Amikor egy éjszaka két posztapokalipszist is álmodsz. 

Amikor a pincér elszontyolodik, hogy a 12%-os szervízdíj MELLÉ nem adsz még borravalót is...

Amikor a nagyfőnök rádcsodálkozik, és a főnöködnek nagyon megdicsér, a főnököd meg emiatt téged. 

Amikor a Garaczi bekövet a molyon.

Amikor találkozol egy régi baráttal, akivel évmilliók óta nem beszéltél. 

Amikor egy haver, akit kábé fél éve ismersz, és kábé ötször találkoztatok, meghív a születésnapjára társasozni.

Amikor beszerelik a klímát még bőven a hőség előtt (egy életre elég kőművesdekoltázzsal súlyosbítva. You cannot unsee a kőműves dekoltázs.)

Amikor fél órán belül összefutsz az utcán a Kiss Erzsivel és a Felcser Mátéval. 

Tegnap este a pékségben a személyzet mindkét tagja letegezett:
- Jó, mert fiatalabbnak néztek.
- Nem jó, mert miért tegez le, ha én őt nem.

5 percre rá a rendezvényen egy fickó melletti szabad helyet elfoglaltam, kb velem korú volt, max pár évvel fiatalabb, erre úgy szólított meg: a hölgy (tartaná a helyem, míg kimegyek?).

- Jó, mert udvarias.
- Nem jó, mert miért nem tegez le?

Nekem semmi se jó. :D

Évértékelő

A hagyományos* évértékelő (a post félkészen fog élesedni, mert én most 12.29 elhúzok a Balcsira, és nem volt időm befejezni, majd jövőre még szüttyögök vele :)):

Egy dolgot biztosan ki lehet jelenteni 2016-ról: nem lehetett unatkozni.

Szereztem sok új barátot. Láttam Louie-t élőben ♥. Voltam háromszor Csehországban, egyszer Bécsben. Megkerültem többször a Velencei-tavat, egyszer a Balatont, egyszer a Tisza-tavat biciklivel.
Elment Alan Rickman. :(
Gyarmati Fanni naplója a Margófeszten. Elmentem flamencóórára, de nem mentem többet. Elvégeztem egy végtelenül kínszenvedős jobb agyféltekés rajztanfolyamot. Voltam sokszor a Müpában, színházban, volt sok randim, nagyon bejött a Miitt, kevésbé a havervagy. A év eleji elhatározásnak eléggé megfelően úgy éltem idén javarészt, mintha csak öt évem lenne hátra. Sokat futottam, sokkal többet bicikliztem, szerintem életemben nem volt még ilyen aktív évem. Rengeteg dolgot valósítottam meg a bakancslistámról; voltam Csepel Művek bunkertúrán, épületlátogatáson a Müpában és a Vigadóban, hallgattam szarvasbőgést, voltunk Fellegi Ádám lakáskoncertjén, megkerültem tavakat,láttam Louie-t élőben (nem tudom annyiszor elismételni ezt, amennyire örülök neki), voltam az Óbudai Gázgyári sétán, vettem új ágyat, láttam Alföldit élőben, voltam Szabadság-híd vezetett sétán, sörgyárlátogatáson a Dreherben, Planetáriumban és Csillagvizsgálóban, Slam Poetry esten. Voltam a Lovin és az Állatkertben.
Csináltam nagy hülyeséget, de összességében idén nagyon sokat fejlődtem. Legújabb felismerésként már a saját seggfejségemmel is kezdek megbarátkozni. :) Voltam hangfürdőkön és fényfestésen. Voltam több Miénkaház!-as túrán.Voltam Happiness Week-en, és végre több pszichológiai témájú/mindfullness előadáson. Nagyot bőgtem az Így szerettek ők nyári előadásán, még előtte tavasszal a Nehéz-en. Eveztem a Ráckevei-dunán.

Láttam a Cavement, ami nagyon nem jött be, hasonlóképp a Két Korea újraegyesítése, a Ma este megbukunk, a Szenvedélyem, Velence, és a Mogács :(. A Recirquel viszont nagyon kellemes meglepetés volt (másodszor is).

Zuhanórepülést mutatott a Mindy Project és a New Girl is, a Walking Dead szemét cliffhangerrel borzolta idegeinket, azóta csöndes lemondással szemlélhetjük Negan ripacskodását, már nem tudják átlépni az ingerküszöbünket. A Shameless viszont még mindig zseniális. Töredelmesen bevallom, az Outlandert is végignéztem. A Brink kellemes meglepetés volt, a Braindead fantasztikus agyatszétröhögős csoda, év végére még a The OA első pár része is becsúszott, a vége már át 2017-re de az is lenyűgözően zárt. Pamela Adlon Better Things-e is megjött, nagy zajt nem csapott, de örülök neki.

Volt csőtörésem strangdugulással, a legrosszabbkor tettem tönkre a régi telefonom, és rohangálhattam karácsony előtt az újért. Az őrangyalomnak csókjaim, idén is nagyon rendesen vigyázott rám.

Voltunk Főzdefeszten, Etyeken, és még szeptemberben is csobbantunk a Velencei-tóban. Többször fürödtem idén a Dunában is. Voltunk Renivel Grinzingben és a Grinzigniben is. :)

Egyéb említésre méltó: fantasztikus volt, ahogy éjszaka csobbantunk Fonyódon, naplemente utolsó fényei Badacsony felett, majd a víz és az ég összeolvadt. Visszakaptam a Csehországban elhagyott szemüvegem postán. Éjszaka kimenni a kempingben mosdóra Csehországban, és hallani ahogy sok nemzet fiai békésen együtt hortyognak sátraikban. Grecsó Krisztián: Házi kecsap. Leszakadt velem egy lift, amibe aztán beszorultunk olyan huszadmagammal egy röpke fél órára. Az az este a Kobuciban, szakadó esőben, Kerekes Banddel... A Lennon-Wall előtt Imagine-t éneklő diákcsoport.
Dec 31-én a fagyó Balatonnál a jégen csúszó jégradabok földöntúli hangja.

Nekem idén ezek voltak a kedvenc filmjeim: Zootopia, Érkezés, Parkoló, Song of the Sea, Whiskey Tango Foxtrot, Remember, Az ember, akit Ovénak hívnak, Egy tökéletes nap, Spotlight, Félvilág, Amerika kapitány: Polgárháború, A zátony, A szoba, Toni Erdmann, The Secret Life of Pets, 10 Cloverfield Lane, Deadpool, Utóélet, Mindenki, Trumbo
 
Idei kedvenc sorozatok: UnREAL, Westworld, Borgen, Shameless, Mozart in the Jungle, BRAINDEAD (!!!! ♥), The Night Of, House of Cards, Togetherness, Transparent, Banshee, Brink, Orange is the New Black, Sherlock, Veep, Better Things, Better Call Saul

Elkezdtem, de aztán kaszáltam: The Path, Preacher, Outcast (ebből konkrétan kb fél részt bírtam megnézni emlékeim szerint), Bloodline, X-files, American Crime Story, American Horror Story: Roanoke

A legjobb csajok: Sidse Babett Knudsen (Borgen, Westworld), Kovács Patrícia (Félvilág), Blake Lively (A zátony, The Age of Adeline), Amy Adams (Érkezés, Éjszakai ragadozók), Alison Sudol (Legendás lények), Kathryn Hahn (Transparent, Afternoon Delight, Bad Moms, idén végre megjegyeztem a nevét!), Martinovics Dorina (Hurok), Mary Elizabeth Winstead (Braindead (!!!)), 10 Cloverfield Lane), Pamela Adlon (Better Things)

Legjobb pasik: Benedict Cumberbatch (Dr. Strange), Ian McShane (Game of Thrones), Jason Sudeikis (The Last Man on Earth, Sleeping with Other Peolpe), Anger Zsolt (Hurok, Aranyélet, Utóélet!!), Aaron Tveit (Braindead (!!!)), Gálffi László (Utóélet), Mather Zickel (Better Things )
 
Idén megismert jó zenék:  Buika, A Fine Frenzy, Led Zeppelin: Babe I'm gonna leave you, Crazy on You, Halott pénz - idióta, de volt egy időszak, amikor felvidított (plusz futás közben jó motiváció a Feneked a gyengém - inkább más gyengéje legyen a fenekem, mint a sajátom :D), Huapango de Moncayo (Mozart in the Jungle), Max Richter: On the Nature of Daylight (Arrival), Fleet Foxes: White Winter Hymnal
 
A legbetegebb filmek: Tale of Tales (brrrr)
 
Az idei legrosszabb filmek: High-Rise, Tale of Tales (brrrr)

Szimplán csak csalódás volt: Don Verdean, Alle Anderen, Gods Pocket, Pride and Prejudice and Zombies, The Danish Girl, The Night Before, Mr. Right (:(), Hail, Caesar!, Z for Zachariah, Lobster, Tangerine, She's Funny That Way, Sicario

Legjobb könyvek: Jákob botja, A vágy enciklopédiája, Yann Martel: Beatrice és Vergilius

Legrosszabb könyvek: Tóth Benedek: Holtverseny, Erdős Renée: A nagy sikoly

Csalódást okozó könyvek: Dragomán: A fehér király, Anna Gavalda: Billie, Durica Katarina: Szlovákul szeretni

http://shopgirlmeans.blogspot.hu/2015/12/a-hagyomanyos-evertekelo-meg-nyilvan.html
http://shopgirlmeans.blogspot.hu/2014/12/evertekelo.html http://shopgirlmeans.blogspot.hu/2013/12/a-hagyomanyos-evertekelo-nekem-iden.html http://shopgirlmeans.blogspot.hu/2012/12/akkor-hagyomanyoknak-megfeleloen.html http://shopgirlmeans.blogspot.hu/2011/12/akkor-probaljuk-meg-osszeszedni-2011-et.html http://shopgirlmeans.blogspot.hu/2010/12/szoval-tavalyihoz-hasonloan-megprobalom.html http://shopgirlmeans.blogspot.hu/2009/12/az-egyszeri-bloggerlany-sem-tudja.html

Tegnap megismertem Gael García Bernal magyar hasonmását. Nagyon durva, még a testmagasságuk is hasonló!

Egyébként pörgés továbbra is ezerrel, ma kipróbáltuk a Baotifult, jó volt, de kevés. Megint megismertem új embereket. Volt, aki csapta nekem a szelet. :) 
Előtte megjött az új ágy, össze is raktam! :) Nagyon örülök neki!!

Ahhoz képest, hogy az elmúlt években még a csapatépítő gondolatától is okádtam, most meg a party planning committee lelkes negyede vagyok... hát szóval, jó nekem itt.

Milyen terméketlen blogger lettem, mióta kapcsolatban, ójaj! :) Semmi extra, hétköznapok, nagy nyári kihagyás után újra összejön heti két-három futás, bár tegnap épp megint elég rosszul esett, de azért nemadomfel. Láttunk jó filmeket, eszünk-iszunk jókat, végre kipróbálhattam a canopyt Visegrádon - állat volt, csak egy kicsit bunkók voltak az elején - ha már ott voltunk, boboztunk is egyet, oda is vágyom pár éve újra. Hát ilyenek. 
A nyári szabi után roppant nehéz volt visszarázódni a melóba, konkrétan hetekig nyígtam, de most egy ideje megint jó, sikerélmények, buksisimik, egyre több munkahelyi barát, komolyan, elképesztő, pletykálok, recepteket és háztartási tippeket cserélek a csajokkal, várom a csapatépítőt, ki ez a nő, omg? 
16 nap múlva meg Csehország! :D
Az mondjuk szar volt, hogy bár a bécsi koncertre végül nem mentünk, de néhány napig úgy volt, hogy jön a Kensington az A38-ra. De aztán lemondták! :(

Nna, eseménydús napok állnak mögöttem. Bár relatív, mert tegnap egy gyomorrontással egész nap feküdtem, de túléltem.
Pénteken Zsuzsival találkoztunk munka után a Sherlockban, majd csatlakoztunk a többi exkollégához a Blue Tomatóban, söröztünk, dumáltunk, jó volt.
Vasárnap idegenvezetők világnapja Kiével, nagyon büszkék voltunk magunkra, mert sikerült időben felkelnünk, és három túrát végigcsináltunk, pedig szétfagytunk párszor. A városligeti sétán sajnos eléggé érthetetlen vezetőt fogtunk ki, mert halkan beszélt, és iszonyúan hadart, de aztán felültünk egy buszos túrára, ami igen kimerítő volt, és nagyszerű élmény, a végén pedig egy cuki bácsika vezetett minket körbe a Vörösmarty tér környékén, nagyszerű urban legendekkel szórakoztatva a hallgatókat. Fotók hamarosan. Utána haza, korán lefekvés, majd éjjel oscar. Jó volt, mert magamtól felébredtem időben, így egész jól bírtam.

Na akkor Oscar: Tök jó volt, nagyon élveztem. Meglepően jó volt Hugh Jackman, bár elég kevésszer tűnt fel. A nyitószáma csúcs volt. http://www.youtube.com/watch?v=IPgAQ_SW_Wk
Tetszett az a megoldás, hogy a szinészi díjakat a kategóriák korábbi díjazottjai ötösben adták át, mind méltatva egy-egy jelöltet néhány mondatban. Nagyon nem tetszett, ahogy a betétdal jelölteket így összeeresztették, a korábbiakban a show folyamán külön előadták a számokat, most a hármat összefűzve, egyszerre, amiből egy nagy katyvasz lett.
Nagyon jó volt James Franco és Seth Rogen (az hogy lefogyott, durva!) rövidfilmje, azon konrétan szétröhögtem az agyam. (nagyon gáz minőség, de azért átjön: http://www.dailymotion.com/video/x8gxnb_apatowoscarsshortlowq_creation)

A tippjeim javarészt bejöttek a főbb kategóriákban, hiszitek, vagy nem, mert ugye elmaradtam a hivatalos tipphirdetéssel, mindenesetre a legjobb film, rendező, férfi-női főszereplő, férfi mellékszereplő kategóriát eltaláltam, a női mellékszereplőt nem, mert ott még mindig reménykedtem Marisa Tomei díjazásában, de végül csak Penelope Cruz nyert... Nem ezért a filmért kellett volna díjat kapnia. Hanem mondjuk a Volverért. Kár.
Eltaláltam még a legjobb adaptált forgatókönyvet, a zenét, a betétdalt, legjobb animációst, stb. A technikai díjakon buktam sokat, mert azt hittem, a Batman fogja elvinni őket, holott csak egyet kapott, a többin a Benjamin Button és a Slumdog osztozott.
Nem tetszett, hogy megint csak kb 40 embert mutattak folyamatosan, ahelyett, hogy svenkelt volna a kamera. Értem én, hogy Brangelina most a legizgibb/legszebb/legnagyobb sztár, de nem lehetne, hogy nem őket mutassák 80%-ban?
Nagyon örültem Kate Winslet díjának (ő is), a legviccesebb része az volt, mikor a szüleinek köszönte éppen, mikor megszólalt, hogy "Apa, fütyülj, hogy hol vagy, mert nem tudom, merre keresselek", mikor a páholyokból föl is hangzott a fütty, egy cuki kalapos bácsi. :) http://www.youtube.com/watch?v=8Up3hL0UofY

Leggázabb ruha Sarah Jessica Parker, nagyon gázul fesettek benne a mellei, brr, meg Goldie Hawn ruhája, hasonló problémáim voltak a dekoltázs környékének látványával. A fotók reggel óta eltűntek, szóval most durrant el az agyam, akit érdekel, keresgéljen.

Legrémisztőbben Sophia Loren festett. Bezzeg Queen Latifah milyen remekül!
Kevin Kline pedig ilyesztően megöregedett. :(

Jajj, és a végén, mikor a Slumdog nyolcadik díjaként a legjobb filmet is megkapta, és kivonult az egész stáb a kis indiai lurkókkal egyetemben, na akkor sírtam. http://www.youtube.com/watch?v=CnlOqlG6Icc

Ja, és Robert Downey Jr.-nak elbűvölő a felesége. :(

Sok újítás volt az idei díjkiosztóban, de tetszik nekem ez a paradigmaváltás, ha tartják majd a továbbiakban is. A magyar műsorvezetőktől pedig még mindig sikítófrászt kapot, annyira inkompetensek és ostobák.

A hosszú hétvégén mindemellet még jópár film megtekintésére is lehetőségem nyílt: War Inc., Rescue Dawn, Hellboy II., Tropic Thunder, Duchess, 2 rész Californication, 1 rész Office, Farkangyal (lol), Purple Violets, Reader.

Na nem vagyok elragadtatva a Readertől. :( Mások élete sokkal jobb. (Na, és nem csak én gondolom így: http://index.hu/kultur/cinematrix/hirblog/2009/02/25/gyorshirek_jon_a_sikoly_4_es_a_maci_laci_3d/). Meg többnyire a többitől sem.

Azt tudtátok, hogy ugyanaz a faszi játsza Abe Sapient, mint a Faun labirintusában a faunt, meg a gyerekevő szörnyet (Doug Jones)?

Hétfőn jó korán felébredtem, ahhoz képest, hogy hatkor feküdtem le, így rávettem magam, és kitakarítottam meg átrendeztem a lakást, majd este Queenben voltunk Kiével, Rékával, Pannival, Mátéval.

A nap vicce akkor is az, hogy Michael Madsen nálunk forgat Koltai Róbert filmjében! http://www.origo.hu/filmklub/20090224-hol-a-feneben-vannak-a-nok-magic-boys-michael.html

Szétrobbanok a közlésvágytól! :)

Helyes, morcos trolis pasi átszokott a metróra. :(

A nagy Jane Austen lázból egyelőre annyit tudtam így hirtelen realizálni, hogy megszereztem az Értelem és érzelmet, és tegnap jól megnéztem. Nagyon élveztem. Korábban biztos nem láttam egyben. (Kicsi buta leányként nem szerettem Kate Winsletet, Hugh Grant-et, Alan Rickmant...). Nagyon jó látni benne az angol színjátszás színét-javát, és vicces egybeesések is felfedezhetők, pl az Igazából szerelemmel (továbbiaban ISZ). Pl. Alan Rickman ott férje Emma Thomsonnak, itt csak sógorságba keverdnek, és Emma Thomson ISZ-beli testvérének lesz felesége. :) Tudom, hogy semmi értelme az ilyen eszmefuttatásoknak, de nagyon élvezem.
Utálom, hogy Hugh Grantnek mindig Stohlbuci a magyar hangja, de be kell látnom, tökéletes, azt viszont nagyon sajnáltam, hogy Alan Rickmannek ezúttal nem Helyei László volt.
Meglepve fedztem fel benne Hugh Laurie-t is (a későbbi Dr. House :), nagyon tetszett benne. Érdekességképp: a forgatókönyvet maga Emma Thomson írta, és oscart kapott érte, a rendező a tajvani Ang Lee, aki később a Brokeback Mountaint is rendezte, a zeneszerző pedig az a Patrick Doyle, aki a Sok hűhóhoz is remek zenét csinált.
És Alan Rickman annyira, annyira, annyira... szívdöglesztő.

És ú basszus, és most látom csak, honnan volt olyan ismerős Imogen Stubbs! Ő volt a főszereplő a rajongott Vízkeresztben, most nagyon szégyellem magam, hogy erre nem jöttem rá magamtól.

Na már olvasom is, és már a tizedik oldalon rá kell jönnöm, hogy több a közös, mint gondoltam. :)

"Sosem lennék boldog olyan emberrel akinek az ízlése nem egyezik pontról pontra az enyémmel. Érezze át minden érzésemet; mindkettőnket ugyanaz a könyv, ugyanaz a zene bájoljon el."

Erős túlzással ki tudnék jelenteni én is hasonlót. :)
Mert ami alap, hogy a zenei világ közös legyen, vagy legalábbis metszéspontjai legyenek. Sosem tudnék olyan férfival lenni, aki slágert, vagy juventust hallgat. Sosem tudnék olyan pasival lenni, aki nem olvas. Sosem tudnék olyan pasival lenni, aki nem szereti a filmeket. Nyilvánvaló, hogy nem várok el hasonlóan nagy tájékozottságot, de legalább a nyitottság, az érdeklődés meglegyen.

Ma este Mulatság a Bárkán Lacival, majd egy sör Rékával, Pannival és Mátéval.

Mulatság! Mily régóta vágyom megnézni e darabot!Persze igazán autentikus a pulai Bárka kikötőben lett volna, de ez több éven át nem jött össze, így mikor Laci felvetette az ötletet, hogy menjünk el megnézni, lelkesen helyeseltem. Előrebocsátom, egy icipicit többet vártam tőle, de ez csak a túlzott elvárásoknak köszönhető, és ettől függetlenül is szétkacagtam rajta az agyam. (Tegyük hozzá, ez a két marha (Mucsi & Scherer) bármit csinálhatna, így tennék.)
De hogy a konkrét élményről beszéljek, Mucsi mozgáskultúrája egyszerűen utánozhatatlan, és ezen a magyar parlagon senki sem tudja így mondani, hogy "Álljál le!", meg hogy "Hagyjál már!". Senki.
Scherernek minden rezdülését imádom. Szcs.
Szikszai Rémuszt meg hazavinném, megtartanám. LAFS. Micsoda férfi, kérem, micsoda férfi!

Jajj, de rég vágytam már egy ilyen hétvégére, ami csak az enyém, alvással, olvasással, filmekkel, főzőcskézéssel. Hát, megadtam a módját.
Volt 4 rész új Office, 2 rész a United states of Tarából (jó, de pontosítanom kell, nem skizo, hanem többszörös személyiség, a remek Toni Colett-tel a főszerepben, a férje pedig a mindig szívdöglesztő John Corbett), volt Atonement, de azt már írtam, volt Narnia 1-2.
Nna. Az elsőt annak idején olvastam, aztán a többi elmaradt. Tetszettek a filmek. Sok összecsengés van a Gyűrűk urával többek között, de ettől függetlenül élvezhető, meg ezt inkább megmutatnám a gyerekemnek, mert kevésbé szörnyű. Nagyon édes benne James McAvoy, mint Tumnus, a faun (ő az egyik hétvégi szívemcsücse). Nagyon jó régen szeretett színészeket gonosz szerepekben látni, ott volt elsősorban Tilda Swinton, mint a fehér boszorkány, majd a második részben (nem is értem, hogy kerültek oda) a mindig elbűvölő Sergio Castellitto a velejéig gonosz és végtelenül becstelen Miraz király szerepében, hű csatlósa, Glozelle tábornok szerepében pedig a Szaturnusz gyűrűjében kiszúrt és megszeretett Pierfrancesco Favino (lol!). Puszi a castingosnak. Helyes fiú ez a Ben Barns is (már a Csillagporban láthattuk a fiatal Dunstanként), és remek volt Warwick Davisnek a fejét is látni végre (a Galaxis utikalauzban nem látszott ki Marvin jelmeze alól). És gyönyörű az az oroszlán. Meg cukik az egerek. (Tényleg nem értem, a második rész tele van olasz meg spanyol színészekkel, hogy kerültek azok oda?)

Aztán volt még Miss Pettigrew Lives for a Day, könnyednek látszani akaró kis film, ami többet markol, mint gondolnánk. Remek a szereposztása, a színészek lubickolnak a szerepükben, a címszerepben a mindig remek Frances McDormand, mellette a babaszerű Amy Adams (utólag értettem meg, hogy a Bűbáj főszerepére keresve sem találhattak volna jobbat), a férfiak pedig három szcs.; Ciarán Hinds, Lee Pace, és a soha sármosabb Mark Strong.

Vicces, milyen tematikus lett a hétvége, az összes film, amit láttam, a háború előtti Angliában játszódik, bombázások, kitelepítések, stb. Tervezni sem lehettt volna jobban.

Most találkoztam egy oktatáson egy Claire Forlani hasonmással. :)

Nna, végre péntek. Kemény volt ez hét, ennek ellenére ma reggel is vigyorogva indultam bele a világba. Bár már a reggel úgy indult, hogy felvarrtam a gombot a blúzra, majd mikor indulás előtt két perccel vettem föl, akkor vettem észre, hogy 2 gomb hiányzott. Na, már felment a pumpa, de nem baj, keressünk másikat, induljunk el, mosoly, stb. A villamos sem akart jönni percekig, majd mikor megjött, marhavagonhoz hasonlított, a munkahelyre beérve fél óra sem telt el, már lüktettek a nyaki verőereim, és igen gyilkos kedvem kerekedett.

Igen elmaradtam, próbáljuk pótolni visszafelé. Tegnap megnéztem a Tótumfaktum című filmet. Színtiszta időpazarlás volt, semmiről nem szól, filozofálgató fílingfilm akarna lenni, de még ez sem sikerül. Ez az a film, amit még Marisa Tomeiért sem érdemes megnézni, semmit nem ad hozzá az életművéhez ez a karakter, Lily Taylor mindig is idegesített, Matt Dillon meg kurvakevés, hogy elvigyen egy ilyen filmet a hátán, rossz nézni a szenvelgésüket, ne is pazaroljunk rá több szót. Bár egy olyan kérdést azért felvethet a dolog, hogy bátorság vagy gyávaság -e így élni. (Szerintem gyávaság.)

Szerda este, bár az előző estét sem otthon töltöttem, annyira vágytam normális emberekre és impulzusokra, hogy nem bírtam ellenállni a kísértésnek, és találkoztunk Kiével a Hintalóban, majd csatlakozott Panni és Máté is, remek este volt, lelazultam. Kedd este Zsé hívott fel, hogy találkozzunk, így a Cézárban kötöttünk ki Pannival és Mátéval. Jót nosztalgiáztunk Zsével. Hétvégén takarítgatás volt, szombaton konkrétan jól beállt a derekam, kétséges volt bizonyos pillanatokban, hogy el tudok -e majd indulni, de végül másnapra nyomtalanul elmúlt. Tehát délután csoport kisÁval, utána Tücsök Pannival, majd Mátéval.

Filmek

Rocknrolla. Csalódás. Egyszer nem röhögtem föl. Annyira halvány ismétlése ez a klasszikus Guy Ritchie-knek, akárha más csinálta volna. :( Kár érte. Gerard Butler idegesítő benne, elfelejthetné már ezt az akcentust. A történet zavaros, egy csomószor nem értettem, ki mit akar, vagy miért nem tudja, amit tudnia kéne, áhh... A végén már követni se próbáltam. Mindenki erőlködve próbált benne lazának és menőnek tűnni. A szexjelenet nagyon tetszett, amilyen sterilen megoldották, az egy nagy ötlet szerintem.

Térjünk ki egy kicsit akkor Mark Strongra, avagy Marco Giuseppe Salussoliára. Az úriembert először minden bizonnyal a Napfény ízében láttam, Sors Istvánt játszotta, újra kell néznem, mert nagyon meglepődtem, mikor felfedeztem az imdb-n, hogy már ebben is szerepelt, ott még nem szúrtam ki. Ahogy nem figyeltem fel rá igazán a Sziriánában és a Napfényben sem. Először a Stardustban dobogtatta meg a szívem Septimus hercegként. :) És a Rocknrollában is szerepel, abban a kicsi szerepében is feltűnik, kitűnik. Mostmár vadászni fogok a csávóra, a következő a Miss Pettigrew Lives for a Day lesz (abban ráadásul Lee Pace és Ciarán Hinds is van.) Klasszikus nagy filmsztárokra emlékeztet ez a pasas, és iszonyúan férfias.

Stardustról már írtam, de most kifejteném bővebben. Egyszer már láttam, moziban, egy ideje meg a polcon csücsül, de mostanában annyi film ömlik hozzám, hogy ritkán engedem meg magamnak az ismétlést. Most kivételesen megengedtem (mert Rocknrollában megint felfedeztem Markot, és tovább akartam benne gyönyörködni :). Nagyon szeretem ezt a filmet. Szeretem Charlie Cox-ot a főszerepben. Szeretem, ahogy LÁTSZIK rajta a fejlődés, amin keresztülmegy. Ahogy béna kis lúzerből (boltosfiúból) férfivé és herceggé válik. Szeretném sokat látni ezt a fiút jobbnál jobb szerepekben. Imádom benne De Nirót, ahogy tobzódik a szerepében. Csodás benne Michelle Pfeiffer, az a fajta önirónia és bevállalás csodálatra méltó, ami kellhetett ahhoz, hogy elvállalja az a szerepet. (A gonosz boszorka szerepében szarrásminkelve meglepően emlékeztetett néha a rikácsoló Diane Keatonra, bájdövéj...) Sienna Millert hasonló döntés miatt tudom tisztelni (magam is meglepve egyre jobban kedvelem ezt a lányt). Van Ricky Gervais :D, már az első megnézésekor konstatáltam ezt, csak akkor még annyira nem ismertem az ő életművét, több rész Office-szal és Futattak méggel a hátam mögött sokkal viccesebb az ő felbukkanása. Láthatjuk még Rupert Everett-et, Peter O'Toole-t, Benjamin Button apukáját, Jason Flemyng-et... Claire Danes viszont nekem bizonyos jelenetekben kicsit kevés... Mindenesetre ez egy csodálatos, gyönyörű mese, ami beszippant, és napokig nem ereszt. :)

Megvolt a napokban a Blindness/Vakság is. Erre megint csak azt tudom mondani, hogy sajnossss. Egy kibaszottul zseniális apokaliptikus/posztapokaliptikus regényből csináltak egy halálosan középszerű filmet. Korrekt iparosmunka, de semmi több. Nem értem, miért kell a középszerű Mark Ruffalóra bízni egy ilyen főszerepet, valahogy Julianne Moore is furán kevés benne, vagy csak unalmas 2 órán keresztül minden jelenetben őt bámulni, Gael García Bernal botrányosan szar benne, kevés ő még ahhoz, hogy gonosz karatkert játszon, vagy a szerep volt szar, mert egysikúan csak gonosz? Vagy mindkettő. Ami kifejezetten felháborító, hogy vártam, hogy majd viszontlátom benne Michael Mahonen-t (Gus Pike, ugye), erre nem látszik az arca, mert katonát játszik, akin gázmaaszk van! Skandallum!

Volt még Into the Wild/Út a vadonba, régóta érik, csak riasztott több, mint 2 órás hossza. De most ez itt kurvára indokolt. És kár, hogy nem moziban néztem, mert képileg is gyönyörű a film. És mennyire jó ez az Emile Hirsch gyerek (85-ös, fákk)! Sosem láttam még semmiben, de mostantól vadászni fogom. És ott van a nagyok sorában, akik testüket is áldozzák a filmművészet oltárán, ő is ledobott a film kedvéért egy 15-20 kilót, rémisztő. (Bár persze még mindig nem éri utol Mr. Bale-t a Gépészben, brrr.)
Valahol irigylésreméltó, ahogy valaki feladja az életét, a biztonságát, és elindul, hogy megvalósítsa az álmait, majd a természetben éljen. Most mindenképpen mihamarabb elolvasom a Krakauer könyvet, amiből a film készült, mert megfogott a mondanivalója.

Olvasni pedig a Vágy és vezeklést olvasom. És el vagyok tőle ragadtatva. A filmet kb 1 éve láttam, és nem tetszet különösebben, mert túl vontatottnak tűnt, de most mindenképpen meg lesz nézve újra, miután kiolvastam a könyvet. Mert a könyv meg iszonyúan megérint, egy csomó dolog, viszony, amit nem értettem a filmben, világossá vált. Gyönyörű a lélekábrázolása, gyönyörű, ahogy levezeti a sorsszerűségét az eseményeknek, hogy milyen nüanszokon múlt, merre fut tovább a szereplők élete. Odabasz. Már a filmben is megérintett a sorsok tragikuma, de most maga alá is teper.

És a mondat amit már idéztem, meg a következő, amitől beszarok.

"-Mi újság a bankban?
-Unalmas és rettentő kellemes. Az estéknek és a hétvégéknek élünk." lol

Ma reggel láttam, hogy jön Marylin Manson a voltra. Azt nagyon szeretném.
Meg szeretnék sokat olvasni. Jane Austent, Ian McEwant, Neil Gaimant, Tolsztojt, Krakauert, Christopher Moore-t, meg a Semmit és mindent.
Meg hogy most egy darabig senki ne basztasson a hülyeségével.
Meg hogy valakivel kávézhassak tavasszal abban a bájos kávézóban, amit a napokban találtam.

Fújj, de undi nap volt ez a mai. Még írni sincs kedvem. És még csak szerda.

Van polcom, szépen felsorakoztak rá a dvd-k. A legkisebb húgom tegnap kezdte a gyermekvasutas tanfolyamot (sokadik a családban, gyerekkorom legszebb évei voltak), mi meg addig kirándultunk anyával meg apával, fel a Hárshegyre, majd a János-hegyre, majd lelibegőztünk, igen remek volt. Azt vettem észre, hogy tüdővel is sokkal jobban bírom, mint pár éve (tekintve, hogy kevesebb, mint feleannyit dohányzom, nem csoda), és izomlázam sincs, szóval remek. Az időnk is nagyon jó volt, bár a látási viszonyok nem voltak tökéletesek.

Furákat álmodom mostanában. Nem bánom.

Mindjárt jön apa, és szerel nekem polcot a falra, hogy felmászhassanak a dvd-k, aztán kirándulni megyünk anyával hármasban. Jó lesz.

A mindennapok tudósításával kissé elmaradtam, semmi extra, csak most nem voltam olyan hangulatban.
Szombaton a csoport mindannyiunk nagy bánatára végül elmaradt, este a Fanyűvőben voltunk Kiével, Pannival, Endivel, Mátéval, majd Kiével átmentünk Laciékhoz, ahol remek házibuli volt, többek között a blog szülinapjára. Ezúton is köszi. ;)

Hétfőn fogorvos, kedden Zsével találkoztunk, majd Instant, csatlakozott Réka és később Zsé pasija is. Nagyot beszélgettünk, sokat röhögtünk, de azért az instantról álljon itt még néhány szó. Mert emlékszünk, szerelem volt részemről első és második látásra is, most még meg is szépült azóta, de az hihetetlen, hogy egy ilyen hetente (naponta?) több milliós forgalmat bonyolító helyen nem lehet pótolni a wc-k leszaggatott zárjait, az megengedhetetlen, főként, hogy koedukált. Legyenek már ilyen igényesek, nem olyan nagy dolog. (kávéskaticában is ez van egyébként, egyszerűbb kiírni, hogy kopogj, mint felszerelni egy zárat, pedig olyan hangzavar van, hogy véletlenül sem lehet hallani a választ. Mennyi lehet egy ilyen zár? 200 ft? De még ha 1000 is...) Na mindegy.

Tegnap végül mégis kivettem egy szabit, egész nap otthon, pihentem, ilyesmi, főztem jót, majd este a Zeneakadémiára mentünk tradícionális japán dobkoncertre, a Yo-Soróra. Hát. Érdekes volt, meg nagyon ügyesek voltak, elhallgatom-nézem ezt fél-egy órán keresztül, de ez több mint két órát tartott a Zeneakadémia legendásan kényelmetlen székein. Eleinte csak untam, aztán már idegesített, még egy kis tömegiszony is rámjött, szóval elég rossz hangulatban távoztam. Aztán még beültünk egy sörre a csajokkal (Luj, Panni, Kie, Endi, Réka) és Mátéval a Queenbe, de hamar leléptem. Rég volt ilyen szar estém igazából.

Ja, láttam filmeket is. Érdekes módon az Érzékeny pont nem tetszett. Eleve érzékeny vagyok az ilyen megrontós-pedofilos témára, bár mondjuk az Amerikai szépséget nagyon szeretem, és ez a film valamilyen módon a párja (ugyanúgy Alan Ball készítette, ugyanúgy amerikai kertvárosban, középosztályban játszódik, hasonló téma, csak a kislány szemszögéből, megfűszerezve még egy kis xenofóbiával). Erős benne Peter Macdissi, a Sírhant művek csélcsap festője, mint hipokrita, szigorú apa. Kellemes meglepetés volt benne Toni Colette (nem is tudtam, hogy szerepel benne, ez velem nem szokott előfordulni), ő volt az átlag amerikai ellentéte, aki figyel a szomszédaira, az érzékeny, az egyetlen, aki észreveszi, mi történik, és be is avatkozik (mondtam már, mennyire szeretem ezt a nőt?). Aaron Eckhart annyira vérlázító, tökéletesen hozza a szerepét, mert ezek biztos elhiszik magukról, amit ő is a filmben, hogy "Én nem vagyok rossz ember." Nem a faszt. Beteg állatok. És ahogy mentségeket keres magának, de végül már azt se. Egy esendő szar.

Chris Messina meg, akiről rég tudom, hogy ebben is lesz, sajnos megint nem szerepel 2 percnél többet, mint a VCB-ben sem, asszem túl átlagosan jóképű ő ahhoz, hogy nagy szerepet kapjon.

Alapvetően így visszaolvasva egész jókat írtam a filmről, akkor mi is volt a bajom vele? Lehet, hogy csak túlzottan felbosszantott, mert nem szeretek ilyen alakokkal azonosulni, a Mesterségem a halál is végtelenül felidegesített, hasonló okoknál fogva.

(Azért jó tudni, hogy Summer Bishil, a főszereplő már a forgatáskor is 19 éves volt, nem 13.)

Ami viszont nagyon meglepett, főleg az, hogy mennyire tetszett, a 2005-ös Büszkeség és balítélet. Merthogy sosem voltam én Jane Austenes lány. (Charlotte Bronte-s voltam.) Nem nagyon vagyok egy romantikus filmnéző sem. Ott volt ugye a klasszikus, bbc-s 6 részes Colin Firth-tel és Jennifer Ehle-lel, és nem szeretem a remakeket. Nem értem, mit esznek annyira Keira Knigthley-n. Csak ennyi prekoncepcióm volt a filmmel kapcsolatban. :) Mégis azt tettem be egyik este. És nem hogy nem bántam meg, hanem sőt. Mesélek. Brilliáns a szereposztás. Mr. Bennet a remek Donald Sutherland, neje a (fűbenjáró bűnös) Brenda Blethyn. Lányaik között ott az elbűvölően gyönyőrű Rosamunde Pike (korábbi Bond-lány), és a szertelen és ostoba Jena Malone (Donnie Darko csaja).
Caroline Bingley apró szerepében a csodás Kelly Reilly, mint sznob, távolságtartó picsa (Lakótársat keresünk óta rajondom a hölgyet, főleg a második rész óta), Mr. Darcy nagynénje szerepében Judi Dench, és még tudnám folytatni a sort.. :)

Valahogy realistábbra és keményebbre van véve a figura, mint a klasszikus BBC-sben, és ez nem ártott meg neki, sőt, hozzám még közelebb is áll, mint az a túlzott romantika. Látványra is gyönyörű a film, és nincs hiányérzete az embernek, hogy kimaradtak volna fontos részek, pedig sokkal rövidebb, mint a sorozat. Kapkodósnak sem tűnik ettől. Annyival jobban átjön a végén az a fordulópont, mikor Darcy rájön, hogy esetleg mégis van számára remény, hogy még most is meg vagyok hatódva. Érzékeny és hatásos, és véletlenül sem érzelgős. Ezután a Lizzy és az apja közötti beszélgetés meg tovább fokozza ezt. (Az apa-leány kapcsolatokra amúgy is érzékenyebb vagyok mostanában.) De az a beszélgetés egyszerűen szívszakasztó volt.

Matthew Macfadyen Mr.Darcyként nekem egy kicsit fura volt eleinte, de a végére megértettem azt a koncepciót, ami nyomán haladt, és zseniális.

Keira Knightley-ról pedig lassan kénytelen leszek elfogadni, hogy jó színésznő egyre igényesebb szerepválasztásokkal, lassan megszeretem. Harciasabb és reálisabb, mint Jennifer Ehle volt.

Többszörnézős egyértelműen.

Tavasszal szeretnék fűben heverészni, padon üldögélni, hídon kézenfogva sétálni, jó filmeket látni, szabadtéri koncerten zenét hallgatni, capresét enni, Rómaira menni, hídon biciklizni...

Azért az a kveszt, Oldboy után még elmenni fogorvoshoz!

Azt a jelenetet azért, mikor közli, hogy "kérek valami élőt", egy darabig nem feledem.

Vicces, másfél hét alatt hirtelen majdnem 50e ft-ot tapsoltam el szájhigiéniára, és még nincs vége.

Kedden NagyÁnál voltam, remek volt, aztán Bródyban Endivel, és az új pasijával, Pannival, Mátéval, és egyszercsak felhívott Gabesz haverom, akit két éve nem láttam, és egy éve nem is beszéltünk, hogy mikor találkozunk, aminek az lett a vége, hogy 5 perc múlva ott ült mellettünk. Hihetetlen, mikor lemondok a múlt erőltetéséről, akkor önszántukból bukkannak fel azok az emberek? Na majd kíváncsi leszek, hogy ez tendencia -e?
Szerdán fogorvos megint :), csütörtökön munkából hazaérve és rerogyva jöttem rá, hogy igaziból nincs is kedvem megint itthon tölteni az estét, így egy óra múlva a Pocakban ültünk Mankával és Laciékkal. Tegnap munka után anyával csavarogtunk egy nagyot, és megnéztünk vagy 1000 cipőt, de nem lehet ebben a szájba****tt városban normális cipőt venni. Ellenben rengeteget röhögtünk. Ma meg csoport kisÁnál, aztán tali a csajokkal 1-2 sörre, aztán buli Laciéknál, melynek egyik apropója a blogom szülinapja, hát nem édesek? :)

...határozottan viccesen fest, mikor valaki zöld tisztító arcpakolással kezd el bőgni.

Kiolvastam Az időutazó feleségét. Nem tudom elmondani, mennyire jó ez. Aki egy kicsit is szereti a könyveket, azonnal olvassa el.