Ma öt hónapja vagyok pénzügyi adminisztrátor egy holland cégnél, kisvárosunkban, hollandul. Hát menő vagyok, na. Közben dögre unom magam, mert ez egy rohadt monoton munka, ennél én sokkal többre vagyok hivatott/képes. Kisvárosunkban holland nélkül, angoltudással nem egyszerű munkát találni, mert bár ebben az országban az első generációs bevándorók egy részén kívül mindenki beszél angolul, de hát a dokumentációk/szabályzatok, stb hollandul vannak, és lusták is megerőltetni magukat a kedvedért. Január óta egy, majd két napot már otthonról dolgozhattam, ami szintén nagy menőség, mert az irodában megőrítenek, folymatoasn pofázik valaki, nem lehet lekapcsolni a villanyt, megy a rádió (!), stb. Jövő héten végre beindul a projekt, amire valójában felvettek, ennek örömére max két hónapig nem lehet home office. Közben pár hete megkeresett a linkedinen egy fejvadász, ahonnan egy másik holland kis céghez meg is nyertem az állást csütörtökön. Mivel részmunkaidő, maradok a régi helyen is két napot, aztán majd meglátjuk. Közben pár nap elteltével végre lecsengett bennem ez a nagyon furcsa szerdai interjú, és már teljesen érzem, hogy az új hely sem lesz a tuti, valami fura a főnökkel. (Meg a rádió is szól...) Mindegy, mert ez legalább mentséget ad a "régi" helyen, hogy ne kelljen négy napot az irodában ülnöm ezekkel a csodálatos kollégákkal a következő pár hétben, mert új állás nélkül nagyon nehéz lenne megmagyarázni, hogy pont akkor hagyom őket cserben, mikor elkezdődik, amire felvettek. (Hozzáteszem, eddig sem unatkoztunk, de a senirorok szerintem kummantottak sokat, mert öten végeztük azt, amit addig kettő.) Na mindegy, meglátjuk, meg nem hivatkozhatok megint arra, hogy azt súgja a megérzésem, hogy nem. Pláne, nem egy ilyen kisvárosban, ki tudja, kinek meddig ér a keze. Pár hét után majd mondhatom, hogy bocs, de nagyon eltérő a munka/kommunikációs stílusunk, szevasztok. De for the record, szerettem volna lejegyezni. Hát, kíváncsi leszek. 

OMG. Voltam hétfőn egy harmadik körös interjún, Hollandiában. Szakmámban. Most írt a fejvadász, hogy akarnak. :D Én sajnos őket nem, de most épp megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy megérzés alapon ne vállaljam el (nem volt jó a kémia, nem volt tiszta a helyzet bizonyos kérdésekben, és rohadt messze is van), de mennyire menő már, OMG. Nem lesz itt semmi baj. 

fékezett habzású :(

Jajj, de kár ezért a filmért is! Kerekes Vica, Lovas Rozi, egymondatnyi Boncsér Sára, pusztazámori Öreg Tölgy fogadó, és mindezt meg még másokat is elpazarolják egy ilyen rettenetes forgatókönyvre. :( Hab. Sajnos. 

Nyilvánvalóan nem vagyok alkalmas mindenre, például önmegtartóztatásra a sós mandulás tobleronéval szemben. 

Next please

Na, mostanában volt olyan, hogy 90% szenvedély, 0% értékrend, aztán most 90% értékrend, 0% szenvedély, most a következő már lehetne olyan, ahol az arányok egy kicsinykét kiegyenlítettebbek. 

Amikor megérkezel a valóságba.