ájlávmájfemöli

http://www.youtube.com/watch?v=0J_zHdd6_Fo

Egy napon születtem Radiel Radcliffe-el (aka harrypotter), Philiph Seymour Hoffmannal, Monika Lewinsky-val :), Omar Epps-szel, Titiyóval, Slash-sel, Eriq la Salle-lal (aka doktorbenton), Woody Harrelson-nal (meg az apukájával), Larry Manettivel (rémlik? biztos hallottad ezerszer, ő volt Rick a Magnumban :)), Martin Gore-ral, Jagelló Annával.

Wiwen 4 közös ismerősöm van Péterfy Borival és Harcsa Verával, Bella Levivel 2.

Nagyon érdekes jelenség a születésnap-paradoxon: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%BClet%C3%A9snap-paradoxon

Tegnap bóklásztam imdb-n, és felfedeztem, hogy Jeffrey Dean Morgan járt Mary-Louise Parkerrel (gondolom a Spangli forgatásán találkoztak, melyben előbbi özvegye az utóbbi), Mary-Louise (aki részben svéd) pedig korábban járt Billy Cruduppal (aki kicsike, csak 174 cm), de elhagyta őt 7 hónapos terhesen Claire Danes-ért (ejnye). És Billy meg Jeffrey együtt játszanak a Watchmenben, mely jövőre érkezik a magyar mozikba.

Kedvcsináló előzetes: http://www.apple.com/trailers/wb/watchmen/

Bár állítólag JDM abban is meghal, mint elég sok filmjében, lehet, hogy ez szűrési feltétel nála a szerepválasztásnál? :)

Anyám

Ó, Istenem, holnap leszek 27.

No legyen, elsőképp nyilvánosan is hamut szórok a homlokomra, mert ezexerint nem volt elég szóban. Amit anno a húgomék párkapcsolatáról írtam, azt már nem úgy gondolom, elnézést kérek érte, nem volt jogom nyilvánosan ilyen véleményt alkotni. Azt hittem, elég, ha szóban elnézést kérek érte, pedig ha nem teszem, valószínűleg el sem olvassák, mert csak később csatlakoztak be, de nem. Egyszerűbb lett volna, ha kitörlöm a vonatkozó részt, de nem tehetem, igyekszem ahhoz tartani magam, hogy egy blog egy fejlődési folyamatot is mutasson, és ha tegnap más ember is voltam, őt sem tagadhatom meg. Bár ő még dühösebb és ítélkezőbb volt.
Valóban, nekem aztán nincs jogom tanácsot osztogatni, meg véleményt formálni. Nem tagadom, fáj, hogy elvesztettem a barátnőmet, ahelyett, hogy nyertem volna egy öccset. Nem tagadom, irigy vagyok arra, hogy a húgomnak hamarabb kiteljesedett az élete ilyen téren, sőt, úgy látom, általában is jobban megy. És nem tudom ezeket a dolgokat máshogy érezni, de egy csöppet sem szégyellem, mert szerintem ezek teljesen normális érzések.

Na egy nyugtató kis Michael Bublé a nagy kitárulkozásra: http://www.deezer.com/track/72541

Múlt kedden Manka nagy nehezen rávett, hogy töltsem velük az estét, kicsit nyafogtam, mert már akkor sűrűnek látszott a hét, de aztán felmentünk Mankához, nagyokat nevettünk, sütit meg lapcsánkát sütöttünk, beszélgettünk, egyre többen lettünk, aztán ahogy egyre kevésbé lettünk szomjasak, kitűnt, hogy nem fogok hazaérni a Régimódi történetre, a buli meg lassan nosztalgiapartyba csapott, a youtube-ról halgattunk East17-t, meg NKOTB-ot meg Transvision Wamp-et.
(Közben Laci haverom megpróbált összehozni minket Manka haverjával, közöltük, hogy pattanjon le rólunk, csak azért, mert mindketten egyedülállók vagyunk, nem kell nekünk feltétlenül egymásnak esni. Épp az a jó ebben a társaságban, hogy nincs semmi szikrázás, megfelelési kényszer, önmagam lehetek.)

Szerdán érdekes estém volt. A Sherlockban gyülekeztünk, Kie, Panni meg a párja, Endi, Réka, aztán régesrégi haverok csatlakoztak hozzánk, akiket bár szívesen láttam, azt kellett megállapítanom, már nem sokat jelentenek. Csak régi haverok, semmi több. Jó őket látni, de évekig sem hiányoznak. Magamon is meglepődtem. Lassan megtanulom elengedni az embereket? Hamar haza is húztam Hősöket nézni, de minek? Egyre együgyűbb ez a sorozat, és ez egyre bosszantóbb.

Pénteken munka után elmentem még egy gyorsat vasalni, aztán megint meglepve magam, kedvet kaptam sörözni menni a régi call-centeres kollégákkal (10 óra munka után), úgyhogy hazarohantam, villámzuhany, smink, és vissza a B citybe, (most előrelátóan majdnem fél óra késéssel, nehogy úgy járjak, mint a múltkor), és már szerencsére ott voltak, és nagyon örültek a felbukkanásomnak, mert korábban azt mondtam, nem megyek. Nekem is nagyon jó volt velük. Lassan egy éve nem dolgozom velük, de még mindig olyan lemenni közéjük, mintha hazamennék. Nem tudom, fogok -e még valaha ilyen csapatban dolgozni.

Szombaton anyuval vásárolgattunk, legalábbis próbáltunk, aztán hazamentem vele, nyugodt, beszélgetős, röhögős hétvége volt, macskáztam egy csomót a vadiúj cicájukkal, Zoknival, akinél elbűvölőbb macskával még életemben nem találkoztam. Aztán vasárnap vissza a városba, felugrottunk meglátogatni egy rokon nénit, akit nagyon szeretek, és évek óta nem találkoztunk, majd hazahoztak, átültettem a virágokat, megjavítottam a videót, takarítgattam, pakolásztam, majd döglöttem, míg el nem indultam találkozni a csajokkal (Endi+Panni+Kie) a wifibe (mármint az Akadémia sörözőbe, csak mi hívjuk így).

Tegnap meg megnéztem a családom által nagyra méltatott P.S. I love you című filmet, amitől sajnos egyáltalán nem voltam elragadtatva. Nekem nem őszinte, nem tetszenek a főszereplők sem, Hillary Swank nekem tökre nem hiteles egy ilyen szerepben, Gerard Butler meg annyira belémégett, mint King Leonidas ("This is Spartaaaaaaaa!" oáhhhh), hogy egy percre sem tudom feledni a film alatt. (Na jó, Jeffrey Dean Morgan cuki. (az amerikai Javier Bardem) De ő Bogié. :))

Álmomban a hugoméknál voltam valami padláslakásban, aztán egyszer csak menekülni kellett valamiért, és száguldottam le egy kiskocsin ülve a kanyargós folyósón majd lépcsőkön is egy nagyonkövér pasiba kapaszkodva, aki valami titkosügynök volt, és meg akart menteni. Száguldottunk lefelé, kerülgettük az ellent, mire megmenekültünk, beleszerettem, ő meg lehámozta magáról a kövér-gúnyát (mint a Mrs. Doubtfire-ban, vagy a Gagyi mamiban, vagy ilyesmi, csak álruha volt), és boldogan éltünk, míg meg nem haltunk. :)

(Hozzátenném, a nagyobb darab férfiak megnyugatására, hogy sose volt esetem (na jó, ez nem igaz, de 16 éves korom óta nem) a szálkás, izmos típus (az max vizuális élmény), alapvetően azt szeretem, ha egy pasi nagyobb nálam. (Na jó, a melle azért ne legyen nagyobb, de erre még nem volt példa.))

Hiányzik az ölelés. Legfőképp egy nagy, jóillatú férfié. A múltkor állt mellettem egy ilyen a villamoson, alig bírtam visszafogni magam, hogy ne boruljak a mellkasára. :) Szóval a lányokat lehet ölelgetni, de ők mind lányok, és picik, a fiúbarátok meg, akiket szívesen ölelgettem, eltűntek köreimből. Talán emiatt hiányoznak a legjobban. Anyukám sem szeret ölelkezni.

Mai szcsr: Seress Zoltán, László Zsolt, Csuja Imre, Dörner György

Altató: http://youtube.com/watch?v=MEaxoSMUgXI

Eddig is örültem néha, milyen sok férfias tulajdonságom van (tudok tájékozódni, térképet olvasni, tv-t hangolni, villantózni, autóreflektorban égőt cserélni stb.), de most magamat is megleptem: megszereltem a videót. Újra tökéletes minőségben élvezhetem a Szeress, ha tudsz-ot. Hurráááááááá! :D

Mai szcsr: John Corbett, Sir Ben Kingsley

Ne me laisse pas lamier

Ma csak zenei ajánló, esős hétfő estére ez dukál. Bár csöppet sem bánom.

Skeewiff (Ó, testvér, merre visz az utad c. zseniális Coen film betétdalának remixe):http://youtube.com/watch?v=Je9us3xgkNc (performed by George Clooney & John Turturro)

Alapvetően véletlenül sem eseten az egyszálbél szépfiú tipus, de Thicke ezt a két számát nagyon bírom: http://youtube.com/watch?v=nNg0ReHeTiM
http://youtube.com/watch?v=_EZrsTyzj3A (Van stílusa, mi?)

Két nagy kedvenc együtt (Joss Stone & Angelique Kidjo): http://youtube.com/watch?v=rPe7uZ8RQM4

(Stone-tól egyébként ez a kedvencem: http://youtube.com/watch?v=Jd-wt9cjJ0o, Kidjótol meg ez: http://www.radioblogclub.com/open/27190/tumba/Angelique_Kidjo_-_Tumba)

Egy jó kis szám a Felforgatókönyvből (vigyázat, spoilerveszély, ha még nem láttad, ne nézd meg!): http://youtube.com/watch?v=8jS7AD-lqwA

És egy régi klasszikus, mely mindig, hogy is mondjam, megborzongatott: http://youtube.com/watch?v=qiSkyEyBczU

Ezt múltkor kaptam el VH1-on, hát meg kell mondjam, magával ragadott :) : http://youtube.com/watch?v=_N8bGHtUGJU

Ez klippel még viccesebb, mint magában: http://youtube.com/watch?v=hbMrIiTfZYk

http://youtube.com/watch?v=Euu8LYMZFl4

Kis magyar lazulás: http://youtube.com/watch?v=Rv0tItSrhog , amiről meg ez is eszembejutott: http://youtube.com/watch?v=M8Y4G1jcMwo&feature=related

És legfőképp itt meghallgatható néhány elkészült szám a Krétakör Partika című első lemezéről: http://www.myspace.com/szinesztanczenekar

Régi nyarak emlékére (van valaki a korosztályban, akinek ez nincs meg MTV-ről?): http://youtube.com/watch?v=uNS4pV9Pls0

Na jó, legyen ma is szcs rovat: Jeffrey Wright, Evan Handler, Maggie Gyllenhaal, Steve Buscemi, Jeremy Northam.

Új listák:
Legléleksimogatóbb filmek:
Sült zöld paradicsom, Only you, Napsütötte Toszkána, Igazából szerelem, A szerelem hálójában, Amélie csodálatos élete, Felforgatókönyv, Szeress, ha tudsz, A szex és Lucía, Az óceánjáró zongorista legendája, Billy Elliot

Legsokkolóbb filmek ever: Ámen, Visszafordíthatatlan, Kísérlet, Cukorfalat, 4 hónap, 3 hét, 2 nap,

Nevettető kedvencek: kiss kiss bang bang, Haláli hullák hajnala, Vaskabátok,

Legszebb öngyilkosság: A vonzás szabályai (melynél zseniális castingost sejtet, hogy kiválasztották a tinikedvenc Dawsont (James Van Der Beek) Patrick Bateman öcsikéjének szerepére, és hát szerintem senki sem sejtette volna, hogy ezt milyen brilliánsan oldja majd meg) http://youtube.com/watch?v=5tyy54mWDiA&feature=related
Egyébként alapmű. Ha még nem láttad, azonnal szerezd meg, vagy kérd kölcsön tőlem. A film egyébként még egy listán szerepel: a filmek, melyeket először a legjobb látni, mert akkora csattanó van, hogy katarzis átélni. Helyezettek még: Szeress, Ha tudsz, Közönséges bűnözők, Dogma, Tökéletes trükk...

Német kedvencek: Az alagút, Mások élete, Bella Martha...

Ijedezni a 28 nappal későbbtől szeretek.

Na befejeztem. Kommentben lehet reklamálni, mit felejtettem ki így elsőre.

Ma elmentünk Endivel és Rékával megnézni az Egyszert. Egyszerűségétől oly nagyszerű ez a film. Eszembe jutott, ahogy néztem az Oscart, és fogalmam sem volt, kik ezek az emberek, de már akkor is éreztem, valamiért fontos ez a győzelem.
http://youtube.com/watch?v=CoSL_qayMCc

Volt egy jelenete a filmnek, ami kifejezetten nekem szólt, legalábbis úgy éreztem.

Jó tudni, hogy a való világban igazán összejött ez a két ember. Reményt ad. Hogy van még valódi élet ezen a bolygón. Tud győzni a kicsi, a lúzer, és meg is találhatja a párját. Sőt, még Oscart is nyerhetnek: http://youtube.com/watch?v=qx8yLvb0gZM&feature=related

És milyen gyönyőrű, mikor Jon Stewart (szívemcsücske ő is), visszahívja a lányt, mert ő már nem jutott szóhoz. Van még emberség a világban.

Utána az el-eleredő esőben kerestünk egy helyet, ahol ihatnánk egy-két sert, zárva volt a Nana is, a Tandem is, így végül a Loch Nessben kötöttünk ki, ahova már indulásom előtt becsatlakozott Panni és Kie is.

Szentmihályon presszó lesz

"I hope that someone gets my message in a bottle"

http://www.youtube.com/watch?v=6n6zO_FnnIw

Mai szívem csücskei rovat: Philip Seymour Hofmann, Jack Black, Billy Crudup, Sergio Castellito, Tristán Ulloa, Diogo Infante.

Tegnap elmentünk a családdal Délegyházára, ahol kis túlzással a gyerekkoromat töltöttem. Minden nyáron nyaraltunk ott pár hetet, ott tanultam meg úszni, stb. Kitörölhetetlen ez a hely, számolgattuk anyuval, hogy érettségi nyarán voltunk ott utoljára, tehát 9 éve. Sokkal jobban kötődöm ehhez a helyhez, mint bármilyen más nyaralóhoz. Mit nekem a Balaton, ha mehetek Délegyházára? Felmásztunk mezitláb a sziget tetejére, de a barackfát már nem leltük, ugráltunk a stégről, ahonnan rengeteget ugráltunk annak idején, és a szomszéd falu határában megtaláltuk a legviccesebb nevű boltot: http://picasaweb.google.com/shopgirl24/VegyesEzAzBulik/photo#5222425825365022994

Nagyon jól éreztem magam, szénné égett a hátam.

Ha nagy leszek, majd szeretnék itt valami putri kis nyaralót egy kis stéggel.

Újraolvasom a Régimódi történetet, mert ugye adják a tévében, és annyira összezavarodtam azt nézve, hogy muszáj volt gyorsan utánanéznem, hogy ki kicsoda. Kicsit sem egyszerűbb a családfa, mint a Buendíáké, ellenben ha lehet, még jobban emlékeztet a sorsuk valami ókori görög drámára.
Ez a feldolgozás egyébként szerintem nyomába se ér se Abigélnek, se Tündér Lalának, de azért elmegy. Főleg, hogy az első két rész nagy részét a pusztazámori Öreg Tölgy fogadóban forgatták, mely hely szívem egyik csücske. Vicces, hogy Egri Márta játssza 3 évvel fiatalabb húgának, Egri Katinak az anyját, aki már egyébként az Abigélben is szerepelt (info by Anya), és nagyon várom már a következő részeket, melyekben felbukkan majd Tompos Kátya, aki szerintem generációjának egy kiemelkedően tehetséges színésznője, (és mellesleg iskolatársunk volt Lujzival). Már ebben is ő szerepel, amit korábban belinkeltem: http://magyar.film.hu/object.2d03a575-720e-468f-b37f-fc928b5a4874.ivy
És Básti Juli és jó lesz, mint Bányai Rákhel.

Krétakör update: Két nappal a krétakör-koncertes bejegyzés után elkaptam egy Volt-híradóban egy Péterfy Bori riportot, aki azt mondta, hogy ők szeretnék a zenekart tovább csinálni, pl. ősszel biztos lesz promóciós turné a lemez megjelenésével kapcsolatban, szóval meg lehet nyugodni, kedves rajongótársak.

Szombaton megvolt az utolsó spanyol, búcsút vettünk egymástól a lányokkal. Utána átjött Kie és Endi, megnéztük a Sötétkékmajdnemfeketét, nassoltunk. Megint nagyon tetszett ez a film, annyira szeretem a spanyolokban, hogy olyan érkékenyen és őszintén tudnak bizonyos témákhoz hozzányúlni. És a zenéje is gyönyörű.
http://www.youtube.com/watch?v=XERzdtk-FY0 (És nem mellesleg, majdnem mindent pontosan értettem, még azt is, hogy adott mondatban miért indokolt a subjuntivo, meg ilyenek, szóval nem hiába keltem szombat reggelenként olyan korán.)

Utána elmentünk megnézni Panniék új előadását megnézni, a Világbölcsét, mely cigány népmeséken alapul, és nagyon jól szórakoztunk. Panni egész egyszerűen zseniális volt az 1000 éves (pszicopata) világbölcse szerepében. Utána a Lánchíd sörözőben és környékén töltöttük az estét. Kimentünk közben Kievel megnézni Palya Beát a hídünnepre, ahol Lujzit is összeszedtük, de a koncert szarul volt hangosítva, és tömeg is volt, tehát hamar visszatértünk a többiekhez a Lánchídba, ahol ekkorra már gyakorlatilag szabad szék sem volt. Majd a tárulsulat dalolni is kezdett, onnantól kezdve inkább az utcán álldogáltam az italommal, és a tulajjal, vagy Kiével beszélgettem. Aztán éjfél után hazaindultunk, és másnap egész nap punnyadtam.
Hétfőn a kópé teraszra indultunk a régi pajtikkal, de épp elkezdett ömleni addigra az eső, szóval az Aloéban kötöttünk ki.

Szerdán Manka egyik barátnőjénél voltunk vacsorán négyesben, csütörtökön a Városligetben kószáltunk a családdal.

Nem igazodnak el mostanában rajtam az emberek, azt hiszem. Megnyugtatom őket: én se magamon. Már ha ez megnyugtató...

Jaésnopersze Simon Pegg, meg Hugh Jackman.

És képtelen vagyok megérteni, hogy nem találni a googleearth-ön a Nagy Falat. Eddig mindent megtaláltam. Mindig.

Kora reggel leönöttem magam kávéval, majd órákon keresztül béna céges reklámpólóban üldögéltem, míg száradt az ingem.

Majd rájöttem, hogy borzasztó hibát vétettem, ugyanis a múltkori szívem csücske rovatból tökéletesen érthetetlen módon kihagytam Christian Bale-t. Pedig ő dobogós. Lemaradt Alan Rickman is, Gary Oldman is, Steve Zahn is. No meg Matthieu Kassovitz, Heino Ferch (a bajor brúszvillisz), Ulrich Mühe (a sajnos korán elhunyt német kevinszpéci), Gael Garcia Bernal, Jason Lee, Charlotte Gainsbourg, Paz Vega, az eredeti Kevin Spacey, Daniel Auteuil, Rachel Griffits, Sergi López.

Amúgy egész nap a tegnap felfedezett Khívától keletre blogot olvastam egyre növekvő lelkesedéssel, már amikor épp nem fulladtam a munkába.

Japánt kihagytam a korábbi bejegyzésből, félig-meddig tudatosan, de ez az összeállítás kedvet csinált, úgyhogy majd egyszer oda is: http://kk.blog.hu/2008/06/30/erdekes_adatok_japanrol
Igazából jobban megnézve az egész blog nagyon jó: http://kk.blog.hu/2007/07/02/legek

A legutóbbi poszt talán szomorkásnak tűnhetett, pedig annyira nem szántam annak, sőt. (míg igazán le voltam törve, inkább nem is írtam). Szóval már javulóban a helyzet, de azért köszönöm a biztató jellegű reakciókat.

Voltunk szombaton a Krétakör koncertjén a Millenárison, mely egészen megdöbbentő módon 3 órán keresztül tartott. Nehéz volt a szívem, mert nem tudtam, az utolsót látom -e, vajon a színtársulat átalakulása lesz -e hatással a zenekarra is. Remélem nem. Érdekes, gondolkoztam közben, és arra jutottam, 10-12 alkalomnál többször biztosan nem találkoztam a Krétakörrel, és ebben minden koncert is benne van, és mégis annyira a szívemhez nőttek ezek az emberek. Mi az a varázs, ami miatt ilyen hatással tudnak lenni az emberekre? Előtte-utána Marximban alapoztunk-levezettünk Rékával, Kiével, meg az Új-Zélandról pár hónapja hazatért Péterrel.

Vasárnap vasalni voltam, hogy legyen miből bulizni este, de amilyen szerencsém volt, végül mindenki lemondta a Péterfy Bori koncertet, úgyhogy rögtön meg is spóroltam a frissen megszerzett bankókat, és elkezdtem selejtezni meg rendet rakni a szekrényekben. Azt hiszem, túlzottan ragaszkodom a tárgyakhoz, erről le kéne szokni. Rengeteg cuccot dobtam ki, de még is maradt elég. Hihetetlen mennyiségű prospektust, brosúrát, freecardot őrizgettem (és akkor még nem is említettem az összes mozijegyet, mióta moziba járok), pedig ugye tavaly költöztem, és emlékeim szerint akkor is hetekig selejteztem.
Tegnap végre befizettem a csekkeket, meg voltam dvd-t vásárolni, végre a polcon a Szaturnusz gyűrűjében, és a Sötétkékmajdnemfekete, meg egy meglepi Lujzinak, de sajnos az Álom tudományát nem sikerült magamévá tenni, mert elfogyott. Remélem, máshol még lesz.
Utána még elrohantam könyvtárba is, mert nyárra bezár, mindezt ebben a remek fülledt időben, de végre elintéztem a dolgokat, szóval hasznosnak éreztem magam.
Este pedig megkóstoltuk a lányokkal a Kópé teraszt, a Skála teraszán. A nyugatinál, a forgóóránál lévő hátsó csigalépcsőn közelíthető meg. Jópofa hely, és már 390-től kapható ser (Soproni). Egyszer mindenképpen ajánlom végigülni ott az estét, és fentről szemlélni a világot, meg a naplementét, meg a szemközti pályaudvart.
Sajnos jellemző tendencia, hogy ha valamilyen terméket nagyon szeretek, akkor annak megszüntetik a fogalmazását. Az első ilyen huszárvágás a kedvenc parfümöm eltűnése volt (Lilian Barony), aztán a zöld fanta, amiért megvesztem. (most megint láttam, de az nem lime-os, hanem zöldalmás :(), aztán a második kedvenc parfümömet is kivonták a forgalomból, az orfilame Sea-jét, majd később azt az árnyalatot, amivel festettem a hajam évekig, valamint a sárgadinnyés burger king shake-et.

Örömmel töltötte el a szívem hirtelen:
-a nyugati aluljáróban tegnap este a hittérítők helyén a poharakon zenélő bácsi épp elkezdett egy számot, messzire kísért a vidám dallam.
-ma reggelre kibújt az első két hajnalka az ablakomban.
-éneklő utcaseprő bácsi a Margit körúton munkába menet.

Megjelent pár új jelenet a Hellboy 2.-ből, amit nagyon várok, hát ígéretesek: http://www.collider.com/entertainment/news/article.asp/aid/8352/tcid/1http://www.collider.com/entertainment/news/article.asp/aid/8352/tcid/1/pg/2 ("You woke up the baby!" muhhahaha. Ez a film cool)
Ezen kívül remegve várom még a Tropic Thundert (http://movies.yahoo.com/movie/1809912814/video/7004235), a Be kind rewind-ot (http://movies.yahoo.com/movie/1809761737/video), az új Batmant (http://movies.yahoo.com/feature/thedarkknight.html?showVideo=1), a Vakságot (http://movies.yahoo.com/movie/1809916711/trailer).

Több, mint másfél év után szombaton lesz az utolsó spanyolórám. Legalábbis egyelőre. Hihetetlen élmény lesz a kétnapos hétvégék sora! Azért kicsit sajnálom, de már anyagilag sem engedhetem meg magamnak igazán, és már nem okoz akkora örömöt, és a csoportban is egyre több a vita és a széthúzás. Azt tervezzük, hogy hármasban elmegyünk angoltanárhoz Kiével és Endivel.