Zoli ajánlására végre megnéztem a Revolutionary Road-ot. Megvan már egy ideje, csak nem annyira állhatom Leonardót, ezért halasztgattam, no meg nem néz az ember gyakran ilyen nehéz filmeket.

Hűh. Rémisztő élethelyzet/jövőkép beszorulni a középszerbe. Főleg, hogy tudom, hogy nem tudok/akarok külföldön élni, persze ez a filmen is csak egy metafora részint. Kate Winslet mikor lett ilyen gyönyörű? De azért igaza volt annak a kritikusnak, aki valahol azt írta, hogy Michael Sheen azzal a két jelenetével majdnem lenyúlja a filmet. (Persze könnyű neki, őrültet játszik.) De azért Kate Winslet (őt se szerettem régen) csodás, hogy egy pillantással mit tud elmondani. A film legutolsó jelenete pedig zseniális, mikor meglátjuk, hogy bírja ki, aki kibírja.

Amúgy tök középszerű napom volt ma, nagybevásárlással, mosással, 30 Rockkal, stb. Most kukoricát főzök, aztán levezetésképp pár rész South Park, I mean.

Mikor Ricky Gervais betör Hollywoodba. :D A napokban daráltam le az angol Office-t, ahhoz azért még nekem is erős elhatározás, és sok kitartás kellett, de ez a faszi egy állat. :D

Fákk. Megint van itt valaki, akit szívemből utálok, cserébe megint nincs itt egy darab partiképes szingli pasi, és megint én vagyok az antiszociális bulihorgony, hejj.

Milyen kicsi a világ! A kertipartyn ülve egy újonnan megismert ember előtt elejtve egy nevet, felkiált, hogy "te honnan ismered?". És máris fény derül fél tucat közös ismerősre.

Múltkor elkaptam valami sorozatot, és csak lestem, hogy csóri Drazic hogy néz ki. Tiszta rémisztő, nem találkoznék vele egy sötét utcában. Volt valami autóbalesete csórinak.

Hamarosan készülődöm, kertipary lesz mostmár minden bizonnyal, Tzatzikivel, caponatával, jó borokkal, jó barátokkal, zenével, tánccal, amibelefér, rockandroll! :D

Kiscicát valaki?

Tegnap Katzéval a Tervben, majd gondoltuk, sétálunk egyet, és átcammogtunk a Hintalóba, ahol csatlakozott hozzánk Kie is, soksok Radler és sör után a következő életbölcsességeket állapítottuk meg:
1. Utazni kell, mindegy hova, és élményeket kell gyűjteni.
2. A pasik hülyék. :D
3. Mi nők szörnyetegek vagyunk, és ha a pasik tudnák, mi zajlik igazából a fejünkben, sikítva menekülnének. :D

Most meg megint tök furcsát álmodtam, amit most asszem nem fogok nektek elmesélni.

Bazmeg, meghalt Michael Jackson. De fura. Szegény. Bár amit az utóbbi években művelt (magával), lehet, hogy jobb neki már így. Mindenesetre RIP.

Na kismillió dolog történt, én meg nagyon elmaradtam.
Az esküvő: Lajosmizsén volt a Kobza tanyán, nagyon jó volt, buliztunk fél hétig emlékeim szerint. Odafele Toyota, visszafele egy spanyol pasi vezette spanyol BMW (gáz lett volna összerókázni, hát nem tettem :D) Akárhogy is nézzük, arra jöttem rá -bár az elmúlt egy-két évben már egészen elhittem, hogy kell ez nekem-, hogy nekem ez nem kell. Nem kell esküvő, ha a másik majd nem ragaszkodik hozzá, én nem fogok. Mennyi idegeskedés, szervezés, pénz, fáradtság egyetlen éjszakáért. Egy dolgot akarok. Hogy valakivel a közeljövőben így nézzünk egymásra, ahogy Zsé és Atus nézett. Ennyi kell. És akkora fless volt látni ezt, megerősített a hitemben, hogy ez a dolog létezik, nevezzük végzetnek, igazinak, karmának, whatever, de létezik, érdemes rá várni, és aki beéri ennél kevesebbel, azt nagyon sajnálom. Mégsem csak a filmekben meg az Austen meg Bronte regényekben van ez, a saját szememmel láttam! Egy első látásra szövődött szerelem, amely viszonzott, és virágzik, és a távolságot is kibírta, és nagyon drukkolok nekik, hogy örökké tartson, és ezúton is köszönöm, hogy a tanúja lehettem, és megosztották velem a pillanatot. Kösz! :D
Úgyhogy megyek tovább az utamon megerősített hitemmel, és várok tovább türelmesen, mert a csoda létezik, és ha beérném ennél kevesebbel, akkor megalkudnék, akkor nem én lennék, magamnak sem lennék onnantól hiteles. Remélem, nekem is megadatik hamarosan.
És pont azt meséltem nagyÁnak, hogy igazából azért nem voltam másnap csalódott, mert ha legyeskedett ott volna valami pasi körülöttem, akkor arra emlékeznék inkább, pedig nekem ezt az élményt kellett ott csorbítatlanul megélni, és ezt kell továbbvinnem.
Ja, mert voltam ma NagyÁnál, csodás volt. Most hadd ne mondjak többet, mik hangzottak el, legyen elég annyi, hogy szerinte lassan ritkíthatjuk a randijainkat havi egyre...
Szabadság rlz egyébként, voltam otthon is, macskáztam egy csomót, meg pihenés helyett a konyhában töltöttem az időt ebédet és lekvárt főzve kedves családomnak. Vasárnap meg sokkos állapotban lévő kis testemet filmekkel nyugtattam sikerrel, egészen éjfélig. Mi is volt? Nem kellesz eléggé, Choke, Éjjel a parton (na az egy szemét film, ilyen befejezést?! :( ), meg Mrs. Henderson presents.
Ma meg nem fogom ölbetett kézzel várni, hogy felhívjon a szexicsokoládé, hanem elmegyek Katzéval sörözni egyet, más úgyis nem láttuk egymást vagy másfél hónapja, és gyanítom, mindkettőnknek van bőven mesélnivalója.

Ma este a Hintalóban egy fekete fiú utamat állta, és rettentő kedvesen elkérte a számomat. Én meg megadtam. Ha a magyar pasiknak már nem kellek, hát legyen. Egyébként borzasztó jóképű, és állítólag kurva gazdag.

Update: Ja, nem mintha számítana bármelyik, csak + infó, hogy irigykedjetek. :D

Hangover

Jujjjajjjjujjjjajjj. Sohatöbbet nem iszom. x( Pálinkát legalábbis. Bővebb beszámoló majd ha kialudtam magam, ez a négy óra pöttyet kevés volt.

Nem hiszem el, hogy most kezd el esni, mikor negyed óra múlva indulnom kell. :D Ezen már csak röhögni lehet.

Ennél szebb már nem leszek; haj belőve, francia manikűr kézen-lábon (ja, az pedi-), smink is kész. Viszont kurva fáradt. A harmadik kávét iszom, de nem tudom, hogy lesz ebből hajnalig táncolás.

Tegnap megint láttam a Rockhajó előtt a Soloist előzetesét, és megint majdnem elsírtam magam rajta, mikor jön már?

Úhhhh, aahhhhh: http://www.origo.hu/filmklub/20090619-sherlock-holmes-elegansan-hetyke-robert-downey-jr-jude-law.html

Ma este esküvő. Fura lesz, egyrészt hogy egy ilyen közeli barátom férjhez megy, másrészt sosem voltam még felnőttként olyan igazi vidéki nagy esküvőn.
Indulásig még van öt óra, addig egy csomó szépítkezés meg South Park.
Amúgy meg mától két hét szabi, yeahhhh. Elvileg ebben lenne még pár nap Füred is, feltéve, hogy a családi válság megoldódik addigra. :(

Tegnap volt The Boat that Rocked, tündéri film, szívet melengető, de valahogy súlytalan marad, egyik karakter sincs igazán kibontva (kb. a film közepén elhangzik, hogy "köszönd meg Marknak a nevemben", és fingom se volt, ki az a Mark. (Aha, most látom, a 300-ból volt olyan ismerős a feje. Androgün.)) Valahogy az a sok bába közt elvész a gyerek érzésem volt, de monduk különösebben nem zavart, mert EZEKET a majmokat szívesen elnézem bohóckodni bármeddig: ott van ugye Philiph Seymour Hoffman, akit egyre jobban szeretek, aztán a zseniális Billy Nighy, aki -legalábbis mozgáskultúrában- centire ugyanazt a szerepet játssza, mint a Lova Actuallyben, aztán a régi kedvenc most a gonosz oldalon; Kenneth Branagh (borzasztóan öregszik :(), a Haláli hullákból és Vaskabátokból ismert Nick Frost itt most egészen más szerepet kapott, valószínűleg ő, aki legjobban járt, ővé lesznek a legjobb csajok, még egy ex Bond-lányt is megdönt :D, Rhys Ifansből (-ból?) ezt ki se néztem volna, hatalmas!, a legutóbb (a héten) a Swingtownban látott Jack Davenport pedig Kenneth Branagh jobbkezét játssza (vicces egy szvingerszerep után ilyen karótnyelt, lenyalt hajúban látni). Amúgy meg szerelem, barátság, összetartás, idióta politikusok, rockandroll. Ja, és hatalmas zenék. Mindet ismered, de honnan? DNS-be kódolt? Kicsit fájlaltam, hogy a nők még a pasi szereplőknél is súlytalanabbak voltak, de egyben egyeztek; mind kurva volt. (Na jó, kivéve az egy leszbikát.) :)

Néztem a héten a Swingtown második felét, kár, hogy nem lesz több, egy csomó South Parkot (tegnap elkezdtem a hatodik évadot), meg megkaptam végre az Office 5/26-ot. xD Most az sem lesz egy darabig. ':(

Szerdán juppi-esten voltam; Laciéknál koktéloztunk négyesben a párjával és Mankával, hát húh, jó volt. Kedden Terv Rékával és Kiével.

Na már csak négy és fél órám van, mennem kell, drukkoljatok, hogy legyen ott valami nekem való helyes szingli pasi. :D De a csokor elől elugrom.

(Nyilván nem lesz, és holnap másnaposan és csalódottan vánszorgok majd haza, és folytatom a SP-nézést...) (Félreértés ne essék, ez nem negatív programozás, csak színtiszta és jéghideg realizmus.)

Elbocsátó, szép üzenet

Utazom hazafelé. A busz elhalad a házatok mellett, a hátsó ablakon visszanézek valaha közös nappalink ablakaira, de sötétek. Kacajodat már nem tudom felidézni, távoli emlék, halk visszhang. Már nem hiányzol. Remélem, boldog vagy, és az is leszel. Reméltem valaha, hogy együtt öregszünk meg, és sosem gondoltam, hogy nélkülöznöm kell valaha a nevetésed. Már akkor sem tudok miattunk sírni, ha akarok.
Ne hibáztad magad, csak légy boldog, és vigyázz Magadra! Sajnálom.

Vajon egy adott közösségen belül (aka. család) a szeretet és az indulatok mértéke állandó, csak az iránya változó? Szar van a palacsintában, nagyon nem tetszik, amerre halad a helyzet, de nemigen látok (békés) megoldást.

Vesztettetek, nem rúgtam be. Ám kurvára fáj a fejem órák óta. Ha rajtam múlik, nekem nem lesz leánybúcsúm.

Miért van az, hogy ez sokkal professzionálisabbnak hat, mint nálunk bármi, amit ebből a műfajból kihoztak? http://www.youtube.com/watch?v=MPcGy77Gru8

Na nagy kérdések helyett megyek leánybúcsúztatni, törekedni a nem mocskosul lerészegedésre. Kérem, tegyék meg tétjeiket! :D

Így van. Most az előzetes után kezdek félni a filmtől, amit a világ egyik legeslegjobb könyvéből csináltak. Rachel McAdams ok, de Eric Bana? Hát megnézzük, de félve.

Még élek, jéé. És tök király napom volt ma.

És szinkronicitás, bazmeg. Elkezdek egy ilyen bejegyzés után South Parkot nézni, és tessék. That's what I'm talking about!








"Semmiről. Seggemről. Főzzétek meg a szaros kajátokat!"

Update 22:00: Ilyen szintű szinkronicitást nem hiszek el! Mindenki nézze meg a Séf tévedése című részt a South Parkból. "Pokolba a sok habozó szeméttel!"

"Jézusom, Ned! Ezek a faszok komlett hülyék!"

"Ez sokkal jobb kezdet, mint az, hogy elkülönítsem magam tőletek, gyönyörű nyomik!"

Bazzzmeg, pont ezt mondtam valakinek!

"A lezuhant Air France járatot a múlt héten lekéső házaspár halálos közúti balesetet szenvedett." Úristen, ez tiszta Final Destination!

Zámbó Sanyiért

Nopoliticslease. Kénytelen-kelletlen egyre gyakrabban kell mégis véleményt formálnom, észrevennem, mi folyik körülöttem. Ma este anyámmal töltöttem egy remek estét, mely folyamán újra és újra visszakanyarodtunk a politikához, és érdekes kérdések merültek fel bennem, miközben végre viszonylag értelmesen meg tudtam fogalmazni az álláspontomat. Pontjaimat:

1. A magyar cigányság 95%-a sokkal inkább áldozata ennek a Magyarországnak nevezett cirkusznak, mint okozója.

2. Mivel lehet ma még politikailag mozgósítani az embereket? Az üres ígéretekbe belefáradtunk, már szavukat sem hisszük. Teremtsünk tehát félelmet, és nevezzünk ki egy bűnbakot.

3. Az erőszak előbb-utóbb erőszakot szül. Nem láttátok az Ötödik elemet?!

4. Mielőbb gondolkozz el azon, vajon mennyiben tehetsz arról, hogy ki vagy, foglalkoztál -e a saját személyiségfejődéseddel, vagy javarészt hozott dolgokból vagy, és a környezeted alakított? (A "mennyiben tehetsz" kérdést értsük most szigorúan racionálisan, erre az életre vonatkoztatva, a karmikus szálat félretéve.)

4.a) Vajon mennyiben tehettél róla Te, ki voltál 6 évesen? Vajon mennyiben tehetett arról, ki vagy az, hogy hova születtél, kik neveltek? A hatéves cigánygyereket mégis a Dunába lőnéd? Tehet arról, hogy cigány? Tehet arról, hogy koszos esetleg? Jogod van ahhoz, hogy elvedd egy hatéves gyerek nyugodt álmát?

4.b) Vajon mennyiben tehettél róla Te, ki voltál 17 évesen? Vajon mennyiben tehetett arról, ki vagy az, hogy hova születtél, kik neveltek, kik tanítottak és hogyan, kik voltak a barátaid? A tizenhét éves cigány fiút mégis a Dunába lőnéd?

Szerintem el kéne jobban gondolkoznunk. Egyáltalán, el kéne gondolkoznunk. Mert ha valakinek az előző két kérdésre igen a válasza, akkor... Akkor baj van. És egyre több fejben van baj.

5. Mit szólnál, ha valaki megütne, csak úgy? Megkérdeznéd, miért, összekevert -e valakivel, esetleg csak rossz a kedve? Lehet, hogy pont úgy nézel ki, mint a Pista, akit utálsz, csak ő is szőke, és piros baseballsapkát hord, és te is utálod, mégis téged ütnek meg miatta? Nem kérdeznéd meg, visszaütnél. Nagyon nem lesz annak jó vége, ha belekényszerítjük-belefélemlítjük ezeket az embereket abba a helyzetbe, hogy hogy visszaüssenek.

És sajnos ezt a kérdést nem lehet finom humorral és iróniával kezelni, kedves Zoli, bár egyébként általában nagyon kedvelem, amit írsz, de itt csak egyértelmű állásfoglalással lehet színre lépni. Mert egyre többen félnek, és egyre több ember prekoncepciókkal létezik.

És igen, magam is félek ezt leírni. Megtalálható vagyok, megverhetnek. De attól jobban félek, hogy nem nyitjuk ki a szánkat, és pár év múlva az az ország leszünk, ahol mindenki fél mindenkitől. És ez egy ördögi kör.

A cigánykérdés nyilván probléma, ami megoldásra vár. Ezer probléma van, ami megoldásra vár. Egy biztos, az erőszak nem megoldás. Nem az áldozatot kell hibáztatni.

Milyen problémát tudott megoldani a politika mostanában (az utóbbi 20 évben)? Az úgynevezett politikai elit? Ahogy én tudom, ugyanazok, akik 25 éve? Emberek, kurvára elkúrtuk ezt a rendszerváltást, hagytuk azokat a nyakunkon, akik már mióta ott ültek. Nem tudom, mi/ki a megoldás. De hogy mi a probléma? MI VAGYUNK A PROBLÉMA. Akik beszopjuk még mindig ugyanazt a szart. Akik nem gondolkodunk, akik belenyugszunk.
Ha a gyerekedet megpofozza a cigánygyerek, vagy elveszi az uzsonnáját, ő pont annyira (ha nem jobban) áldozat, mit a saját gyereked. Más áldozata, de mindketten azok.

Nem félek a cigányoktól, engem sosem bántottak (a szőke árja fejemmel sem). Laktam a nyolckerben, a hétkerben, manapság is mászkálok arrafele, mindig is voltak cigány szomszédaim. Tőlük nem félek. (Még ha a húgomat pofozta is meg cigánygyerek.) Van olyan cigány ember, akire a mai napig jó szívvel gondolok. A Jobbiktól félek. A kirekesztéstől félek. Az előítéletektől félek. A gyűlölettől félek.
Mi lenne, ha kiirtanák a cigányokat? Ki következne? A barna hajú zöld szeműek? Vagy a vörös kék nadrágosok? Pont ilyen könnyű bárkiket egy kalap alá vonni.
A cigányprobléma nem ok, hanem tünet.

Tegnap volt szabadnap nagy alvással, főzéssel, könyvtárral, olvasással, játékkal, sorozatokkal: friss Weeds, juhé (már simán felirat nélkül nyomom, igazából mindent értek), meg United States of Tara. Ebből végül nem az a kifejezetten feelgood dolog lett, mint vártam, néha egészen kellemetlen szituációk, néha egész kellemetlen nézni. De azért leköt, azt a pár részt még lenyomom, nem nagyon hiszem, hogy lesz második évad. Toni Colette csúcs benne egyébként (bár kár, hogy belépett az anorexiás hollywood-i körbe), John Corbett meg örök szerelem, nem tehetek róla. (Kár, hogy Bo Derek már levadászta.:) Volt még The Boat that Rocked soundtrack, nagyon ütős, remélem eljutok ma megnézni. :D

És éljen! Végre! Megfordult a tendencia! A Rockhajót végre egy helyen játsszák magyar hanggal a többin felirattal, köszönöm, Istenem!

http://negymadar.blog.hu/2009/06/07/szavaztam_2

Ez viszont megalol/megaszánalmas. Szólásszabadság, sajtószabadság, ilyenek? Emberek, ébresztő! Nopoliticsplease, of course.

Ott a pont: http://negymadar.blog.hu/2009/03/29/a_386_rol

rotfl: http://negymadar.blog.hu/2009/03/18/gond_10

http://negymadar.blog.hu/2009/01/12/jo_ezt_tudni

Idén ma van az Első Hajnalka Napja! :D

gasztro

Na nagyjából így készül a Caponata. :D

Istenem, mennyire jó volt végre igazán kialudni magam. Szabadnap, ajvé. Csak mondjuk az jó lenne tudni, miért álmodom mostanában mindig tömegkatasztrófát (basszus, óceánba lezuhanó repülégépekkel pár hete, most jut eszembe, öööö!), meg apokalipszis utáni túlélőshowt?

Nincs kedvem ehhez a héthez. Jó lett volna, ha a tegnapi napon egy időre kimerevedik az idő, és én ülnék otthon a gép előtt simsezve, vagy olvasva, vagy south parkot nézve, és néha bambán kinéznék, és konstatálnám, hogy még mindig esik. És ez jó lenne. Tegnap is jó volt. De menni kell, jelen lenni, szervezni, pörögni. Pedig megjöttek ma a könyvek, jó lenne beléjüktemetkezni és ki sem kelni az ágyból csak kajáért, meg pisilni. De hát nem lehet.

Tegnap isteni Caponatát főztem. Még Szicíliában került ilyen gyakran az asztalra, most próbáltam meg először, de ízre pont olyan lett, mint ott. Már csak az Insalata Russát kéne megtanulni, és akkor igazán kerek lenne a világ. Na és annyira jól sikerült, hogy alig aludtam, úgy bezabáltam belőle.:D Mindenesetre nálam ez lesz a nyár slágere. Bár elég pepecselős.

Szóval ma leánybúcsúszervező party II. felvonás, holnap nagyÁ, szombaton húgom avatása, majd leánybúcsú. Remélem a hét második felére nem csúszik be semmi, bár magamat ismerve pont addigra lesz mehetnékem. Jövő héten esküvő, azt követőn kertiparty Kiééknél. Kéne pár nap szabi, jó lenne az esküvő előtt eljutni kozmetikushoz meg fodrászhoz, de ahhoz is lusta vagyok.

Találós kérdés: Szerintetek hol található a következő épület?

Nos, szóval. Kicsit elmaradtam. Haladjunk visszafelé. Tegnap csoport Kisával, majd Belvárosi fesztivál Áékkal, Pannival, Rékával, fesztiválsörök végeláthatatlan sora, Zuboly, Kiscsillag, Quimby. Jó volt, főleg az a kétszer 5 perc szakadó eső, a másodiknál már visítva röhögtünk. Előtte pénteken szintén Belvfeszt apával, húggal és sógorral, valamint egy kicsit Kiével, sörök a Tervben, Soul What, Irie Maffia, Paso, nagy beszélgetés, mint a régi szép időkben. Szerdán Erik Sumo Zsuzsival ZP-ben, hétfőn Hintaló a csajokkal (bevezettem Katzét a társaságba), előtte hétvégén otthon: macskák, fényképnézegetés, olvasás, társasozás, pár perc táncszőnyeg a család nagy vigyorára (inkább Guitar heroe-znék).

Azért milyen felemelő érzés berakni azt az x-et valami mellé, amiben éppen hiszek. Tisztára mintha tettem volna valami érdemlegeset.

Na jó. Ünnepi könyvhétre ne menjetek, mert az egy bolondokháza. De szavazni menjetek, valamelyik "rosszabbikra"! (Bár az is egy bolondokháza.) Mostmár én is elmegyek szavazni, ha megtalálom a szavazóhelyiséget, meg hogy melyik szavazókörzetbe tartozom, mert nem akarok félelemben egy "jobbik" mo-on élni. Sorry. Nopoliticsplease. Részemről lehet más, egyébként.

Majd. Bocs. Pörgés ezerrel. Menjetek Belvárosi fesztiválra, meg ünnepi könyvhétre!

Bill killed himself. Sajnálom, de ez lol.

Cigi és kori sör a kézbe, egy jóbarát, Zp, Erik Sumo. Kurvajó volt. Szerencsére Zsuzsinak is tetszett, bár korábban nem volt szerencséje hozzájuk így együtt. Majd bővebben holnap. Talán.

Az milyen, hogy 10 könyvből, amit rendeltél, kettő már megvan? :D