább ilyen altató legyen:
http://www.youtube.com/watch?v=F1ZTrPIM5bU

2008. augusztus 7., csütörtök

Mai szcsr: Chris Messina (eleve ilyen névvel!). A Sírhant művekben figyeltem fel a fiatalemberre, aki mint Claire kollégája, majd barátja tűnik fel az utolsó évad végén, de most látom, hogy már a Szerelem hálójában c. filmben is szerepelt (jobban modva statisztált), és láthatjuk majd a nagyon várt új Woody Allanben, a Vicky Christina Barcelonában is. Előzetes: http://movies.yahoo.com/movie/1809912195/video

Múlt szombaton a Kertemben voltunk a Városligetben a húgomékkal, beszélgettünk egy nagyot. Vasárnap nagytakarítós, pihenős, videózós (megnéztem végre a Transylvaniát, zseniális szerintem, meg a Bárányok harapnak-ot, amin meg jókat mosolyogtam).

Hétfőn a szokásos nosztalgiaparty kicsit szűk körűre sikerült, csak Kie jött meg Esvé meg Lujzi, a Kópéra készültünk, de esőfelhők gyűlekeztek, így inkább a Sherlockba ültünk be, Esvé is hamar lelépett, szóval végre csaptunk hármasban egy igazi csajos-kibeszélős-visítvaröhögős estét.

Ma pedig megvolt az új Batman. Részemről jöhet a következő!

2008. augusztus 2., szombat

Üveggolyó

Lujzitól kaptam a feladatot: az abc mentén haladó szabad asszociáció. Nos.

a- ablak. a világra, nyitottan. az enyém többnyire nyitva, és beintegetnek rajta a hajnalkák.

á- álom. Szeretek álmodni. Vannak álmaim.

b- barátság, barátok. Nagyon fontos, szeretem, ha igazi.

c-

cs -


dz- szerintem ilyen betűvel kezdődő magyar szó nincs.

dzs-dzsuva. nem szeretem, hogy ilyen dzsuvás tud lenni a város. persze leginkább akkor látom annak, ha rossz passzban vagyok (vagy ha végigsétáljuk Laci haverral éjszaka a körutat), mert olyannak látjuk a világot, amilyenek mi vagyunk. Jó passzban, tehát többnyire inkább a szépségét látom.
Szegény Dzsoni és Árnikát is újra kéne olvasni. Jajéshát Dzsuang Dszi álma.


e - emlék. nosztalgikus tipus vagyok, szeretek emlékeket idézni, de ennek az árnyoldala, hogy bizonyos dolgokon meg évekig rágom magam, hogy mi lett volna, ha...e

é - az élet, a világmindenség, meg minden. 42.

f - filmek. nagyon fontosak. az egyik dolog, melyben a legnagyobb szakértő vagyok (persze csak a magam műkedvelő, amatőr módján), és erre büszke.

g

gy

h - holdkő. hűség.

i-ihlet. szeretnék többet. jó lenne többet írni.

í

j - jövő, jóslat, jövedelem, csupa ambivalens érzéseket kiváltó szó. jujj.

k - koincidencia. szeretjük. meg az idegen szavakat használni is. meg az intimterrort is, akiknek mintha egyik számában elhangozna többször ez a szó (de lehet, hogy csak a konferencia meg a konkurencia, nem találom a számot).

kávé. kívánatos. kecsesség.

l

ly

m

n -


ny

o

ó

ö- önbizalom. Ön. szeretek magánzódni alkalomadtán. bénák az angolok, hogy még ezt se tudják.

ő- őr. Őrség. Őriszentpéter. egy régi őrségi nyaralás emlékei, anyuékkal utoljára hármasban. Vadása-tó, darázscsípés, igazi tehéntej, mustársárga kombi wartburg. leestem egy mászókáról a hátamra, és nem kaptam levegőt (-> az első halálközeli élmény)

p

q

r

s - shopgirl. mióta netezem, ez a nickem. a you've got mail című filmből loptam meg ryantől.

sz- szerelem. várlak már. mikor jössz?

t

ty

u

ú - útikalauz. Galaxis útikalauz stopposoknak. Örök élmény könyvben klasszikus és zseniális, filmben bárhányszor újranézhető, hol könnyezős, hol röhögős, imádnivaló szereplőgárdával (Martin Freeman, Zooey Deschanel, Billy Nighy, Sam Rockwell, Mos Def, és Alan Rickman hangja)

ü

ű

v

w- könnyű. wichmann. sokáig törzshely volt a Kazinczy utcán, sok fontos és kevésbé fontos dolog történt ott velem, de már régóta nem oda járok haza.

x- xenófobo. spanyol abc, első lecke, ez volt a példaszó. egy életre megjegyeztük, úgyhogy bármikor bármelyik spanyolnak a fejéhez vághatom, ha belémköt, hogy 'idegengyűlölő'. :) (természetesen helyes hangsúlyozással) :)

y- yonderboi, szerettem, egyik kérészéletű kapcsolatomra emlékeztet. (pábádám, i love budapest)
az y-t a spanyolok görög i-nek hívják (i griega)

z- zene. nagyon fontos. remélem, sosem süketülök meg. olyannal, amit nem szeretek, viszont a világból ki lehet kergetni.

zs

Közben kiderült, hogy segítség nélkül már nem megy a teljes abc, de égő.
A feladat közben jó kis Sergent Garciákat hallgatok, mint ez:
http://www.youtube.com/watch?v=k8WefZkBcSs&feature=related , aprópó, nem látta valaki a Sergent García cd-m? Évekkel azelőtt eltűnt. Mint Michael Buble, meg a Kököjszi és Bobojsza könyvem. Apropó, egyszer elkaptam legalább két éve a mezzón egy kortárs táncfüzért, amit Manu Chao számokra táncolt egy pár, na az kurvajó volt, ha valaki tudja az elérhetőségét, övő fele királyságom. (Ja, nem vagyok fiú, akkor királylányságom hehe. :)


Elmaradást címszavakban bepótolós, majd kifejtősbe csapós

Kicsit sűrű két hét áll mögöttem, amit így utólag cseppet sem bánok.
Múlt kedden Mankáékkal Sherlock, koránhazamenős, szerdán Tetthelyen ünneplős Endi, Réka, Panni, Kie, Lúj. A helyszín nem is lehetett volna ideálisabb ennél a végtelenül lepukkant pincekocsmánál, és a nap célját is sikerült elérni, miszerint kibírtam az egész napot sírás nélkül. Csütörtök: munkából elkérdzkedős, szülőknek nemet mondani nem bírós, így velük hazamenős. Péntek: jó hangulatú kirándulásos az apci tengerszemhez, majd karmester úrrar találkozót kölcsönösen lemondós, otthonmaradós. Szombat: nagyszülőkhöz ebédre menős, majd este Zuboly koncertes, majd Kópé tetős. Vasárnap: vasalós, pihenős, pakolászós, olvasós, filmnézős. Hétfő: munka után anya által sörre csábítós, vele és kishúggal Tűzraktérbe beülős, majd wifiben (aka Akadémia) Pannival és Endivel beszélgetős.
Kedden Tér-Film-Zenére mentünk régi kolléganőmmel, Zsuzsival, akivel kb félévente egyszer tudunk összefutni, de mindig ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Szóval westend tetőn voltunk Harcsa Vera koncerten (aki így önmagában nem tetszik annyira, mint az Erik Sumo, bár ő egy kis napsugár, aki mindenkinek mosolyt csal az arcára, de Erzsivel és Ambrussal kiegészítve nekem sokkal érdekesebb, főleg, hogy ők együtt nem csak jazzt játszanak, mint Vera magában), utána átmentünk a Kópé teraszra, és beszélgettünk egy nagyot jövőről, pasikról, barátságról, álmokról...
Szerdán az Aloéban voltunk Endi legjobb barátnőjének leánybúcsúztunk. Előtte aggódtam, mert én nem ismertem a lányt, nem értettem, mit keresnék ott, nem is nagyon szeretem az ilyen rendezvényeket, de Endi annyira erősködött, mert a barátnőjének nincsenek Pesten barátnői, akiket elhívhatott volna, hadd ne üldögéljenek kettesben, menjünk már el, hogy elmentem. Aztán kiderült, hogy kb. 5 éve már találkoztunk is egyszer a leányzóval, aki nagyon kellemes meglepetés volt, ugyanis tök jó fej, laza csajszi, ha majd visszajön Pestre dolgozni, megmondom Endinek, hogy hívjuk el gyakrabban (mellesleg nem is értem, miért féltem tőle, ha Endi legjobb barátnője, hogy is lehetett volna rossz fej, vagy sznob, vagy hűvös? Megint a hülye paráim és prekoncepcióim). Az este igen jól sült el, az említetteken kívül természetesen Panni, Réka és Kie részvételével, játszottunk, nagyokat kacagtunk, etc.
Csütörtökön NagyÁnál voltam, majd persze megint megjött a kedvem, hogy lenézzek valahova, hát telefon Panninak, Endinek, és a nagy vihar közepette nagy nehezen eljutottam Endihez, megmutatta a lakását (csodajó), majd lementünk Wifibe. Szokásos világmegváltó beszélgetés, majd Kie is csatlakozott.

2008. július 26., szombat

2008. július 23., szerda

Egy napon születtem Radiel Radcliffe-el (aka harrypotter), Philiph Seymour Hoffmannal, Monika Lewinsky-val :), Omar Epps-szel, Titiyóval, Slash-sel, Eriq la Salle-lal (aka doktorbenton), Woody Harrelson-nal (meg az apukájával), Larry Manettivel (rémlik? biztos hallottad ezerszer, ő volt Rick a Magnumban :)), Martin Gore-ral, Jagelló Annával.

Wiwen 4 közös ismerősöm van Péterfy Borival és Harcsa Verával, Bella Levivel 2.

Nagyon érdekes jelenség a születésnap-paradoxon:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%BClet%C3%A9snap-paradoxon

Tegnap bóklásztam imdb-n, és felfedeztem, hogy Jeffrey Dean Morgan járt Mary-Louise Parkerrel (gondolom a Spangli forgatásán találkoztak, melyben előbbi özvegye az utóbbi), Mary-Louise (aki részben svéd) pedig korábban járt Billy Cruduppal (aki kicsike, csak 174 cm), de elhagyta őt 7 hónapos terhesen Claire Danes-ért (ejnye). És Billy meg Jeffrey együtt játszanak a Watchmenben, mely jövőre érkezik a magyar mozikba.

Kedvcsináló előzetes: http://www.apple.com/trailers/wb/watchmen/

Bár állítólag JDM abban is meghal, mint elég sok filmjében, lehet, hogy ez szűrési feltétel nála a szerepválasztásnál? :)

2008. július 22., kedd

Anyám

Ó, Istenem, holnap leszek 27.
No legyen, elsőképp nyilvánosan is hamut szórok a homlokomra, mert ezexerint nem volt elég szóban. Amit anno a húgomék párkapcsolatáról írtam, azt már nem úgy gondolom, elnézést kérek érte, nem volt jogom nyilvánosan ilyen véleményt alkotni. Azt hittem, elég, ha szóban elnézést kérek érte, pedig ha nem teszem, valószínűleg el sem olvassák, mert csak később csatlakoztak be, de nem. Egyszerűbb lett volna, ha kitörlöm a vonatkozó részt, de nem tehetem, igyekszem ahhoz tartani magam, hogy egy blog egy fejlődési folyamatot is mutasson, és ha tegnap más ember is voltam, őt sem tagadhatom meg. Bár ő még dühösebb és ítélkezőbb volt.
Valóban, nekem aztán nincs jogom tanácsot osztogatni, meg véleményt formálni. Nem tagadom, fáj, hogy elvesztettem a barátnőmet, ahelyett, hogy nyertem volna egy öccset. Nem tagadom, irigy vagyok arra, hogy a húgomnak hamarabb kiteljesedett az élete ilyen téren, sőt, úgy látom, általában is jobban megy. És nem tudom ezeket a dolgokat máshogy érezni, de egy csöppet sem szégyellem, mert szerintem ezek teljesen normális érzések.

Na egy nyugtató kis Michael Bublé a nagy kitárulkozásra:
http://www.deezer.com/track/72541

Múlt kedden Manka nagy nehezen rávett, hogy töltsem velük az estét, kicsit nyafogtam, mert már akkor sűrűnek látszott a hét, de aztán felmentünk Mankához, nagyokat nevettünk, sütit meg lapcsánkát sütöttünk, beszélgettünk, egyre többen lettünk, aztán ahogy egyre kevésbé lettünk szomjasak, kitűnt, hogy nem fogok hazaérni a Régimódi történetre, a buli meg lassan nosztalgiapartyba csapott, a youtube-ról halgattunk East17-t, meg NKOTB-ot meg Transvision Wamp-et.
(Közben Laci haverom megpróbált összehozni minket Manka haverjával, közöltük, hogy pattanjon le rólunk, csak azért, mert mindketten egyedülállók vagyunk, nem kell nekünk feltétlenül egymásnak esni. Épp az a jó ebben a társaságban, hogy nincs semmi szikrázás, megfelelési kényszer, önmagam lehetek.)

Szerdán érdekes estém volt. A Sherlockban gyülekeztünk, Kie, Panni meg a párja, Endi, Réka, aztán régesrégi haverok csatlakoztak hozzánk, akiket bár szívesen láttam, azt kellett megállapítanom, már nem sokat jelentenek. Csak régi haverok, semmi több. Jó őket látni, de évekig sem hiányoznak. Magamon is meglepődtem. Lassan megtanulom elengedni az embereket? Hamar haza is húztam Hősöket nézni, de minek? Egyre együgyűbb ez a sorozat, és ez egyre bosszantóbb.

Pénteken munka után elmentem még egy gyorsat vasalni, aztán megint meglepve magam, kedvet kaptam sörözni menni a régi call-centeres kollégákkal (10 óra munka után), úgyhogy hazarohantam, villámzuhany, smink, és vissza a B citybe, (most előrelátóan majdnem fél óra késéssel, nehogy úgy járjak, mint a múltkor), és már szerencsére ott voltak, és nagyon örültek a felbukkanásomnak, mert korábban azt mondtam, nem megyek. Nekem is nagyon jó volt velük. Lassan egy éve nem dolgozom velük, de még mindig olyan lemenni közéjük, mintha hazamennék. Nem tudom, fogok -e még valaha ilyen csapatban dolgozni.

Szombaton anyuval vásárolgattunk, legalábbis próbáltunk, aztán hazamentem vele, nyugodt, beszélgetős, röhögős hétvége volt, macskáztam egy csomót a vadiúj cicájukkal, Zoknival, akinél elbűvölőbb macskával még életemben nem találkoztam. Aztán vasárnap vissza a városba, felugrottunk meglátogatni egy rokon nénit, akit nagyon szeretek, és évek óta nem találkoztunk, majd hazahoztak, átültettem a virágokat, megjavítottam a videót, takarítgattam, pakolásztam, majd döglöttem, míg el nem indultam találkozni a csajokkal (Endi+Panni+Kie) a wifibe (mármint az Akadémia sörözőbe, csak mi hívjuk így).

Tegnap meg megnéztem a családom által nagyra méltatott P.S. I love you című filmet, amitől sajnos egyáltalán nem voltam elragadtatva. Nekem nem őszinte, nem tetszenek a főszereplők sem, Hillary Swank nekem tökre nem hiteles egy ilyen szerepben, Gerard Butler meg annyira belémégett, mint King Leonidas ("This is Spartaaaaaaaa!" oáhhhh), hogy egy percre sem tudom feledni a film alatt. (Na jó, Jeffrey Dean Morgan cuki. (az amerikai Javier Bardem) De ő Bogié. :))

Álmomban a hugoméknál voltam valami padláslakásban, aztán egyszer csak menekülni kellett valamiért, és száguldottam le egy kiskocsin ülve a kanyargós folyósón majd lépcsőkön is egy nagyonkövér pasiba kapaszkodva, aki valami titkosügynök volt, és meg akart menteni. Száguldottunk lefelé, kerülgettük az ellent, mire megmenekültünk, beleszerettem, ő meg lehámozta magáról a kövér-gúnyát (mint a Mrs. Doubtfire-ban, vagy a Gagyi mamiban, vagy ilyesmi, csak álruha volt), és boldogan éltünk, míg meg nem haltunk. :)
(Hozzátenném, a nagyobb darab férfiak megnyugatására, hogy sose volt esetem (na jó, ez nem igaz, de 16 éves korom óta nem) a szálkás, izmos típus (az max vizuális élmény), alapvetően azt szeretem, ha egy pasi nagyobb nálam. (Na jó, a melle azért ne legyen nagyobb, de erre még nem volt példa.))

Hiányzik az ölelés. Legfőképp egy nagy, jóillatú férfié. A múltkor állt mellettem egy ilyen a villamoson, alig bírtam visszafogni magam, hogy ne boruljak a mellkasára. :) Szóval a lányokat lehet ölelgetni, de ők mind lányok, és picik, a fiúbarátok meg, akiket szívesen ölelgettem, eltűntek köreimből. Talán emiatt hiányoznak a legjobban. Anyukám sem szeret ölelkezni.
Mai szcsr: Seress Zoltán, László Zsolt, Csuja Imre, Dörner György

2008. július 20., vasárnap

Eddig is örültem néha, milyen sok férfias tulajdonságom van (tudok tájékozódni, térképet olvasni, tv-t hangolni, villantózni, autóreflektorban égőt cserélni stb.), de most magamat is megleptem: megszereltem a videót. Újra tökéletes minőségben élvezhetem a Szeress, ha tudsz-ot. Hurráááááááá! :D

2008. július 15., kedd

Mai szcsr: John Corbett, Sir Ben Kingsley

2008. július 14., hétfő

Ne me laisse pas lamier

Ma csak zenei ajánló, esős hétfő estére ez dukál. Bár csöppet sem bánom.

Skeewiff (Ó, testvér, merre visz az utad c. zseniális Coen film betétdalának remixe):
http://youtube.com/watch?v=Je9us3xgkNc (performed by George Clooney & John Turturro)

Alapvetően véletlenül sem eseten az egyszálbél szépfiú tipus, de Thicke ezt a két számát nagyon bírom:
http://youtube.com/watch?v=nNg0ReHeTiM
http://youtube.com/watch?v=_EZrsTyzj3A (Van stílusa, mi?)

Két nagy kedvenc együtt (Joss Stone & Angelique Kidjo):
http://youtube.com/watch?v=rPe7uZ8RQM4

(Stone-tól egyébként ez a kedvencem:
http://youtube.com/watch?v=Jd-wt9cjJ0o, Kidjótol meg ez: http://www.radioblogclub.com/open/27190/tumba/Angelique_Kidjo_-_Tumba)

Egy jó kis szám a Felforgatókönyvből (vigyázat, spoilerveszély, ha még nem láttad, ne nézd meg!):
http://youtube.com/watch?v=8jS7AD-lqwA

És egy régi klasszikus, mely mindig, hogy is mondjam, megborzongatott:
http://youtube.com/watch?v=qiSkyEyBczU

Ezt múltkor kaptam el VH1-on, hát meg kell mondjam, magával ragadott :) : http://youtube.com/watch?v=_N8bGHtUGJU

Ez klippel még viccesebb, mint magában: http://youtube.com/watch?v=hbMrIiTfZYk

http://youtube.com/watch?v=Euu8LYMZFl4

Kis magyar lazulás: http://youtube.com/watch?v=Rv0tItSrhog , amiről meg ez is eszembejutott: http://youtube.com/watch?v=M8Y4G1jcMwo&feature=related

És legfőképp itt meghallgatható néhány elkészült szám a Krétakör Partika című első lemezéről:
http://www.myspace.com/szinesztanczenekar

Régi nyarak emlékére (van valaki a korosztályban, akinek ez nincs meg MTV-ről?): http://youtube.com/watch?v=uNS4pV9Pls0

Na jó, legyen ma is szcs rovat: Jeffrey Wright, Evan Handler, Maggie Gyllenhaal, Steve Buscemi, Jeremy Northam.

Új listák:
Legléleksimogatóbb filmek:
Sült zöld paradicsom, Only you, Napsütötte Toszkána, Igazából szerelem, A szerelem hálójában, Amélie csodálatos élete, Felforgatókönyv, Szeress, ha tudsz, A szex és Lucía, Az óceánjáró zongorista legendája, Billy Elliot

Legsokkolóbb filmek ever: Ámen, Visszafordíthatatlan, Kísérlet, Cukorfalat, 4 hónap, 3 hét, 2 nap,

Nevettető kedvencek: kiss kiss bang bang, Haláli hullák hajnala, Vaskabátok,

Legszebb öngyilkosság: A vonzás szabályai (melynél zseniális castingost sejtet, hogy kiválasztották a tinikedvenc Dawsont (James Van Der Beek) Patrick Bateman öcsikéjének szerepére, és hát szerintem senki sem sejtette volna, hogy ezt milyen brilliánsan oldja majd meg) http://youtube.com/watch?v=5tyy54mWDiA&feature=related
Egyébként alapmű. Ha még nem láttad, azonnal szerezd meg, vagy kérd kölcsön tőlem. A film egyébként még egy listán szerepel: a filmek, melyeket először a legjobb látni, mert akkora csattanó van, hogy katarzis átélni. Helyezettek még: Szeress, Ha tudsz, Közönséges bűnözők, Dogma, Tökéletes trükk...

Német kedvencek: Az alagút, Mások élete, Bella Martha...

Ijedezni a 28 nappal későbbtől szeretek.

Na befejeztem. Kommentben lehet reklamálni, mit felejtettem ki így elsőre.

2008. július 13., vasárnap

Ma elmentünk Endivel és Rékával megnézni az Egyszert. Egyszerűségétől oly nagyszerű ez a film. Eszembe jutott, ahogy néztem az Oscart, és fogalmam sem volt, kik ezek az emberek, de már akkor is éreztem, valamiért fontos ez a győzelem.
http://youtube.com/watch?v=CoSL_qayMCc

Volt egy jelenete a filmnek, ami kifejezetten nekem szólt, legalábbis úgy éreztem.

Jó tudni, hogy a való világban igazán összejött ez a két ember. Reményt ad. Hogy van még valódi élet ezen a bolygón. Tud győzni a kicsi, a lúzer, és meg is találhatja a párját. Sőt, még Oscart is nyerhetnek: http://youtube.com/watch?v=qx8yLvb0gZM&feature=related

És milyen gyönyőrű, mikor Jon Stewart (szívemcsücske ő is), visszahívja a lányt, mert ő már nem jutott szóhoz. Van még emberség a világban.

Utána az el-eleredő esőben kerestünk egy helyet, ahol ihatnánk egy-két sert, zárva volt a Nana is, a Tandem is, így végül a Loch Nessben kötöttünk ki, ahova már indulásom előtt becsatlakozott Panni és Kie is.

Szentmihályon presszó lesz

"I hope that someone gets my message in a bottle"

http://www.youtube.com/watch?v=6n6zO_FnnIw
Mai szívem csücskei rovat: Philip Seymour Hofmann, Jack Black, Billy Crudup, Sergio Castellito, Tristán Ulloa, Diogo Infante.
Tegnap elmentünk a családdal Délegyházára, ahol kis túlzással a gyerekkoromat töltöttem. Minden nyáron nyaraltunk ott pár hetet, ott tanultam meg úszni, stb. Kitörölhetetlen ez a hely, számolgattuk anyuval, hogy érettségi nyarán voltunk ott utoljára, tehát 9 éve. Sokkal jobban kötődöm ehhez a helyhez, mint bármilyen más nyaralóhoz. Mit nekem a Balaton, ha mehetek Délegyházára? Felmásztunk mezitláb a sziget tetejére, de a barackfát már nem leltük, ugráltunk a stégről, ahonnan rengeteget ugráltunk annak idején, és a szomszéd falu határában megtaláltuk a legviccesebb nevű boltot: http://picasaweb.google.com/shopgirl24/VegyesEzAzBulik/photo#5222425825365022994

Nagyon jól éreztem magam, szénné égett a hátam.

Ha nagy leszek, majd szeretnék itt valami putri kis nyaralót egy kis stéggel.

Újraolvasom a Régimódi történetet, mert ugye adják a tévében, és annyira összezavarodtam azt nézve, hogy muszáj volt gyorsan utánanéznem, hogy ki kicsoda. Kicsit sem egyszerűbb a családfa, mint a Buendíáké, ellenben ha lehet, még jobban emlékeztet a sorsuk valami ókori görög drámára.
Ez a feldolgozás egyébként szerintem nyomába se ér se Abigélnek, se Tündér Lalának, de azért elmegy. Főleg, hogy az első két rész nagy részét a pusztazámori Öreg Tölgy fogadóban forgatták, mely hely szívem egyik csücske. Vicces, hogy Egri Márta játssza 3 évvel fiatalabb húgának, Egri Katinak az anyját, aki már egyébként az Abigélben is szerepelt (info by Anya), és nagyon várom már a következő részeket, melyekben felbukkan majd Tompos Kátya, aki szerintem generációjának egy kiemelkedően tehetséges színésznője, (és mellesleg iskolatársunk volt Lujzival). Már ebben is ő szerepel, amit korábban belinkeltem:
http://magyar.film.hu/object.2d03a575-720e-468f-b37f-fc928b5a4874.ivy
És Básti Juli és jó lesz, mint Bányai Rákhel.

2008. július 11., péntek

Krétakör update: Két nappal a krétakör-koncertes bejegyzés után elkaptam egy Volt-híradóban egy Péterfy Bori riportot, aki azt mondta, hogy ők szeretnék a zenekart tovább csinálni, pl. ősszel biztos lesz promóciós turné a lemez megjelenésével kapcsolatban, szóval meg lehet nyugodni, kedves rajongótársak.

Szombaton megvolt az utolsó spanyol, búcsút vettünk egymástól a lányokkal. Utána átjött Kie és Endi, megnéztük a Sötétkékmajdnemfeketét, nassoltunk. Megint nagyon tetszett ez a film, annyira szeretem a spanyolokban, hogy olyan érkékenyen és őszintén tudnak bizonyos témákhoz hozzányúlni. És a zenéje is gyönyörű.
http://www.youtube.com/watch?v=XERzdtk-FY0 (És nem mellesleg, majdnem mindent pontosan értettem, még azt is, hogy adott mondatban miért indokolt a subjuntivo, meg ilyenek, szóval nem hiába keltem szombat reggelenként olyan korán.)

Utána elmentünk megnézni Panniék új előadását megnézni, a Világbölcsét, mely cigány népmeséken alapul, és nagyon jól szórakoztunk. Panni egész egyszerűen zseniális volt az 1000 éves (pszicopata) világbölcse szerepében. Utána a Lánchíd sörözőben és környékén töltöttük az estét. Kimentünk közben Kievel megnézni Palya Beát a hídünnepre, ahol Lujzit is összeszedtük, de a koncert szarul volt hangosítva, és tömeg is volt, tehát hamar visszatértünk a többiekhez a Lánchídba, ahol ekkorra már gyakorlatilag szabad szék sem volt. Majd a tárulsulat dalolni is kezdett, onnantól kezdve inkább az utcán álldogáltam az italommal, és a tulajjal, vagy Kiével beszélgettem. Aztán éjfél után hazaindultunk, és másnap egész nap punnyadtam.
Hétfőn a kópé teraszra indultunk a régi pajtikkal, de épp elkezdett ömleni addigra az eső, szóval az Aloéban kötöttünk ki.
Szerdán Manka egyik barátnőjénél voltunk vacsorán négyesben, csütörtökön a Városligetben kószáltunk a családdal.
Nem igazodnak el mostanában rajtam az emberek, azt hiszem. Megnyugtatom őket: én se magamon. Már ha ez megnyugtató...

2008. július 2., szerda

Jaésnopersze Simon Pegg, meg Hugh Jackman.

És képtelen vagyok megérteni, hogy nem találni a googleearth-ön a Nagy Falat. Eddig mindent megtaláltam. Mindig.
Kora reggel leönöttem magam kávéval, majd órákon keresztül béna céges reklámpólóban üldögéltem, míg száradt az ingem.

Majd rájöttem, hogy borzasztó hibát vétettem, ugyanis a múltkori szívem csücske rovatból tökéletesen érthetetlen módon kihagytam Christian Bale-t. Pedig ő dobogós. Lemaradt Alan Rickman is, Gary Oldman is, Steve Zahn is. No meg Matthieu Kassovitz, Heino Ferch (a bajor brúszvillisz), Ulrich Mühe (a sajnos korán elhunyt német kevinszpéci), Gael Garcia Bernal, Jason Lee, Charlotte Gainsbourg, Paz Vega, az eredeti Kevin Spacey, Daniel Auteuil, Rachel Griffits, Sergi López.

Amúgy egész nap a tegnap felfedezett Khívától keletre blogot olvastam egyre növekvő lelkesedéssel, már amikor épp nem fulladtam a munkába.

2008. július 1., kedd

Japánt kihagytam a korábbi bejegyzésből, félig-meddig tudatosan, de ez az összeállítás kedvet csinált, úgyhogy majd egyszer oda is: http://kk.blog.hu/2008/06/30/erdekes_adatok_japanrol
Igazából jobban megnézve az egész blog nagyon jó: http://kk.blog.hu/2007/07/02/legek

A legutóbbi poszt talán szomorkásnak tűnhetett, pedig annyira nem szántam annak, sőt. (míg igazán le voltam törve, inkább nem is írtam). Szóval már javulóban a helyzet, de azért köszönöm a biztató jellegű reakciókat.

Voltunk szombaton a Krétakör koncertjén a Millenárison, mely egészen megdöbbentő módon 3 órán keresztül tartott. Nehéz volt a szívem, mert nem tudtam, az utolsót látom -e, vajon a színtársulat átalakulása lesz -e hatással a zenekarra is. Remélem nem. Érdekes, gondolkoztam közben, és arra jutottam, 10-12 alkalomnál többször biztosan nem találkoztam a Krétakörrel, és ebben minden koncert is benne van, és mégis annyira a szívemhez nőttek ezek az emberek. Mi az a varázs, ami miatt ilyen hatással tudnak lenni az emberekre? Előtte-utána Marximban alapoztunk-levezettünk Rékával, Kiével, meg az Új-Zélandról pár hónapja hazatért Péterrel.

Vasárnap vasalni voltam, hogy legyen miből bulizni este, de amilyen szerencsém volt, végül mindenki lemondta a Péterfy Bori koncertet, úgyhogy rögtön meg is spóroltam a frissen megszerzett bankókat, és elkezdtem selejtezni meg rendet rakni a szekrényekben. Azt hiszem, túlzottan ragaszkodom a tárgyakhoz, erről le kéne szokni. Rengeteg cuccot dobtam ki, de még is maradt elég. Hihetetlen mennyiségű prospektust, brosúrát, freecardot őrizgettem (és akkor még nem is említettem az összes mozijegyet, mióta moziba járok), pedig ugye tavaly költöztem, és emlékeim szerint akkor is hetekig selejteztem.
Tegnap végre befizettem a csekkeket, meg voltam dvd-t vásárolni, végre a polcon a Szaturnusz gyűrűjében, és a Sötétkékmajdnemfekete, meg egy meglepi Lujzinak, de sajnos az Álom tudományát nem sikerült magamévá tenni, mert elfogyott. Remélem, máshol még lesz.
Utána még elrohantam könyvtárba is, mert nyárra bezár, mindezt ebben a remek fülledt időben, de végre elintéztem a dolgokat, szóval hasznosnak éreztem magam.
Este pedig megkóstoltuk a lányokkal a Kópé teraszt, a Skála teraszán. A nyugatinál, a forgóóránál lévő hátsó csigalépcsőn közelíthető meg. Jópofa hely, és már 390-től kapható ser (Soproni). Egyszer mindenképpen ajánlom végigülni ott az estét, és fentről szemlélni a világot, meg a naplementét, meg a szemközti pályaudvart.
Sajnos jellemző tendencia, hogy ha valamilyen terméket nagyon szeretek, akkor annak megszüntetik a fogalmazását. Az első ilyen huszárvágás a kedvenc parfümöm eltűnése volt (Lilian Barony), aztán a zöld fanta, amiért megvesztem. (most megint láttam, de az nem lime-os, hanem zöldalmás :(), aztán a második kedvenc parfümömet is kivonták a forgalomból, az orfilame Sea-jét, majd később azt az árnyalatot, amivel festettem a hajam évekig, valamint a sárgadinnyés burger king shake-et.

Örömmel töltötte el a szívem hirtelen:
-a nyugati aluljáróban tegnap este a hittérítők helyén a poharakon zenélő bácsi épp elkezdett egy számot, messzire kísért a vidám dallam.
-ma reggelre kibújt az első két hajnalka az ablakomban.
-éneklő utcaseprő bácsi a Margit körúton munkába menet.

Megjelent pár új jelenet a Hellboy 2.-ből, amit nagyon várok, hát ígéretesek: http://www.collider.com/entertainment/news/article.asp/aid/8352/tcid/1http://www.collider.com/entertainment/news/article.asp/aid/8352/tcid/1/pg/2 ("You woke up the baby!" muhhahaha. Ez a film cool)
Ezen kívül remegve várom még a Tropic Thundert (http://movies.yahoo.com/movie/1809912814/video/7004235), a Be kind rewind-ot (http://movies.yahoo.com/movie/1809761737/video), az új Batmant (http://movies.yahoo.com/feature/thedarkknight.html?showVideo=1), a Vakságot (http://movies.yahoo.com/movie/1809916711/trailer).

Több, mint másfél év után szombaton lesz az utolsó spanyolórám. Legalábbis egyelőre. Hihetetlen élmény lesz a kétnapos hétvégék sora! Azért kicsit sajnálom, de már anyagilag sem engedhetem meg magamnak igazán, és már nem okoz akkora örömöt, és a csoportban is egyre több a vita és a széthúzás. Azt tervezzük, hogy hármasban elmegyünk angoltanárhoz Kiével és Endivel.

2008. június 26., csütörtök

Rég nem írtam. Közben depresszióztam, talajvesztettem, összevesztem, helytelenül viselkedtem, kétségbeestem, spleeneltem, disszidálni vágytam, próbáltam visszatalálni az életemben, próbáltam összeszedni magam, próbáltam jobb ember lenni, próbáltam újra érezni az élet apró örömeinek ízét, próbáltam célt találni, terveket gyártani, ihletet találni.

Voltam Erik Sumón, ami nagyon jó volt, Duna karneválon hallottam a Nomadát, és a Csík elejét, de rögtön rájöttem, hogy nekem ez túlzottan népzenei, hallottunk Hídünnepen Budapest Bárt, de átverés volt, mert nem voltak ott, akik igazából éneklik a dalokat az albumon.

Volt kertiparti Kieéknél. Voltunk a csajokkal többször a Cinemában a Corvinnál, a Terv presszóban, az Aloéban, a Tűzraktérben (Szimpla kiskert helyén), beszélgettünk. Voltunk Besh o droM-on a zp-ben, meglepve állapítottam meg, hogy már ez sem ragad eléggé magával. Vagy lehet, hogy csak időszakos. És Barcza Gergő visszatért Indiából, ellenben lefogyott és megöregedett, szóval már ő sem az igazi. És új énekesnőjük is van, aki véletlenül sem illik a Szalóky Ági, Mitsoura Mónika által megkezdett sorba.

Készülünk a hétvégén asszisztálni a Krétakör végvonaglásához, ami miatt borzasztó szomorú vagyok, de remélem, hogy a végeredmény csak még jobb lesz nekünk, nézőknek.

Nos, érdekelne, hogy másra is rájön néha, hogy annyira besokall ettől az élhetetlen országtól, hogy menne? Mindegy, hogy önkéntesnek Afrikába, gyümölcsöt szedni Új-Zélandra, olajbogyót szedni Toszkánába, vagy felszolgálni a Costa del Solra? Vagy csak nekem? Mert rám rohamszerűen rámtör évente 3-4 alkalommal, épp most lábalok ki egy ilyen rohamból, csak nem tudom, jó -e, hogy hagyom elmúlni, vagy követnem kéne?

Ilyen rohamok alkalmával persze elhalványul, hogy milyen borzasztó honvágyam volt, amikor Szicilíában au-pairkedtem 2 hónapot, illetve elkezdem észérvekkel megmagyarázni a negatívumait.

Szeretnék utazni, illetve nem is az a lényeg, hanem szeretném kipróbálni, hogy milyen máshol élni egy ideig. És sok ilyen máshol van. Ahová vágyom. És ha elmegyek oda két-három hétre, akkor nem tudok igazán belekóstolni abba, hogy milyen ott élni. Mert annyi idő alatt csak turista lehetsz. Maximum coachsurfinggel utazva tudom elképzelni, hogy igazán össze lehet barátkozni a helyi erőkkel, de ahhoz meg nekem is bérbe kéne adni a kanapém. Ahhoz meg már tán túl kényelmes vagyok.

A másholok, ahol szívesen megkóstolnám az életet: Toszkána (Cortona), Róma, Positano, Velence (illetve gyakorlatilag egész Olaszország), Barcelona, Formentera, Madrid, Costa Del Sol (illetve gyakorlatilag egész Spanyolország), Zadar, Párizs, London, New York, Írország, Berlin, Freiburg, Lisszabon, Mexikó, Kanada, Alaszka, Ausztrália, Új-Zéland.

Most az találtam ki, hogy összeírom, hogy miért szeretek itt élni, mi az ami borzasztóan hiányozna:

A barátaim, a családom, a haverjaim.

Hogy bármikor találok valakit, akivel szívesen iszom egy sört és dumálok egy jót.

Mivel fenemód lokálpatrióta vagyok, az ismerős helyek, szagok.

A pezsgő kulturális élet.

Az, hogy a lakásomból 20 percen belül 4 artmozit, és 3 multiplexet elérek. Meg az Odeon tékát.

A lakásom, nehezen elért függetlenségem, kényelmem.

A cd-im, dvd-im, könyveim, mert nyilván nem tudnék mindent elvinni.

A nyelv, az egyedülálló magyar humor, a félszavakból is értjük egymást érzés.

Újra rákattantam mostanában a sorozatnézésre, jelentem. Megnéztem a Spangli második évadát, na az nagyon bejött, meg a Kaliforgiát is szeretem másodszorra is, viszont a Sírhantot képtelen vagyok nézni szinkronnal, gyenge az új Hősök is, és borzasztóan irritáló az Édes, drága titkaink, és a Hatodik kapocs is. No meg Doktor Addison! Vááááááá. A hátamon futkározik a hideg a szinkronjától, pedig amúgy lehet, hogy élvezhető lenne. Bár nem hiszem. Az Office amcsi verziója viszont egy fokkal elviselhetőbbnek tűnik, mint az inglish, bár nem szabadna ilyet mondani, mert az inglishből csak az első részt tudtam leerőltetni a torkomon. Kéne neki adni még egy esélyt?

Szeretném a Róma második évadát, a Dexter második évadát (http://addict.blog.hu/2008/06/25/levagott_emberi_kez_a_hutopultban), a Kaliforgia második évadát, a My name is Earlt, a Spangli harmadik évadát, megkóstolnám a Színfalak mögöttet, a Swingtownt, (http://www.sorozatjunkie.hu/2008/03/24/pilot-mustra-swingtown-1x00/) a Hármastársakat, a Ments meg-et, a Tudorokat, a Pushing daisies-t.

Szeretném a polcomra az összes Simlis és a szendét, Miért éppen Alaszkát, Ally Mcbealt, Maffiózókat, Váratlan utazást, Jóbarátokat.

Megismerkedtem a Közelmúltban Tegan & Sarah-val, persze csak a zenéjükkel, valamint megszereztem a She& Him első albumát, mely Zooey Deschanel bandája, és az est.hu két héttel később írt róla kritikát. :) Valamint kóstolgatom a Ting Things-et.

Sajnálom, nem olyan országban élek, ahol van tenger.

Egyszer megpróbálnám végigcsinálni Szent Jakab útját.

Szeretnék delfinekkel úszni.

Szeretném látni a Tisza virágzását.

Szeretnék eljutni Neuschwansteinbe, Freiburgba, a Warner Brothers filmgyárba.

Szeretnék többet lovagolni, többet olvasni.

Szeretném látni a sarki fényt.