Site Meter
'Micsoda nő, az van itt rengeteg,
olyan mint ő, viszont egyetlenegy'





"Ducunt fata volentem, nolentem trahunt!"

2009. január 31., szombat

Ó, bazz, mekkora fotók!

Rachel Weisz, mint Hófehérke, mindent visz!

http://olomuveg.blog.hu/2009/01/30/annie_leibovitz_uvegcipoje
Furákat álmodom mostanában. Nem bánom.

Mindjárt jön apa, és szerel nekem polcot a falra, hogy felmászhassanak a dvd-k, aztán kirándulni megyünk anyával hármasban. Jó lesz.
Nemrég hallottam -tán rádióban-, hogy Robert Downey Jr. bevallotta, hogy új függősége van: google-függő. :D Rendszeresen rákeres a saját nevére, és nézegeti, mit írnak róla. Tehát nincs más feladatom, mint minél többször leírni a nevét a blogban. Milyen vicces lenne, ha bekommentelne angolul: "helló, nem értem a nyelvet, amin írsz, de azt látom, hogy nekem ítélted az oscart, thx." :D

2009. január 30., péntek

A mindennapok tudósításával kissé elmaradtam, semmi extra, csak most nem voltam olyan hangulatban.
Szombaton a csoport mindannyiunk nagy bánatára végül elmaradt, este a Fanyűvőben voltunk Kiével, Pannival, Endivel, Mátéval, majd Kiével átmentünk Laciékhoz, ahol remek házibuli volt, többek között a blog szülinapjára. Ezúton is köszi. ;)

Hétfőn fogorvos, kedden Zsével találkoztunk, majd Instant, csatlakozott Réka és később Zsé pasija is. Nagyot beszélgettünk, sokat röhögtünk, de azért az instantról álljon itt még néhány szó. Mert emlékszünk, szerelem volt részemről első és második látásra is, most még meg is szépült azóta, de az hihetetlen, hogy egy ilyen hetente (naponta?) több milliós forgalmat bonyolító helyen nem lehet pótolni a wc-k leszaggatott zárjait, az megengedhetetlen, főként, hogy koedukált. Legyenek már ilyen igényesek, nem olyan nagy dolog. (kávéskaticában is ez van egyébként, egyszerűbb kiírni, hogy kopogj, mint felszerelni egy zárat, pedig olyan hangzavar van, hogy véletlenül sem lehet hallani a választ. Mennyi lehet egy ilyen zár? 200 ft? De még ha 1000 is...) Na mindegy.

Tegnap végül mégis kivettem egy szabit, egész nap otthon, pihentem, ilyesmi, főztem jót, majd este a Zeneakadémiára mentünk tradícionális japán dobkoncertre, a Yo-Soróra. Hát. Érdekes volt, meg nagyon ügyesek voltak, elhallgatom-nézem ezt fél-egy órán keresztül, de ez több mint két órát tartott a Zeneakadémia legendásan kényelmetlen székein. Eleinte csak untam, aztán már idegesített, még egy kis tömegiszony is rámjött, szóval elég rossz hangulatban távoztam. Aztán még beültünk egy sörre a csajokkal (Luj, Panni, Kie, Endi, Réka) és Mátéval a Queenbe, de hamar leléptem. Rég volt ilyen szar estém igazából.

Ja, láttam filmeket is. Érdekes módon az Érzékeny pont nem tetszett. Eleve érzékeny vagyok az ilyen megrontós-pedofilos témára, bár mondjuk az Amerikai szépséget nagyon szeretem, és ez a film valamilyen módon a párja (ugyanúgy Alan Ball készítette, ugyanúgy amerikai kertvárosban, középosztályban játszódik, hasonló téma, csak a kislány szemszögéből, megfűszerezve még egy kis xenofóbiával). Erős benne
Peter Macdissi, a Sírhant művek csélcsap festője, mint hipokrita, szigorú apa. Kellemes meglepetés volt benne Toni Colette (nem is tudtam, hogy szerepel benne, ez velem nem szokott előfordulni), ő volt az átlag amerikai ellentéte, aki figyel a szomszédaira, az érzékeny, az egyetlen, aki észreveszi, mi történik, és be is avatkozik (mondtam már, mennyire szeretem ezt a nőt?). Aaron Eckhart annyira vérlázító, tökéletesen hozza a szerepét, mert ezek biztos elhiszik magukról, amit ő is a filmben, hogy "Én nem vagyok rossz ember." Nem a faszt. Beteg állatok. És ahogy mentségeket keres magának, de végül már azt se. Egy esendő szar.

Chris Messina meg, akiről rég tudom, hogy ebben is lesz, sajnos megint nem szerepel 2 percnél többet, mint a VCB-ben sem, asszem túl átlagosan jóképű ő ahhoz, hogy nagy szerepet kapjon.

Alapvetően így visszaolvasva egész jókat írtam a filmről, akkor mi is volt a bajom vele? Lehet, hogy csak túlzottan felbosszantott, mert nem szeretek ilyen alakokkal azonosulni, a Mesterségem a halál is végtelenül felidegesített, hasonló okoknál fogva.

(Azért jó tudni, hogy Summer Bishil, a főszereplő már a forgatáskor is 19 éves volt, nem 13.)

Ami viszont nagyon meglepett, főleg az, hogy mennyire tetszett, a 2005-ös Büszkeség és balítélet. Merthogy sosem voltam én Jane Austenes lány. (Charlotte Bronte-s voltam.) Nem nagyon vagyok egy romantikus filmnéző sem. Ott volt ugye a klasszikus, bbc-s 6 részes Colin Firth-tel és Jennifer Ehle-lel, és nem szeretem a remakeket. Nem értem, mit esznek annyira Keira Knigthley-n. Csak ennyi prekoncepcióm volt a filmmel kapcsolatban. :) Mégis azt tettem be egyik este. És nem hogy nem bántam meg, hanem sőt. Mesélek. Brilliáns a szereposztás. Mr. Bennet a remek Donald Sutherland, neje a (fűbenjáró bűnös) Brenda Blethyn. Lányaik között ott az elbűvölően gyönyőrű Rosamunde Pike (korábbi Bond-lány), és a szertelen és ostoba Jena Malone (Donnie Darko csaja).
Caroline Bingley apró szerepében a csodás Kelly Reilly, mint sznob, távolságtartó picsa (Lakótársat keresünk óta rajondom a hölgyet, főleg a második rész óta), Mr. Darcy nagynénje szerepében Judi Dench, és még tudnám folytatni a sort.. :)

Valahogy realistábbra és keményebbre van véve a figura, mint a klasszikus BBC-sben, és ez nem ártott meg neki, sőt, hozzám még közelebb is áll, mint az a túlzott romantika. Látványra is gyönyörű a film, és nincs hiányérzete az embernek, hogy kimaradtak volna fontos részek, pedig sokkal rövidebb, mint a sorozat. Kapkodósnak sem tűnik ettől. Annyival jobban átjön a végén az a fordulópont, mikor Darcy rájön, hogy esetleg mégis van számára remény, hogy még most is meg vagyok hatódva. Érzékeny és hatásos, és véletlenül sem érzelgős. Ezután a Lizzy és az apja közötti beszélgetés meg tovább fokozza ezt. (Az apa-leány kapcsolatokra amúgy is érzékenyebb vagyok mostanában.) De az a beszélgetés egyszerűen szívszakasztó volt.

Matthew Macfadyen Mr.Darcyként nekem egy kicsit fura volt eleinte, de a végére megértettem azt a koncepciót, ami nyomán haladt, és zseniális.

Keira Knightley-ról pedig lassan kénytelen leszek elfogadni, hogy jó színésznő egyre igényesebb szerepválasztásokkal, lassan megszeretem. Harciasabb és reálisabb, mint Jennifer Ehle volt.

Többszörnézős egyértelműen.


Tavasszal szeretnék fűben heverészni, padon üldögélni, hídon kézenfogva sétálni, jó filmeket látni, szabadtéri koncerten zenét hallgatni, capresét enni, Rómaira menni, hídon biciklizni...

2009. január 28., szerda

álmomban egy esküvőn voltam vendég a Terror házában, és még a szertartás előtt úgy megvertem két bácsit, hogy mindkettőt a mentő vitte el. az egyik ráadásul vak volt. hmm. ez most vajon csak annyit jelent, hogy nem rajongok az esküvőkért? lol, mindenesetre

2009. január 26., hétfő

Azért az a kveszt, Oldboy után még elmenni fogorvoshoz!

Azt a jelenetet azért, mikor közli, hogy "kérek valami élőt", egy darabig nem feledem.

Vicces, másfél hét alatt hirtelen majdnem 50e ft-ot tapsoltam el szájhigiéniára, és még nincs vége.

2009. január 24., szombat

qdb.hu-n sírvaröhögök másfél napja. Büszkeelehetek, hogy 80-90%-át értem?
Most találtam meg egy régi novellámat, amit olyan 5-6 éve írtam, és úgy hívják benne a főszereplő főnökét, ahogy most az enyémet. Prófétaevagyok?
Kedden NagyÁnál voltam, remek volt, aztán Bródyban Endivel, és az új pasijával, Pannival, Mátéval, és egyszercsak felhívott Gabesz haverom, akit két éve nem láttam, és egy éve nem is beszéltünk, hogy mikor találkozunk, aminek az lett a vége, hogy 5 perc múlva ott ült mellettünk. Hihetetlen, mikor lemondok a múlt erőltetéséről, akkor önszántukból bukkannak fel azok az emberek? Na majd kíváncsi leszek, hogy ez tendencia -e?
Szerdán fogorvos megint :), csütörtökön munkából hazaérve és rerogyva jöttem rá, hogy igaziból nincs is kedvem megint itthon tölteni az estét, így egy óra múlva a Pocakban ültünk Mankával és Laciékkal. Tegnap munka után anyával csavarogtunk egy nagyot, és megnéztünk vagy 1000 cipőt, de nem lehet ebben a szájba****tt városban normális cipőt venni. Ellenben rengeteget röhögtünk. Ma meg csoport kisÁnál, aztán tali a csajokkal 1-2 sörre, aztán buli Laciéknál, melynek egyik apropója a blogom szülinapja, hát nem édesek? :)
Tegnap este végre megnéztem az Oldboyt (szinkronnal, a tévében, ilyenisvan). Hát hűha. Szégyen-gyalázat, nem vagyok egy nagy távol-keleti filmnéző. Bár régóta érzem, hogy ezen változtatni kéne, pl. mikor az Erosban a Wong Kar-Wai dolgozata (A kéz) érintett meg messze a leginkább (pedig volt olyan a másikok közt, amiben még Robert D. Jr. is volt :), és már akkor elhatároztam, hogy akkor egy kis 2046, Csungking expressz pótlást tartok, azóta is, persze. Az animétől is nagyon ódzkodtam, egyszerűen idegesített, míg végre valaki lenyomta a torkomon a Vándorló palotát, és nagyon tetszett, de persze azóta sem ültem neki a többi Miyazakinak, pedig ha jól rémlik, nemrég adták le őket a tv-ben is.

Na visszatérve az Oldboyra. Kemény film. Aki ezt megírta, nagyon ismerte az emberi lelket és elmét. Konkrétan egy görög dráma ez a film. A vége meg úgy odabasz, hogy te már kb. 5 perce érted, hogy mi, miért történt, és szűkölve nyüszítesz, hogy a főhős hozzád hasonlóan nehogy rájöjjön, mert akkor jajj neki. Azt nem lehet ép ésszel kibírni. Még ahhoz képest sem, amit előtte kibírt. Tetszettek a verekedős jelenetek, hogy nem erőltették a távol-keleti harcművészeteket, bár gyönyörően táncszerű volt néhol. Nagyon durva film, mind tartalmában, mind látványban, csak erős gyomrúaknak, de nekik nagyon ajánlom!
Én meg bepótolom első lépésként Wong Kar-Wait, meg a bosszú-trilógia másik két részét. Aztán majd megyünk tovább.

2009. január 23., péntek

Ma egy éves a blogom! :D (Én meg fél.) Örülök, hogy működik ez a dolog, hogy mennyire élvezem írni, hogy mostantól vissza tudom nézni hogy egy éve pontosan kivel, mikor, mit csináltam. Mikor elkezdtem írni, nem gondoltam volna, hogy ennyire kitartó leszek, de úgy tűnik, a grafomán állat énem rettenetesen élvezi, hogy valahol kiélheti magát. Az meg, hogy az okon, ami miatt létrejött, régen túlnőtte magát, külön örülök. Örülök, hogy látszik ebbben is valamiféle személyiségfejlődés, például a düheim legyőzése. Örülök, hogy ha találok egy jó zenét vagy youtube videót, rögtön megoszthaton a kozmosszal, még ha nem olvassa senki se ("cinkosa, a cinke se"). Örülök, hogy meglepően könnyen tudom disztingválni, mi az, amit még le lehet írni, és mi az, amit nem. Örülök a kommenteknek, örülök az olvasóknak, kifúrja az oldalam a kíváncsiság, ki az, aki Norvégiából naponta visszajár, illetve ki lehetett NY152 nevű kommentelő, és miért nem jelentkezett többé.
Köszönöm, aki idetéved, vagy visszajár (Zsé, Karmester úr, Falmászó úr, Réka, húgok, Lúj) az érdeklődést, olvassatok tovább, mert én írok tovább. :) (Azért egy picit kommentelhetnétek többet. Legyen ez a ma reggeli tavaszi kívánság.)

2009. január 22., csütörtök

A rettegésnek, hogy a Slumdog Millionaire milyen rettenetes magyar címet fog vajon kapni, vége. A Gettó milliomos egész jó. Nem szuper, de elmegy. És (dobpergés) a magyar bemutató időponja is megvan, úgyhogy az is remélhet, aki majd csak moziban tudja megnézni, csak február 19-ig kell tűkön ülnie. Nos és az infók persze az origóról, az oscar díj jelöléseket bejelentő cikkből.
Mint az sejthető, szeretem a filmeket. :D Az Oscarral elég ellentmondásosak az érzéseim, de ez nem akadályoz meg abban, hogy mindig kövessem, latolgassam, élőben megnézzem (!), és bosszankodjak rajta. Következzék az én ideális nyertes listám, az engem érdeklő kategóriákban. Ez nem az, amit a legvalószínűbbnek tartok, azt napok-hetek alatt szoktam kisakkozni, ez csak az, hogy én minek örülnék a legjobban!

Legjobb film: Slumdog Millionaire
Legjobb rendező: Danny Boyle: Slumdog millionaire
Legjobb férfi főszereplő: Mickey Rourke- Wrestler
Legjobb férfi mellékszereplő: Robert Downey Jr.- Tropic Thunder (pedig még mindig nem néztem meg eredeti nyelven)
Legjobb női mellékszereplő: Marisa Tomei- Wrestler
Technikai díjakról kb. fingom sincs, a legjobb adaptált forgatókönyvet kaphatná a Slumdog, az eredetit meg a Happy-Go-Lucky, legjobb betétdalt csengőhangom, a Jai ho (Slumdog).

Majd esetleg a tippjeimet is kiteszem később.

2009. január 21., szerda

...határozottan viccesen fest, mikor valaki zöld tisztító arcpakolással kezd el bőgni.

Kiolvastam Az időutazó feleségét. Nem tudom elmondani, mennyire jó ez. Aki egy kicsit is szereti a könyveket, azonnal olvassa el.
Becstelen brigantyk. Muhhahaha. Nyöff. Nemár!

Ez meg tiszta '80-as évek: béna mozgás, röhejes napszemüveg, aranycipő (!): http://www.youtube.com/watch?v=XaxIELjpDxc

2009. január 19., hétfő

A nem nosztalgiázás fényében most 2004-2005-ös fotókat rendezgetek, megtaláltam Luj egyik régi online könyvtárát, és most egyenként átmentem a képeket a picasára. Elleszek egy darabig. :D
Mintha szofisztikálódna a múlthoz való viszonyom. Ez több dolgon is észrevettem, a múltkor már írtam, hogy nem szakadt bele a szívem a régi fotók rendezgetésébe, mintha a helyükre kerültek volna a dolgok, érzések. A múlt héten két olyan emberrel is összefutottam, akik valaha fontosak voltak, régen ilyenkor mindig lerohantam az embereket, és megpróbáltam leegyeztetni valami találkozót, most beértem annyival, hogy további szép napot/további jó szórakozást kívántam. Mert nem lettek kevésbé fontosak, de úgysem lenne semmi értelme, egyrészt, mert végül sosem lesz semmi ezekből a találkozókból, másrészt úgysem tudnánk ott folytatni. Ugye, ahogy a nóta is mondja:"Minden korban van valami
Ami akkor és ott jó
És éppen attól válik széppé
Hogy vissza nem hozható".

Lassan belátom? Hatalmas lépések ezek, kérem. Most mintha egyébként minden téren valamiféle új kezdetet élnék meg, a régóta halogatott dolgokat végre elkezdem csinálni, ilyen a fogorvos, a jótékonykodás, tűzhelytakarítrás, a puzzlek is végre felkerültek a falra, még Kenny is, a végén még tényleg elkezdek futni tavasszal... :)




Szombaton pakolásztam megint egy csomót, elkaptam a Szeretők című filmet a filmmúzeumon, nagyon vicces volt, '83-as film, Kiss Marival, Cserhalmival, Tábori Nórával, Bálint Andrással, tanulságos, okos film, remek párbeszédekkel, majd megnéztem a Vicky Christina Barcelonát, nem voltam meghalva tőle, kritika később, estefelé át Lujhoz, megnéztem az igen ígéretes kéróját, majd együtt át a Queenbe, ahol Endiünneplés történt. Jó hangulatú este volt beszélgetéssel, röhögéssel. Máték, Panni, Kie, Endi, Luj, Réka...
Vasárnap megint majdnem délig alvás, aztán a pakolás folytatása, illetve részben újrakezdése, mert elő kellett keresnem valami papírokat anyáéknak, amit persze sokkal egyszerűbb lett volna múlt héten, dehát szelávi. Délután felugrottak anyáék, segítettek felrakni a puzzlekat és képeket, hoztak kaját, virágot, közben Luj hívott sétálni, de inkább lemondtam, és otthon szöszöltem estig.

Szóval Vicky Christina. Azt nem mondtam volna meg, hogy ez egy Woody Allan film, az biztos. Nem mintha annyira nagy ismerője lennék a művészetének, de ennél még a Füles is jobban tetszett. Ez egy feelingfilm. Szép. Szépek a tájak, szépek a színészek, fantasztikus helyeken játszódik, amitől az embernek összeszorul a szíve, hogy miért nem él ott. De aztán elmúlik, mert nem sok nyomot hagy a film. Meg nekem nem tetszik ez a fajta befejezés, már az Apró titkoknál sem tetszett. Egyszernézős, nyáron ajánlom egy könnyű sangriával.


Most jött el az a pillanat, mikor már nem vihetem munkába az időutazó feleségét, mert lépten-nyomon elbőgöm magam rajta.

Koratavaszi idő lesz a héten, juhé!

2009. január 17., szombat

Nos tehát tegnap színházban voltunk, mint arra rájöhettetek a tegnap esti bejegyzésből. Laci szerzett jutányos áron jegyeket a Trainspottingra a Tivoliba, és mentünk. Nekem nagyon tetszett, főleg a nagyszerű színészi játék miatt. Dózsa Zolit már írtam ;), ő volt Begbie, csodás volt a beteg fiút játszó Kovács Ferenc, a mozgása, a hangja, a keze, a szája! Spudként Dolmány Attila remekelt, egy az egyben úgy nézett ki, mint Justin Theroux, és most látom csak, honnan volt olyan ismerős a neve! :D Ő Kyle magyar hangja! :D Persze Dózsa Zoli neve/hangja sem véletlenül volt ismerős, ő volt például Drazic, a héten emlegetett Szívtipró gimiben, meg a Helyszínelőkben és a csalódást okozó Férfi fán teremben is beszélt.
A darabra visszatérve, ha valaki nem látta a filmet, annak nem tudom, mennyire élvezhető, de aki látta, és tetszett, annak ajánlom. Mozgalmas, remek színészekkel, sokkal kevésbé durva, mint a film, ellenben viccesebb, ja és még Stefanovics Angéla is van benne, röhögtünk a srácokkal, hogy kb. az egyetlen olyan magyar színésznő, akinek simán elhiszed, hogy 13 éves, pedig idősebb, mint én, idén lesz 30. Ő is jó volt, aggódtam, hogy majd mindig csak bb emese jut eszembe, de remekül feledtette, tehetséges ez a lány, kétség nem férhet hozzá.

Reggeli


Laza felvezetésképp induljon a nap egy kis Emil Rulezzel. rulez.
http://video.google.com/videosearch?source=ig&hl=hu&rlz=&q=emil+rulez&lr=&um=1&ie=UTF-8&sa=X&oi=video_result_group&resnum=4&ct=title#

2009. január 16., péntek

Szerelmes vagyok. Dózsa Zoltán. Micsoda férfi, kérem, micsoda férfi!
http://www.szinhaz.hu/index.php?id=97&szineszid=27766
Ó, Istenem, olyan jövő karácsonyt akarok, mint Az időutazó feleségében ha lehet. Nagyszerű ez a könyv, léleksimogató, elgondolkodtató, és brilliánsan nem zavarodik bele az időutazásba, amit megtesz minden hasonló témájú mű. Le vagyok nyűgözve. Olvasok tovább.
és akkor nesta azt mondja: most jöjjön az egyik nagy kedvencünk a skeewiff (juhééé!)...és a delta down (juhé!), és nekem jól indul a napom

2009. január 14., szerda

SM 10/10

Lenyűgöző, elképesztő, csodálatos, nagyszerű, gyönyörű, megdöbbentő, sokkoló, végletekig izgalmas, fantasztikus film a SLUMDOG MILLIONAIRE! Rég láttam ennyire jó filmet. Egyértelműen 10/10. A zenéje pedig külön említést érdemel, és külön 10/10-et. Nevettem, izgultam, elszorult a szívem, drukkoltam, bőgtem, még kritikát fogalmazni sem jutott eszembe közben, azért ily zavarosak szavaim. És meglepő módon még a legjobb filmes táncjelenet versenyben is dobogós helyezést ér el! Le vagyok nyűgözve!

Asszem, holnaptól valamelyik betétdallal csörög a mobilom, és a következő havi adomány jó eséllyel Indiába megy Afrika helyett.

Trailert nem kaptok, mert bár gyönyörű, túl sokat elárul, és nekem is így volt jó, hogy ilyen keveset tudtam róla.

4 Golden Globe után neki a legjobb film oscarját, plíz!

(De miért is csodálkozom, hisz Danny Boyle filmjeit eddig is rajontam, egyik nagy kedvencem a 28 nappal később (nyugi, ennek most semmi köze a zombikhoz), Az élet sóját is bárhányszor újranézem, a Napfény is csodás volt...) Éljen soká Mr. Boyle, köszönjük!

Hazai bemutatóról persze még nincs hír. :(

Update 1: a zene csak úgy magában mégsem 10/10, bocs, de a filmbe illesztve annyi. Viszont innen jöttem rá, mit esznek az emberek M.I.A: Paper Planes-én.
És a legjobb filmes táncjelenet kategóriás helyezést is finomítanám, mondjuk az egyik legnagyszabásúbbra.
tavaszi kívánságok: kérek biciklizést a Kopaszi-gáton, meg a Rómain, jó időt februárban, az idegenvezetők világnapján, hogy Kiével megint olyan jól szórakozhassunk, sétát a Gellérthegyen-Filozófusok kertjében, most lehetőleg szakítóbánat nélkül. Kalandparkba is elmennék megint. Meg jó filmeket, jó zenéket, sok nevetést.
A jó zenékről jut eszembe, mondtam már, hogy imádom Nestát, és sokban köszönhető neki a széles zenei műveltségem, mert mindig mutat valami újat; ma reggel pl Ida Mariától az Oh my god-dal csalt bugit a lábamba, mosolyt az arcomra, örömöt a szívembe. Köszönöm, Mester!
https://www.youtube.com/watch?v=eED30qLA0KY

Munka után meg kozmetikus, szeretem ezt a helyet, mert végre nem valami idióta rádió, hanem jazzy szól, ami bőven elviselhető. Radiocafés vagy petőfis helyet szerintem hiába is remélnék.

2009. január 13., kedd

Fotónézegetés közben egy dolgot azért levontam: az a haj borzasztóan nem állt jól. Alapból se vagyok fotogén, de mindennek van határa. :D
Ma is eltököltem az időt, megint nem fogok hozzá a Zack és Miri pornót csinált-hoz, levezetésképp olvasok egy kis Időutazó feleségét, aztán szunya; mostanában valamiért tök kimerült vagyok. Meg feszült, ezért nyugtató "éjszakai repülés" teát szürcsölök, meg töltöttem egy csomó meditációs, meg indiai, tibeti zenét, elég viccesek. Két napja az szól. Om mani padme hum, meg ilyenek...
...nem igaz, hogy sehonnan nem lehet megszerezni Zofka: Sexy Marin című számát. Annyira tetszik benne, ahogy énekli, hogy pöti kápiten, hogy az kell! Most!
No, két óra elteltével múlik a hatása, ezt jegyezzük meg.

Kellemes, mintha kezdeném tudni helyén kezelni a múltat: megkaptam Kiétől Luj és Leila fotóit egy cd-n egyrészt a 2004-e közös görögországi kirándulásunkról, másrészt későbbi (pl. 2006-os bulikról), és nem szakad bele a szívem, miközben szerkesztgetem, és pakolom fel a picasára, pedig bőven szerepel rajtuk Leila is, meg 2006-os nagy kattanásom célpontja is.
(Azt hiszem indokolatlan lenne szívszerelmemnek nevezni, mert sose viszonozta, meg egyéb okokból sem.))
(Akkor ugye nekem még nem volt digitális gépem, tehát én is a lányokét használgattam.)

Már nem zaklat fel, ezek lezárt ügyek. Vicces így utólag visszagondolni az akkori érzésekre, reményekre, ki gondolta volna azokon a bulikon, mikor még minden a legnagyobb rendben levőnek tűnt, hogy az a barátságunk hattyúdala Leilával, ki gondolta volna, hogy úgy alakulnak a dolgok, ahogy. Már nem bánom. Illetve már nem bánt.

(Vicces volt, múltkor beszélgettünk Karmester úrral, és valahogy szóbakerült Leila, és ő gondolkodás nélkül e néven emlegette, pedig tudja az igazit. :D Azt hiszem, már mi is túl sokat blogolunk.)

Szombaton valóban nagytakarítottam, bár nem jutottam még máig sem a végére, de nagy lépések történtek, este lenéztem a queenbe, találkozni Rékával, Kiével, Pannival, majd másnap csoport KisÁnál, kezdünk újra belelendülni. (Szükségem van rá, hogy néha emlékeztessen valaki, hogy gondolkodjak, és ne csak éljek bele a világba, mint egy bambi, és ezért szeretem nagyon ezeket az alkalmakat.) Utána beültünk Pannival a Tücsökbe Zuglóban, ami bájos hely, bár kicsit drága, és beszélgettünk végre egy nagyot, mely során rájöttem, hogy én is nagyban hibás vagyok abban, ahogy a baráti kapcsolataim alakultak az elmúlt hónapokban, mert én sem voltam túl jó barát. Szóval mai tavaszi kívánságom: kérek tartalmas baráti beszélgetéseket, sokat!

éljen, éljen

Végre elmentem fogorvoshoz. Juhé! Nagy lépés volt ez, és kellemes meglepetés ért, mivel nem rohant ki senki őrjöngve/sikoltozva, mikor belenézett a számba, ami nagy eredmény, tekintve, hogy szerintem 6 éve voltam utoljára fogorvosnál, ahol is egy különösen kellemetlen szájsebészeti beavatkozás egy jó időre elvette a kedvem, majd a mindennapi és fiskális problémák végett nem került rá sor. De most erőt vettem magamon, Manka ajánlott egy remek magánrendelőt (Köszi, Manka!), és elkezdtem rendberakatni a fogaim. Mint kiderült, nem is lesz ez oly hosszú folyamat, mert megdöbbentően jó hírekkel vidítottak, miszerint alig van lyukas fogam, konkrétan 2-3 db, meg ki kell húzni 2 bölcsességet, ami nem lesz jó, de legalább rend lesz. Úgyhogy megyek jövő héten is, és szerintem nem áprilisra leszek kész, hanem kb. február végére tömésekkel, húzásokkal, fehérítéssel cakk und pakk. :D:D:D ("Éljen, éljen, éljen, jó sokáig éljen, ő soha, ő soha senkitől se féljen....!")
Mondjuk ezt az érzést utálom, mikor az érzéstelenítőtől még órákig zsibbad a pofád, nem is értem, miért nem találták még ki az elleninjekciót, melyet a beavatkozás után beadva hatástalanítaná az érzéstelenítőt, de kibírjuk. Ja, és kb. 25 perc volt az egész, érzéstelenítő hatóidejével együtt. Éljen Unger Zoli bá!

Tegnap elolvastam Szegény Dzsonit, és mivel nekünk ez ilyen képeskönyvformán van meg, rájöttem, hogy a fényképek a filmadaptációból kerültek oda. Persze sehol nem lehet megszerezni, max az odeonban vhs-en. Ha már a Tündér Lalát is kiadták dvd-n, ezt is kiadhatnák. (Állítólag még orbánviktor is szerepel benne, mint focista, ez azért lássuk be, vicces.)

2009. január 12., hétfő

Ja, meg múltkor cikkeztem a United States of Taráról, ma találtam videót: http://www.youtube.com/watch?v=k6kpG0CgsrI
háát hümm. Majd meglássuk.
És Sandra Bullock bassza meg tényleg egy android, hogy 20 éve nem öregszik? Bár ez a szőke haj necces: http://trailer.blog.hu/2009/01/12/all_about_steve_trailer (bírom ám nagyon)
Ez viszont egy vicces cikk, Szívtipró gimi megvan még? http://www.origo.hu/teve/20090111-szivtipro-gimi-heartbreak-high-szereploi-alex-dimitriades-abi-tucker-salvatore.html
Brrr. Kiolvastam nagy nehezen az Alkonyatot, és megint megállapítottam, hogy még mindig túl sok esélyt hagyok. Mert ez -bocs,Bogi- szörnyű. Nyálas, gagyi, folyamatosan önismétlő. Irodalmi élményhez köze sincs, mert ez nyilvánvalóan egy gyenge ponyva, és másfajta élményt sem igen ad, mert kurva unalmas. Ez a nyáladzás, miszerint "szeretlek! Nem, én szeretlek! Olyan gyönyörű vagy! Neked meg olyan jó az illatod..." a végtelenségig ismételve 350 oldalon ismételgetve, majd a végén egy kevés kis zavaros akció. Meg ugye van a fiú, aki 90 éve vámpír, tehát uszkve 107 éves, és ennyi személyiségfejlődés után egy 16 éves lányban találja meg szellemi-lelki párját. Jó, koraérett a leány, de ennyire azért nem.Meg 107 évesen úgy gügyög a szerelmének, mint egy 15 éves lány. Szerintem még egy 15 éves fiúnak sem hagyják el ilyen mondatok a száját, mint neki folyamatosan. De biztos csak én vagyok túl rosszmájú, mert kimaradt a tinédzserszerelem az életemből. Meg hogy mia faszért ülnek be gimnazistát játszani 100 éves vámpírok? Jó, hogynormális embernek akarnak tűnni, de egyrészt kurva unalmas lehet, másrészt meg folyamatos kísértés. Semmi értelmeset nem tudok amellett felhozni, miért ne lenne sokkal jobb nekik, ha magántanítványként működnének. Na mindegy, rég olvastam ilyen rosszat. Unalmas, kisszerű, brrr.

2009. január 11., vasárnap

nna, megtettem. nem várhatok arra, hogy a következő hónapban majd jobban állok, mert akkor sosem kezdem el. most egy kicsit jobb embernek érzem magam. http://ahu.hu/
muhahah: Dexter elvette a húgát! (Michael C. Hall feleségül vette Jennife Carpentert!)
Ezek már voltak, de nem lehet elégszer:
http://www.youtube.com/watch?v=bp9dVpgO5Rs
http://www.youtube.com/watch?v=ed6p1m4Kve0
http://www.youtube.com/watch?v=nT-phMrozz4&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=HzF32evCgvI&feature=related

Erről jut eszembe, a tavaszváró kívánságok közé: szabadtéri krétakör koncertet akarok! :D

RR

Na itt van az is, jó szar minőségben: http://www.youtube.com/watch?v=ytqzzS4PSNg

(és ezen én ott olvadtam élőben!) (azért az a csípőmozgás nem semmi! :D)
Bár Rába Roland előadásában jobb szeretem, de Misi se kutya. Iszonyat cool ez a csávó. http://www.youtube.com/watch?v=UupHrahL0Ls

feeling good

http://www.youtube.com/watch?v=RuQ1Q0zuM50
Ja, még nem is mutattam, az egyik nagy drogéria már emberkereskedelemmel is foglalkozik:

:D

2009. január 10., szombat

hm. megvan a jogsim. jövőre lejár.
hm. Puzsérnak pont olyan a hangja, mint Kie és Panni bátyjának.
Háh! Megvan a Szegény Dzsoni és Árnika! De miért van nekem újgörög társalgási zsebkönyvem, de most komolyan?!
..bár ez annyira nem is vicces. Jézus, remélem sosem kerülök még egyszer olyan állapotba, mint 2006. dec.-2007. jan.-ban. Hátborzongató.
...meg a lányokkal (Leila, Luj, Réka, Zsé, Kie, Panni, Endi?)közös fórumunk bejegyzéseit (3226 db) kinyomtatva 2006.02.17-2007.01.15-ig...
...meg a 2004. augusztusi motivációs levelet, mellyel moziknak és nívósabb videotékáknak küldtem el a cv-met. Lehet, hogy boldogabb lennék, ha akkor másfele indul az életem....
...pl. Zsével közös bulinaplónk 2003-ból. :D Zsé, nem jössz át? ;)
Annyi vicces emlék kerül elő ilyenkor. Ezért sokkal viccesebb valaki mással együtt csinálni ezt, akivel felidézve ezeket jó nagyokat lehet röhögni. Le kéne már szoknom a nosztalgiáról.
Ez a nagytakarítás nehezebb, mint gondoltam. Nem jön el velem valaki sétálni helyette?
Azt hiszem, kénytelen leszek megkeresni régen használt varázserőmet, hisz voltam én valaha tavasztündér!
:)

2009. január 9., péntek

hasonmások

No korábban már említettem, most mondjátok meg, nem tök ugyanúgy néznek ki? ((Travoltáné) Kelly Preston/Sienna Miller)

2009. január 8., csütörtök

Ma Munka után Mankával és Lacival söröztünk egyet kávéskaticában.

Mondtam már, hogy sajnálom, hogy nem vagyok 16 éves? Most éppen azért, mert akkor tán élvezném az Alkonyatot. Mindegy, mostmár becsületből végigolvasom, hátha a vége jobb.
Ez valami, ami nagyon ígéretesnek tűnik (Weeds úgyis elfogyott, Dexter is hamar el fog, már csak 4 rész): http://www.sho.com/site/tara/home.do Hmmm, John Corbett, Toni Colette... Nyámm. Vajon Toni skizó vagy négyesiker? Mindjárt utánanézek. Amúgy bámulatos ez a nő, hogy milyen változásokon ment keresztül az évek alatt, pl. Muriel esküvőjétől Egy fiúrólon át Család kicsi kincséig:







Á, kurvára szeretem ezt a nőt.
Durva:








Ápdét: skizó

Tegnap Mankával munka után vettünk neki korit a hervisben (fogok én is, mert lehet ep. kártyával fizetni), és aztán ikejában kóvályogtunk egyet. Vettem dobozokat, meg képkereteket, így teljesen készen állok a hétvégi rendszerezésre-nagytakarításra, amit terveztem. (azt írta a horoszkóp, hogy ez az év sok változást fog hozni, és aki befeszül, annak nehezebb lesz, ellenben aki elébe megy, pl a lakás átrendezésével, annak hűdejó lesz. :D Hát elémegyek. Nem mintha hinnék a horoszkópban, pláne az nlc-sben. De ezekre már amúgy is régóta készülök. Meg végre felrakom a szép puzzlejaimat a falra, hogy szépeljenek meg inspiráljanak.)Mint kiderült, úgysem kell dolgozni szombaton, tehát időm mint a tenger a rendrakásra.

Tegnapelőtt NagyÁ, gyártottunk szép kerek terveket az évre, hűdejólesz. De tényleg. Egyelőre maradjon az én titkom, milyeneket.
Magamnak is gyártottam ettől függetlenül is feladatokat, szóval nem fogok unatkozni tavaszig sem, onnantól meg remélhetőleg eszembe se jut.

Nagy lépést tettem, selejteztem a wiwen az ismerősök között. Közben felmerült, hogy
1. ha valakivel 3 oldalnyi közös ism. van, akkor miért nem emlékszem, mindegy, töröltem
2. valaki miért teszi fel a macskáját, mindegy, töröltem
3. ha valaki Makk-hoz megy férjhez, miért veszi fel a nevét?
4. vajon nekem is első dolgom lesz felpakolni az esküvői és gyermekem fótóit alkalomadtán, mert addigra elvesztem a józan ítélőképességem?
5. két éve meghalt egy kolléganőm, és azóta is fent van. Azt hittem, esetleg nem tudták a jelszavát, és azért, de az utolsó belépés dátuma tegnapelőtt, és semmi jel nem utal arra az adatlapján, hogy már nem él. Ez a beteg dolog.

Kitöröltem majd' 50 embert, de még mindig 41 oldalnyi ismerősöm van. Hm. Pedig nem is szeretem az embereket. :)
Mióta van új telóm (ilyen: http://www.phonesreview.co.uk/wp-content/phoneimages/2007/11/sonyericsson-w380-00.jpg) azóta leszoktam az mp3 lejátszómról, és visszaszoktam a rádióra. Reggeleim így millók reggelire-vel indulnak (i love nesta), délután inkább petőfi.

Ha kinézek az ablakon, akár tavasz is lehetne. Mondtam már, hogy tavaszt szeretnék, könnyű szellővel, tabáni sétával, citromfagyival, margitszigeti fröccsel
...?

2009. január 6., kedd

Tegnap reggel nagyon nehezemre esett felkelni, de a villamoson már vigyorogtam. Hivatalosan is beindult a várva várt 2009. Fogadalmak nélkül, néhány elhatározással.

3-án jöttem vissza a városba, közben vettünk egy mikrót nekem anyával, aztán este Karmester úrral beszélgettünk egy nagyot a broadwayben, jó volt nagyon.

Amúgy mostanában pihi, Dexter 3. meg Weeds 4. Egyfolytában angolul akarok megszólalni, annyit néztem feliratos filmeket meg sorozatokat az "ünnepek" alatt.
Decemberben volt még a The Nanny Diaries, kicsit sok rossz emléket idézett fel a Szicíliában töltött hónapokkal kapcsolatban, szóval hitelesnek nevezhető a film, és nem csak az Upper East Side-i anyukák tudnak ilyen seggfejek lenni, aztán volt The Edge of Love, Cillian Murphy rlz, Sienna Miller meglepően kurvajó (és tökre emlékeztet Kelly Prestonra), meg volt 21, Kevin Spacey-vel.
Olvastam Dexter 1-2-t, Vérszívó démonokat, most Alkonyatot (igen, vámpírokból, sorozatgyilkosokból most eléggé képben vagyok). Tök vicces egyébként, hogy a Dexter könyvtől mennyire különbözik a filmváltozat, még alaphangulatban is, mégis mindkettő nagyon szórakoztató.
Láttuk a húgommal a Terézanyut az ünnepek alatt, megint konstatáltam, hogy az mennyire jó film, meg milyen vicces átfedései vannak a Kaméleonnal, persze csak szereplői oldalról beszélek; mert ugye itt is-ott is Nagy Ervin-László Zsolt "küzd" Hámori Gabi kegyeiért, és mindkettőben van még Trill Zsolt is, amin igazán meglepődtem újranézve Terézanyut, mert csak epizódszerep, de annak is kiemelkedő. Meg persze Csányi is van mindkettőben. Na, abban sokkal jobb Nagy Ervin például.


Apropó, vajon hol van már a Vakság a magyar mozikból? És megint mi abban a logika, hogy a Vicky Christina Barcelonát még mindig csak magyarul lehet megnézni (kivéve MOM), ami egy igényesebb felnőtteknek szóló Woody Allan film, az Alkonyatot, ami pedig alapvetően a tinédzser korosztályt célozza meg, csak felirattal?! (Költői kérdés. Csak puffogok.) Faszom.

Amúgy csak egy kérésem van: legyen gyorsan jó idő, mert ezt a szájbatekert hideget most kivételesen nagyon nehezen viselem. Madárcsicsergést akarok, szoknyát, pici topánt, kerthelyiséget, bomló rügyeket...

2009. január 2., péntek

Hazajöttem, és végre valakivel tudtam beszélni a félelmeimről, a problémáimról. Anyámmal! És még a nyakamat is megmasszírozta.