A Wristcutters meg nagyon érdekes film, mindenképpen látni kell. Az Engedj be! nem hagyott ilyen mély nyomokat bennem, bár kivételesen bántam, hogy nem moziban láttam, mert az nyilván egész más hatás lett volna. Amióta a fészbúkon flixsterezek, mindig elfelejtek ide is írni a filmekről, amiket láttam.
Amit meg most nagyon várok, az a Last Chance Harvey. Komolyan azt hiszik a magyar filmforgalmazók, hogy minden kicsit is romantikus jellegű film magyar címébe bele kell préselni a szerelem szót, vagy bármely ragozott alakját, mert különben nem nézi meg senki?
Tegnap a Cinemában elbúcsúztattuk Kiét, jövő csütörtökön elmegy. Félek, milyen lesz nélküle, de vannak terveim. Aztán Lujjal átficcentünk az exkollégás buliba a Holdudvarba, bár azt terveztem, nem megyek, de akkor elkapott valami hangulat. Tartanom kellett volna magam az eredeti tervhez, mert kb. semmi értelme nem volt annak a fél órának, amit végül ott töltöttem.
Csütörtökön Pótkulcsban voltunk Missel, szerdán Morrison's 2-ben koktéloztunk Zitával és Andival, kedden NagyÁ, aztán KisÁékkal söröztünk egyet a Cinemában. Pörgős hét volt, jó, hogy ma végül nem jött össze semmi, kellett már egy kis szusszanás (miután még a lakást is végigtakarítottam).
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése