Rég nem írtam. Közben depresszióztam, talajvesztettem, összevesztem, helytelenül viselkedtem, kétségbeestem, spleeneltem, disszidálni vágytam, próbáltam visszatalálni az életemben, próbáltam összeszedni magam, próbáltam jobb ember lenni, próbáltam újra érezni az élet apró örömeinek ízét, próbáltam célt találni, terveket gyártani, ihletet találni.
Voltam Erik Sumón, ami nagyon jó volt, Duna karneválon hallottam a Nomadát, és a Csík elejét, de rögtön rájöttem, hogy nekem ez túlzottan népzenei, hallottunk Hídünnepen Budapest Bárt, de átverés volt, mert nem voltak ott, akik igazából éneklik a dalokat az albumon.
Volt kertiparti Kieéknél. Voltunk a csajokkal többször a Cinemában a Corvinnál, a Terv presszóban, az Aloéban, a Tűzraktérben (Szimpla kiskert helyén), beszélgettünk. Voltunk Besh o droM-on a zp-ben, meglepve állapítottam meg, hogy már ez sem ragad eléggé magával. Vagy lehet, hogy csak időszakos. És Barcza Gergő visszatért Indiából, ellenben lefogyott és megöregedett, szóval már ő sem az igazi. És új énekesnőjük is van, aki véletlenül sem illik a Szalóky Ági, Mitsoura Mónika által megkezdett sorba.
Készülünk a hétvégén asszisztálni a Krétakör végvonaglásához, ami miatt borzasztó szomorú vagyok, de remélem, hogy a végeredmény csak még jobb lesz nekünk, nézőknek.
Nos, érdekelne, hogy másra is rájön néha, hogy annyira besokall ettől az élhetetlen országtól, hogy menne? Mindegy, hogy önkéntesnek Afrikába, gyümölcsöt szedni Új-Zélandra, olajbogyót szedni Toszkánába, vagy felszolgálni a Costa del Solra? Vagy csak nekem? Mert rám rohamszerűen rámtör évente 3-4 alkalommal, épp most lábalok ki egy ilyen rohamból, csak nem tudom, jó -e, hogy hagyom elmúlni, vagy követnem kéne?
Ilyen rohamok alkalmával persze elhalványul, hogy milyen borzasztó honvágyam volt, amikor Szicilíában au-pairkedtem 2 hónapot, illetve elkezdem észérvekkel megmagyarázni a negatívumait.
Szeretnék utazni, illetve nem is az a lényeg, hanem szeretném kipróbálni, hogy milyen máshol élni egy ideig. És sok ilyen máshol van. Ahová vágyom. És ha elmegyek oda két-három hétre, akkor nem tudok igazán belekóstolni abba, hogy milyen ott élni. Mert annyi idő alatt csak turista lehetsz. Maximum coachsurfinggel utazva tudom elképzelni, hogy igazán össze lehet barátkozni a helyi erőkkel, de ahhoz meg nekem is bérbe kéne adni a kanapém. Ahhoz meg már tán túl kényelmes vagyok.
A másholok, ahol szívesen megkóstolnám az életet: Toszkána (Cortona), Róma, Positano, Velence (illetve gyakorlatilag egész Olaszország), Barcelona, Formentera, Madrid, Costa Del Sol (illetve gyakorlatilag egész Spanyolország), Zadar, Párizs, London, New York, Írország, Berlin, Freiburg, Lisszabon, Mexikó, Kanada, Alaszka, Ausztrália, Új-Zéland.
Most az találtam ki, hogy összeírom, hogy miért szeretek itt élni, mi az ami borzasztóan hiányozna:
A barátaim, a családom, a haverjaim.
Hogy bármikor találok valakit, akivel szívesen iszom egy sört és dumálok egy jót.
Mivel fenemód lokálpatrióta vagyok, az ismerős helyek, szagok.
A pezsgő kulturális élet.
Az, hogy a lakásomból 20 percen belül 4 artmozit, és 3 multiplexet elérek. Meg az Odeon tékát.
A lakásom, nehezen elért függetlenségem, kényelmem.
A cd-im, dvd-im, könyveim, mert nyilván nem tudnék mindent elvinni.
A nyelv, az egyedülálló magyar humor, a félszavakból is értjük egymást érzés.
Újra rákattantam mostanában a sorozatnézésre, jelentem. Megnéztem a Spangli második évadát, na az nagyon bejött, meg a Kaliforgiát is szeretem másodszorra is, viszont a Sírhantot képtelen vagyok nézni szinkronnal, gyenge az új Hősök is, és borzasztóan irritáló az Édes, drága titkaink, és a Hatodik kapocs is. No meg Doktor Addison! Vááááááá. A hátamon futkározik a hideg a szinkronjától, pedig amúgy lehet, hogy élvezhető lenne. Bár nem hiszem. Az Office amcsi verziója viszont egy fokkal elviselhetőbbnek tűnik, mint az inglish, bár nem szabadna ilyet mondani, mert az inglishből csak az első részt tudtam leerőltetni a torkomon. Kéne neki adni még egy esélyt?
Szeretném a Róma második évadát, a Dexter második évadát (http://addict.blog.hu/2008/06/25/levagott_emberi_kez_a_hutopultban), a Kaliforgia második évadát, a My name is Earlt, a Spangli harmadik évadát, megkóstolnám a Színfalak mögöttet, a Swingtownt, (http://www.sorozatjunkie.hu/2008/03/24/pilot-mustra-swingtown-1x00/) a Hármastársakat, a Ments meg-et, a Tudorokat, a Pushing daisies-t.
Szeretném a polcomra az összes Simlis és a szendét, Miért éppen Alaszkát, Ally Mcbealt, Maffiózókat, Váratlan utazást, Jóbarátokat.
Megismerkedtem a Közelmúltban Tegan & Sarah-val, persze csak a zenéjükkel, valamint megszereztem a She& Him első albumát, mely Zooey Deschanel bandája, és az est.hu két héttel később írt róla kritikát. :) Valamint kóstolgatom a Ting Things-et.
Sajnálom, nem olyan országban élek, ahol van tenger.
Egyszer megpróbálnám végigcsinálni Szent Jakab útját.
Szeretnék delfinekkel úszni.
Szeretném látni a Tisza virágzását.
Szeretnék eljutni Neuschwansteinbe, Freiburgba, a Warner Brothers filmgyárba.
Szeretnék többet lovagolni, többet olvasni.
Szeretném látni a sarki fényt.
A Silo-könyv új kiadása
1 órája
