Site Meter
'Micsoda nő, az van itt rengeteg,
olyan mint ő, viszont egyetlenegy'





"Ducunt fata volentem, nolentem trahunt!"

2008. május 6., kedd

Pénteken kimentem tehát Kieékhez egy üveg borocskával, amit annak rendje és módja szerint el is fogyasztottunk, dumálgattunk, röhögcséltünk, ápoltuk Kie unokatesójának, Attilának a lelkét, akivel (kitaláljátok?) most szakított a nője. Aztán felkerekedtem, és lementem topikbuliba, ahol egyre jobban érzem magam, és egyre több emberrel haverkodtam össze. Várom a következőt. Szombaton spanyol, majd úgy volt, hogy találkozunk Karmester úrral, de írt egy sms-t, hogy csak 3 körül ér be, hurrá, addig mit kezdjek. Szerencsére előző nap felvetettem Kienek a találkozást, és mivel épp végzett a munkával ő is, találkoztunk. Mivel a Nana zárva volt nagy meglepetésünkre, a Zappában kötöttünk ki végül a Mikszáth téren. Ahol végre lehetett kapni Sangriát, amire hetek óta vágytam. Sangriáztunk, dumálgattunk, végül megérkezett Karmester úr, és vele folytattuk ezt, meghintve egy kis nosztalgiázással. Aztán elindultunk, mert éhesek lettünk, ettünk gyrost a Blahánál, majd a Fészek kerthelyiségbe ültünk be, ami gyönyörű. (Ellenben drága, és lassú a személyzet.) Végül fél 9 körül elindultunk, és az ajtóban találkoztunk Pannival, a többiek leváltak, mi meg még beültünk egy körre a Caesarba. Na akkor már nem voltam szomjas, röhögtünk hétfőn, hogy sikerült 8 órán keresztül innom. Volt már rosszab/hosszabb is. Aztán haza, és mivel még csak 10 óra volt, gondoltam berakok egy filmet. Az egyetlen 2 óránál rövidebb, nem nagyon nagy agyat igénylő alkotás a Magánürügy volt, amit még nem láttam. (Mentségemre szóljon, hogy az Éhséget próbáltam előbb berakni, de nem indult el.) Csak azért vettem meg ezt a filmet, mert kiváncsi voltam együtt Brittany Murphyre és Holly Hunterre. Hát szégyelljék magukat. Holly Hunter Zongoralecke után hogy vállalhat el ekkora fost? Már elnézést az indulatokért. Meg Kathy Bates (Sült zöld paradicsom meg Tortúra után pl.)? Úgyhogy kidobtam másfél órát az életemből, és mire vége lett, teljesen kijózanodtam, sőt még a világból is kiábrándultam. Másnap végre alhattam volna, ameddig akarok, érzésemre sikerült is volna, ha vmelyik kedves szomszéd nem kezd el valamit flexszel aprítani a kertben. Aztán favágók is jöttek motoros láncfűrésszel, jó benzinszagot csinálva. Most ezt tényleg vasárnap kell? Mindegy, nagyszerű rántottával indíottam a napot (már csak a vasárnapi reggelikért érdemes szerintem felszedni), aztán netezgettem, játszogattam, filóztam, menjek -e moziba, vagy valahova, de végül itthonragadtam, este meg beraktam Az utolsó tangó Párizsbant. Hát jó kis altató, nem mondom. :) Érdekes film. Bár igazából akkor lehetett csak igazán érdekes '72-ben.
Hétfőn moziba készültem, aztán hívott Kie, hogy megyek -e vele Festő úr kiállításmegnyitójára. No, mozi elvetve, munka után rohanás haza, 30 perc alatti rekordelkészülés, és repültem a megnyitóra. Nagyon izgi volt, mert Festő úr nem ért oda, míg ott voltunk, szóval megittunk egy pohár pezsgőt, aztán át Nanába, ahol már várt ránk Panni és András. Röhögtünk, dumáltunk, tervezgettük a nyarat, meg a közös kirándulásokat. Szép az élet.

Nincsenek megjegyzések: