Croatia III.

A következő napokban már nem hagytuk el Rovinjt, Cuvin strandoltunk egy napot, az utolsó nap pedig bejártuk újra a várost, a többiek a városfalak tövében is strandoltak, mint sokan mások, de ezt én már kihagytam, nem szeretek sósan és vizesen várost nézni, és ott nem lehetett lezuhanyozni. Borozgattam törzshelyünkön, a Brunóban, és a város szélén is, sőt,






















Gianni is megkínált minket saját borával - amellett minden reggel beadott egy tál érett fügét, ötcsillagos ellátásban volt részünk :)) - vásároltam gyönyörű fülbevalókat, fotóztam, stb.

Sokat gondolkoztam azon, mennyit változott 6 év alatt a világ bizonyos szempontból: mikor 2004-ben Horvátországban, majd Görögországban voltunk, nekem még nem volt digitális fényképezőgépem, egy nyaralásra ha egy tekercs film jutott. Most meg második nap betelt az 1 gb-os memóriakártyám, a picasára 414 fotót töltöttem fel, ahova a rosszabbakat már nyilván nem.
Az utolsó este kedvesen búcsúzott tőlünk a város: hatalmas tüzijátékkal búcsúztatták a nyarat, és minket. Másnap reggel már szürke, esős időre ébredtünk: egyik napról a másikra megjött az ősz. Pazinban még szerencsénk volt, épp kifogtuk két felhő között, bár szerintem annyira nem érte meg a kitérő. Teljesen Erdély fílingre volt a helynek egyébként.
Rijekában már szakadaó eső, így az utolsó csobbanás is elmaradt, vásároltunk, ittunk egy kávét, aztán húztunk haza. Nyolc körül értünk Nagykanizsára, 10 körül haza. Épp elég volt, de nagyon örülök, hogy elmentem, bár akkor még a hazajövetelt is vártam bizonyos okoknál fogva.

Többi fotó picasán megtekinthető, Gianni (igazából Đani) elérhetősége emailben kérhető.