Milyen kevésen múlnak a dolgok...

Kóma. Márpedig hamarosan indulni kell a kétnapos partira Panniékhoz. Nem baj, majd holnap alszunk.

Hegyalja meg eldőlt, juhé!

Úristen, de kényelmetlen cipő! Ójaj. Ér ennyit a vadító vádli?

Újabb ruhadarabba fogytam bele. Jupiiiiii.

Mindenesetre ha megyek Hegyaljára, akkor ebben a hónapban sok időt fogok a Tiszánál tölteni, és keveset fogok dolgozni. :)

Olyan rendes voltam szerintem: a két napos tréning végén nem írtam fel az értékelőlapra, hogy 1. ne bámuld a mellem!, 2. ne érj hozzám pár óra ismeretség után! nem, a hátamhoz sem!, 3. egyél egy tictacot, mert büdös a szád!
(fura, két nap alatt a nyitottból majdnem mindenkit ellenségessé tettek. hmm.)

Lehet, hogy megyek Hegyaljára! Sőt, asszem eldöntöttem. :) Oly régóta vágyom, megengedhetem magamnak, miért ne mennék? Ha megyek, Zubolyra biztos elnézünk, és a végére járunk a rejtélynek. :D

Fura

Álmomban álmodtam. Majd felébredtem, de még mindig álmodtam.

Fura

Álmomban a húgomnak ikertestvére volt, akinek a neve annyiban tért el az övétől, hogy D helyett N betűvel kezdődött, és 10 évesen elszökött otthonról apám tesójáékhoz. (Nincs is apámnak tesója.) Én meg elfelejtettem, hogy volt még egy húgom.

SOA VS. Undeclared

Hű a mindenit, de megemberesedett ez a cuki kis Charlie Hunnam az Undeclared óta! :)

N.O.H.A. - Tu Café

Szeretlek, Nesta!

A városból kifogyott a szúnyogírtópatron, tegnap az enyém kifogyott, szóval ma éjjel megzabálnak, érzem.

Katze, repeat: Lily Allen - Knock 'Em Out

KINÉL VAN A SZEMKÖZTI ABLAK???!!! MA ARRA AKARTAM SÍRNI.

I adore coincidence

Épphogy ledaráltam tegnap a Bourne trilógia utolsó részét, erre ki bukkan fel a 30 Rock évadzáróban, ha nem maga Matt Damon!! :D

hát nem tudom. Én nem tudom felfedezni a Kovács Kati számot a Christináéban. Bájdövéj, ez a Kovács Kati szám tök jó.

Kovács Kati - Add már Uram az esőt

Christina Aguilera - Woohoo ft. Nicki Minaj

kiss my ass

érdekes nap. semmi nem tud felbosszantani, csak a felszínt karcolgatjátok, köcsögök, háhá!

De jó most itthon.

De furát álmodtam....

"a 34 éves Elena Anaya"??? Édes jó Istenem, még mindig kinéz vagy 16-nak!

Jujj, nagyon menő! Szombaton Skins party a Dürer kertben, djzik Freddie azaz Luke Pasqualino! 2000 huf.

Ja, mondjuk azt nem értem, hogy ha már eldöntötte valaki, hogy nem kell neki a másik (valamilyen értelemben), akkor mielőtt ezt közli vele, miért kell megkérdezni, hogy a másiknak mi a véleménye? Ez nem szép. Dislike.

Arra jutottam, hogy azért találkoztam ezekkel a nagyon gyorsan döntő emberekkel, hogy tanuljak valamit. Mégpedig hogy sokkal őszintébbnek kell lennem magamhoz minden helyzetben, és már az elején lehet nemet mondani, ha valami nem is tetszik igazán.
Végtére is mi lenne a fejlődés, ha nem az, hogy konfrontálódunk, majd levonjuk a következtetéseket a szituációkból, és megpróbálunk azoknak megfelelően változtatni a hozzáállásunkon? És nem kell ezen nekem megsértődni, sőt meg kell köszönni, hogy a mai világban még valaki képes őszinte lenni.
(Csak hát én ilyen lelkes csaj vagyok, aki szereti beleélni magát a dolgokba. Meg kéne találni valahogy az arany középutat, hogy legalább olyanba ne éljem bele magam, ami nem is nekem való.)
Egyébiránt pedig randi- és interjúrutint kell szereznem.
És elég az önsajnálatból, tessék felállni és továbbmenni. (Az előző két reggel nem bírtam felkelni edzeni. Ma megvolt.) Majd én megmutatom, akárki meglássa.

Újranéztem az Utolsó éjjelt. Nem is emlékeztem, hogy ez ennyire jó.
Szóval azt tudom mondani, hogy: "Nem. Te baszd meg, shopgirl."

Majdnem ugyanazt a szöveget megkapni ilyen rövid időn belül, két teljesen eltérő szituációban?! Miért kapok mostanában vadidegenektől olyan visszajelzéseket, mintha az önismeretem egyenlő lenne a nullával? Vagy csak szeretem áltatni magam, és több idő kell, hogy belássam, hogy mit akarok és mit nem? Fuck.

nem!

Nem élem bele magam. Nemélembelemagam. nemélembelemagam.

update: ennek a posztnak semmi köze az előzőhöz! ;)

nebazmeg

Ma kaptam egy levelet a társkeresőn, hogy kitűnő genetikai állománnyal rendelkező férfi szívesen csinálna nekem kötetlenül gyereket. Vajh van még lejjebb??

I just love my friends. (Actually Panni & Endi) THX, girls.

Na már Nicolas Windign Refn filmet is láttam. Erős túlzás lenne állítani, hogy egy szót is értettem belőle. (persze csak Mads meg Jamie miatt kezdtem el nézni, és utólag jöttem rá a rendezőre)

Na mi van mostanában a kulturális életemben?
Volt Stieg Larsson Tetovált lánya, és a Lány aki a tűzzel játszik. Nagyon izgi, alig várom, hogy kezembe kaphassam a harmadik kötetet, főleg, hogy olyan cliffhangerrel hagyták abba a másodikat. Hétvégén a filmet is megnézem.
Alig haladok a Raguel hét tanítványának a végével, nem segített, hogy kb egy hónapot kellett várnom a második kötetre, így nagyon lassan haladok vele, mert ezt csak otthon olvasom, lefekvés előtt.
Márai is volt: Az igazi és a Judit... és az utóhang. Az is lassan ment. Egy történetet mesél el a két könyv négy szemszögből: a férj, az első és a második feleség, majd a második feleség szeretője. A Gyertyák... sokkal közelebb állt hozzám, ez nagyon lassú és filózgatós volt. Voltak azért benne olyan gondolatok, amiket azonnal kijegyzeteltem, de most egy kicsit szüneteltetem Márait majd. Ez is épp úgy íródott, mint a Gyertyák: mindig csak az aktuális beszélőt hallod, azt nem, akivel beszélget. Elég kiábrándító képet ad a világról és a szerelemről, gyakorlatilag feloldás nélkül. Nehéz volt.

Aztán sorozat: legnagyobb bánatomra elfogyott egy időre a Big Bang és az Office. Nem tudom, hogy fogjuk kibírni szeptemberig. :( Hamarosan ugyan kezdődik a True Blood, de azért ahhoz nem fűzök nagy reményeket, az nem annyira a szívem csücske, mint az előzőek. Tarához és 30 Rockhoz meg alig készül a felirat. :( Megkóstoltam a Spartacust is, gondoltam, hátha betölti a Róma után maradt kínzó űrt (:)), de a nyomába sem ér. Megvolt a Lie to Me első évada, sajnos azt kell mondjam, hogy Tim Roth nélkül egy lyukas garast sem érne. Uncsi és didaktikus, pedig míg nem láttam, nagy reményeket fűztem hozzá, de annyira vértelenek a mellékszereplők, és elhibázott a koncepció, hogy nem tud igazán lekötni. Marad a South Park, tegnap kezdtem a 10. évadot, lassan abból is áptudét leszek teljesen.
A jó filmek is elkerülnek valahogy mostanában, pedig hűen követem Puzsérék útmutatásait, de még így sem.
Volt Fish Tank, Nem félünk a farkastól, Macska a forró bádogtetőn, Aranykapu, Kísérleti gyilkosság (na jó, attól nem is vártam sokat), Az élet csodaszép, Running with Scissors, Le Serpent, Love Affair, Mansfield Park, Clash of Titans, Breakfast on Pluto.

Na mondjuk a Függöny fel, az tényleg nagyon jó volt! Meg nekem a Leap Year is bejött a saját műfajában. Nagyon kedvelem Amy Adams-t.

Na megpróbáltam levonni a konklúziókat, többnyire szerintem sikerültek is, már amennyire ennyi idő után lehet. Meglepően jól vagyok egyébként.
Elővettem a naplómat, mert meg akartam őrizni a gondolatokat, és azt azért mégsem itt. A legutolsó bejegyzés majdnem három éves. Ezen azért elcsodálkoztam, azóta nem volt olyan, amit ne akartam volna csak magamnak, privibe? Hm... Érdekes. Meg visszaolvasni is az volt 3-4-5 éves emlékeket. Mennyit buliztunk, édes jó Istenem! :)