Kicsit jobban. Már egészen jól kapok levegőt.
Kell egy macska. Aztán már a Jóisten sem ment meg tőle, hogy én legyek a lökött macskás nagynéni.

Levert a lábamról valami. Teljesen kész vagyok, az orrom tőből akar leszakadni. De így legalább legálisan, sőt kötelezően tölthetem a napomat kanapén heverészve mindenféle remek pasival: tűzoltókkal, sorozatgyilkosokkal, hivatalnokokkal. Kicsit behozom a lemaradásom. Hapci.

Á, köszönöm:
http://www.origo.hu/filmklub/blog/riport/20090928-roman-polanski-a-cukros-bacsi-samantha-gailey-geimer.html
http://www.origo.hu/filmklub/blog/osszeallitas/20090928-roman-polanski-nemi-eroszak-ugye-1977tol-2009ig.html
Tisztábban látok, de még mindig nem tudnék állást foglalni az ügyben. Még jó, hogy nem is kell.

Megnéztem életes első Lars von Trier-ét, az Antikrisztust. Kemény.

Amúgy mi volt mostanában? Csütörtökön Kertem Zsuzsival, pénteken átjött a középső húgom és befestettem a haját, aztán katze is felugrott, azán elindultunk Katzéval, végül a Bródyban kötöttünk ki, és csatlakozott hozzánk KisÁ, Panni, Máté és Endi. Szombat reggel átjött Lúj, megreggeliztünk, megnéztük a Gran Torinót, aztán feljött Tété is, elmentünk ebédelni a Piroskába, majd csatlakoztunk a molyokhoz a Kertembe. Rengeteget röhögtem a múlt héten, az biztos.
Meg láttam egy csomó filmet:

Grn Torino sajnos csak 7/10. Lassan folydogáló, tanulságos, okos film, tetszett alapvetően, hihetetlen, hogy Eastwood apapa 78 évesen még így néz ki és ilyen filmeket csinál. Az a 3 pont azért, mert egy picit lehetett volna gyorsabb, és az egyik színész nagyon gyenge volt.

Fun with Dick and Jane: 4/10. Gyenge, szóra sem méltó, szombat este kómásan egynek jó volt, de utólag nem pazarolnám erre az időmet.

Taken 8/10. Korrekt, hiteles akció végre egy színésszel a főszerepben.

District 9: nem tudtam pontosan, mire számítsak, de az első perctől az utolsóig lekötött. Az elsődleges történeten túl nyilván a párhuzamok az izgalmasabbak, amiket a valósággal vonhatunk. Ja, 8/10 nekem ez is.

The Soloist: meglepő mód hamar hozzájutottam, de sajnos sokkal kevesebbet kaptam, mint vártam, akár az előzetes alapján, amin anno kb. elbőgtem magam. Szép történet, de kicsit felszínes maradt, 7/10, de az is nyilván csak Robert Downey Jr. miatt.

Amúgy néztem tovább a Ments meg!-et, tetszik.

Az azért elég vicces, mikor megérkezel egy társaságba, és kiszúrsz egy pasit, aki 4 óra alatt nem hogy szóra, de pillantásra sem méltat.

Ezt leszámítva remek napom volt.

Ja, meg Kacérgiliszta utca!! :D

Podzseksza és gieneszdiász, bazmeg. :D

Feliz cumpleaños, señor Almodóvar!

Álmomban Cécil De France voltam, és egy horrorfilmet éltem át.

Ez lol: http://lenyeg.blog.hu/2009/09/23/halhatatlan_emberek_husz_even_belul Ki a franc akar örökké élni? És a szexet is jobban szeretem személyesen intézni, mint virtuálisan.
Ajánlom az illetékes uraknak újranézésre a Jól áll neki a halált. Nagyon vicces film, és mégis minden fontos következtetés levonható belőle ezügyben.

Ja, ezt meg Kiének küldöm: http://www.youtube.com/watch?v=OU3oir2ES-Y

Ha hazajössz, ezt is fogjuk részegen vinnyogni apád 3 nm-es irodájában a Boom de yada, a Christmas is all around, a Salvase és a teljes Ó, Budapest mellett. Készülj fel! No meg persze a Bruja.

Most több mint két hete ez a kedven számom. A Krétakörszínésztánczenekar is feldolgozta.

Tönkretettem ma a kedvenc blúzom. Illetve nem én, hanem egy alattomos kilincs. Mindenesetre vicces volt azzal a tudattal hazavonulni a metrón, hogy most biztos mindenki azt gondolja, hogy valaki leszaggatta rólam a ruhát.

Mamzel blogját olvasva ráébredtem, hogy én erre továbbra sem vagyok alkalmas, mert engem boldoggá tenne az is, ha valaki megfogná ÚGY a kezem, és összebújhatnánk egy jó film alatt, az viszont biztos, hogy egy kicsit könnyedebbnek kellene lennem, értve ez alatt elsősorban azt, hogy meg kéne tanulnom szemezni és flörtölni.

Az egyetlen szilveszteri fogadalmam viszont, miszerint egy bizonyos emberrel nem akarok többet találkozni, de beszélgetni biztos nem, utólag mindig újabb és újabb megerősítést nyer.

Ma is önkínoztam egy kicsit, de nem mentem a végletekig.

Ma is megállapítottam, hogy bármilyen hülye a családom, még mindig őket választanám az ismerőseim családjai közül, és mindig egyre jobban szeretem őket.

Ilyenek.

Amúgy este Nana Pannival és Mátéval, jó volt.

A moziünnepen több, mint 844 percet töltöttem moziban. A legtöbbször látott előzetes idén a Tréfáé volt (tavaly az Őfelsége pincére voltam), amit semmiképpen nem szeretnék megnézni ezek után. Következzenek a listák:

1. Moszkva, Belgium
2. Last Chance Harvey
3. Coco Chanel
4. Nyomozó
5. Kiságyúk
6. Intim fejlövés
7. Nász-ajánlat
8. Vénasszonyok nyara
9. A provence-i fűszeres

A legszebb mosoly:
1. Dustin Hoffmann
2. Barbara Sarafian (Moszkva, Belgium)
3. Audrey Tatou
4. Rezes Judit (Nyomozó)

A legjobb pasi: Alessandro Nivola (Coco Chanel)

A legnagyobb szívdobbanás romantikus jeleneten: Moszkva, Belgium (évek óta nem dobbant ekkorát filmen)

A legtöbbet röhögtem: Nyomozó - Moszkva, Belgium

Sírtam: picit a Coco Chanelen.

Újra megnézném: Nyomozó, Moszkva, Belgium, Last Chance Harvey

Sajnos nem sikerült olyan nagyon jó filmeket kifognom többségében, de tavaly óta annyi filmet nézek amúgy is, hogy kész csoda, hogy találtam egyáltalán kilencet, amit még nem láttam. Jövőre is megyek. Vasárnap este még tervben volt az Egy kis gubanc (erre nem voltam kíváncsi, de aztán többször láttam az előzetest, meg többször hallottam a kijövők elégedett mondatait, így nagy kedvet kaptam hozzá, majd valamikor pótolom), meg a Gengszterek fogadója, de aztán inkább megvacsoráztunk Rékával (az a hetek óta vágyott borjúgyros végre megvolt, aztán ittunk két sört a Figaró kertjében). Azt azért bánom, hogy se a Megtört ölelésekre, se a Csúf igazságra, pedig próbálkoztam kitartóan, de napokkal előtte elfogyhattak a jegyek. (A csúcs az volt, mikor szombat délben volt az este 19.15-ös előadásra mínusz 2 jegy.) Annak viszont tökre örültem, hogy eljutottam végre a Nyomozóra, amit a tavalyi moziünnepen szombaton már pont kihagytam, egy tök jó film, és végre nem kell mellétenni, hogy magyar, mert ez egyáltalán nem süt róla. Remek színészek, kiszámíthatatlan fordulatok, pörgős párbeszédek, egy-két hatalmas poén.

Emellett ugye ott voltak még a Kulturális Örökség napjai programok, Kie nagyon élvezte volna őket, bár ha belegondolok, hogy valószínűleg épp most is egy hófehér homokos azúrkék óceánparton sütteti magát, nem hiszem, hogy elsárgulna az irigységtől, hogy én meg lemehettem Kőbányán a föld alá. :D Szombat reggel 10-kor kb. 150-en vártunk arra, hogy levezessenek minket a pincerendszerbe, kicsit szarul volt szervezve a dolog, nem írták a programfüzetbe, hogy milyen időközönként indulnak a vezetések, így a biztonság kedvéért hozzám hasonlóan egy csomóan odajöttek a legelső időpontra, gondolván, hogy azzal nem lehet nagyot tévedni. Igen ám, de 30 fős csoportokban akartak minket indítani, de szerencsére én jól helyezkedtem, és lejutottam a második turnussal, kb. 60 másik ember társaságában. Tipikussss. Háromnegyed óra helyett végül majdnem másfelet töltöttünk lent, és totál szétfagyva bukkantunk fel újra. 11 fok volt odalent. Kurvajó volt egyébként, mintha egy Tomb Raider vagy Bioshock játék helyszínén mászkáltunk volna, és jó volt a vezető is. Utána rohangáltam egy kicsit, sikertelenül: semmire nem kaptam jegyet, sehova nem juttam be, de délutáni Magyar Színházas kulisszák mögötti vezetésre igen. Nagyon élveztem: megforgatták alattunk a forgószínpadot, felvittek a zsinórpadlásra, mesélt a munkájáról a hangos és a világító, és a végén még kaptunkegy 20 perces Radnóti versekből összeállított előadást színésznövendékekkel, megkönnyeztem, jók voltak, aztán szombaton már csak fröccsök és mozik, vasárnap is javarészt a mozié volt, de azért délelőtt elmentem a Gellérthegy kápolnái sétára, ott is voltunk vagy kilencvenen, a második kápolna után inkább leléptem, és felmentem a hegyre, meg fotóztam, aztán mozi.

Szóval jövőre folyt. köv. Megcélzom az 1000 percet. :D

No az idei moziünnepen is megvolt a 9 film, amennyi tavaly is, még ha nagyon erőlködtem volna, belefért volna még egy 10. (még seggel is), meg a legutolsó esetben egy 11. is, de azt már a seggem se bírta volna. De nem is erőlködtem, mert elég sűrű és élménydús volt így is a hétvége, no meg fontosabb volt, hogy megigyunk két sört Rékával a végén, mert most lehet, hogy két hétig nem találkozunk. Bővebb beszámoló talán holnap most még egy jó Office, aztán alvás.

Azt mondják, ez jó lesz: http://videa.hu/videok/film-animacio/kontorfalak-teaser-dyga-zsombor-elek-ferenc-tDGNg0mXuWmbGSqU

Most meg negyed kilenc, itt ülök félig felöltözve, megkávézva, asszem, mégis el fogom érni a háromnegyed 10-es indulást a Gellért-térnél. (büszke)

Hú, de jó nap volt. Röviden: Kőbányai pincerendszer, Magyar Színház kulisszabejárás, A provence-i fűszeres (na az szar volt, talán a legunalmasabb film, amit valaha láttam 3/10, nem nézek meg többet olyan filmet, amiben játszik Nicolas Cazalé, borzasztó alattomos szemei vannak), majd mivel megint nem sikerült jegyet venni semelyik premier előtti vetítésre, amire akartunk, nagy lemondó sóhajjal beültem Rékával a Coco Chanelre, és el nagyon kellemes meglepetés volt. Nem is akartam megnézni, de kár lett volna pedig. 7/10. Benoît Poelvoorde még mindig remek, Audrey Tatou bár nem a kedvencem, de csodás volt, és új szívszerelmem is lett, kétségkívül a Moziünnep legjobb pasija címet megelőlegezem neki: Alessandro Nivola. Ó, azok a szemek. (Nem. Nem hiszem el, hogy ő volt Pollux Troy a Face/Offban, nem! Looooool. És nocsak, ő Emily Mortimer hites ura.)
És aztán már nem mentünk a Sziklatemplomba, mert szét akart robbanni a fejem, no meg holnap is korán akarok kezdeni. Imádom ezeket a hétvégéket!

A mai terv megvolt. Röviden Last Chance Harvey 8/10, Moszkva, Belgium 7/10, Kiságyúk 5/10. Na megyek, mert holnap olyan programot raktam össze magamnak erre a hétvégére! Addig valaki kitakaríthatna meg elmosogathatna itt, amíg én ünneplem a mozit, meg a kulturális örökségeket. :D

Szóval tegnap a Csúf igazságot készültünk megnézni Mankával, de egy órával előtte már teltházas volt, így ráfanyalodtunk a Nász-ajánlatra, amihez nem fűztem túl sok reményt, de még így is csalódtam néha. De legalább a kedvenc mozitermemben (Kossuth 1.). Szóval. Ez az a film, amit már Te is tízszer láttál. Egy nagy összelopkodott jelenet- és közhelyhalmaz, annyi film jutott eszembe közben, hogy nem is tudnám két kezemen sem megszámolni. Meg az sem tetszik, hogy mostanában már nem készítenek tiszta műfaji filmeket, a romantikus vígjáték már nem elég, kell bele egy kis családi drámás jellemfejlődés is, idióta alpári poénok, idióta éneklős-, táncolós-, kutyás jelenetek, stb., még jó, hogy motorcsónak-üldözéses nem volt. Ellenben néhány hátborzongatóan kínos igen. Köztük szegény (Office-os) Oscar Nuñez összes felbukkanása. Brr. Az első felében még egyébként reménykedtem, mert ott még egész jókat kacarásztunk, de a felétől már többnyire csak a szőr állt fel a hátamon. Kár érte. Ami miatt azért kap egy 4/10-et, hogy a főszereplő színészek jók, működik köztük a kémia, Sandra Bullock félelmetesen néz ki még mindig (bár van köztük 12 év Ryan Reynoldssal, de nem igazán látszik, (a fiú anyját játsszó Mary Steenburgen-nel 11 év a különbség), Ryan Reynoldsnak meg a Mindenképpen. Talán óta van egy kicsi helye a szívemben, ez nem változott (gyönyörű a teste, köszönjük a látványt! :), a mellékszereplők viszont egytől-egyig kínosak és súlytalanok. Meg hogy még egy ilyen filmben is van egy nagyon igazi dolog, Bullock karaktere félelmetesen el van találva, mennyi ilyen nő van manapság, aki belefagy az önmegvalósításba, az egyedüllétbe, és elfelejt szeretni, húh! Az nagyon durván ott van!

A mai terv Last Chance Harvey (kicsit félve a lehúzós kritikák miatt), Moszkva, Belgium, Kiságyúk.

És tegnap kezdődött Amerikában az Office 6. évada, holnap reggel már szerintem arra kávézok, jeah! (Jövő héten meg már Kaliforgia s3 is lesz, október közepén meg 30 Rock s4.)

A héten meg mi volt? Héfőn régi főiskolás barátnővel voltunk kicsit az Instantban, majd csatlakoztam Pannihoz és kedvenc magyar rendezőmhöz a Nanába, végül Réka is befutott, szerdán meg kocsmatúra sikerült, Katzéval Terveztünk, aztán átmentünk az olcsóbb Broadwaybe Panni kedvéért, ott meg meccs kezdődött, és inkább leléptünk, és mivel a Nagymező utca környéki összes kocsma fullon volt a meccs miatt, végül a régi jó Wichmmannban kötöttünk ki, közben egy időre hozzánkcsapódott Lujzi és egy kicsit hosszabb időre Endi is. (Egyik nyilvános helyen sem tudok olyan otthonosan wc-zni, mint a Wichmannban. :D)

Este meg láttam egy középszart filmet (Nász-ajánlat, eleve milyen cím ez már, még a Legénykérés is jobb lett volna.), bővebb kritika holnap, aztán ittunk másfél sört Mankával a Katicában, aztán azon csodálkoztam, hogy a szarba' lett negyed 11.

Ma nagynéni lettem! Dare alla luce, pajti, remélem, jó lesz itt Neked!

Magyarország, néha úgy szeretlek! :D Street art:

Patrick Swayze RIP.

Nemtom. I love my friends and I love my family.

Vicces, mennyi időt lehet naponta elbaszni csak a Maffia wars-szal meg a Farmville-lel. Szerintem nettó 1-1,5 óra simán. Így megvan az emberben (értsd droid) az illúziója valamiféle sikerélménynek, hogy ő már 126-os szintű maffiózóasszony, vagy farmját növelgető prosperáló földműves. És mikor beérik a termés...! Annál már csak az jobb érzés, mikor Rise of nationsben leatombombázod Moszkvát vagy Tokiót. Szánalmas. Összeesküvést érzek a háttérben, hogy elfoglalják az agyad aranyos kis lényekkel, meg némi sikerélménnyel, hogy tovább tűrd napjaid szürkeséség. Nagyon unom a melóm. Basszus, ha ugyanezt az időt tanulással vagy kondiban tölteném naponta. Bahhhh.
Azt az érzést ismeritek, mikor péntek délután az utolsó fél óra egy egész napnak tűnik? És mikor kirobbansz végre az épületből, és repülnél haza, akkor mindenre várni kell, minen cammog, egy örökkévalóságnak tűnik, míg hazaérsz, megfejelve mondjuk még valami ismerős kollégával való kényszeres beszélgetéssel...

Ezek a Farmville-es avatarok tiszta rémisztő érzéketlen pszichopatának néznek ki. No persze, részeg vagyok, de csak nézzétek meg, amikor majd elfoglalják a Földet.

Barátok. Te engem támogatsz, én Téged támogatlak, mi őket támogatjuk. Bajban vagyunk, 3 ember ugrik, hogy meghallgasson, ha segíteni nem is tud, sőt lehet, neki nagyobb a baja, de ha megbeszéljük, már könnyebb, mert megosztottuk. Ma éreztem, hogy csak a nagy mennyiségű alkoholbevitel adhat írt, de így is szerettek. Ennyi.

Utálom Hanekét. Az egy fasz. Már a Furcsa játéknál eldőlt ez nyilván, de a sokat sztárolt és díjazott Rejtélyt még meg kellett nézni. Szar, unalmas, etc. A színészi játék többnyire jó, de néha azt éreztem, hogy még ők sem tudtak egy-egy helyzettel mit kezdeni. Ezért nem néznek az emberek európai filmket, mert azt gondolják, hogy ilyen művészieskedő lassú szar az összes. 10/2

Ami még volt a napokban:
Speed újra 10/8, Los Cronocrímenes (Időbűnök) 10/7, Observe and Report 10/4 (meglepően szar volt), Brüno (jajj, ez még nálam is kicsapta a biztosítékot, annyira ízléstelen volt néhol, kap 10/4-et, mert az alapvető célja jó, és legalább egyszer nevettem), meg volt végre Egy veszedelmes elme vallomásai 10/7, sokkal jobbat vártam, de nyilván megint túl nagy elvárások, azért a Men who stare at goats remélem sokkal jobb lesz, volt The Assassination of Jesse James 10/6, semmi izgi, volt Enduring Love (Ian McEwan regényéből, amit pár hónapja olvastam, korrekt iparosmunka 10/7), The Seeker: The Dark is rising 10/6.

Szombaton még oktatás volt, úgyí készültem, utána haza, de a család közölte, hogy ők Szegedre mennek, úgyhogy maradtam, elmentünk KisÁval, Rékával és Endivel a Grinzingibe.

Meg milyen vicces, hogy majdnem egyszerre kezdik majd vetíteni a 9, a Nine, és a District 9 című filmeket. Mind várólistás, meg a Fel!-t is nagyon várom. (Meg szégyellem bevallani, de az Ugly Truth-t is. Moziünnepen adják majd.) :D

Végre megjött a jó idő. :D

A mai nap tanulsága, hogy ha izgalmas az előadás, a szék is kevésbé kényelmetlen. :)
(És több előnye van ennek az oktatásnak, mint előre sejtettem volna.) (De azért az offlányság egész héten napközben megviselt kicsit. Kocka.)

Egyébként nem értem, hogy egyes emberek hogy maradnak életben, és utálom azt, amikor az orvosnál/a vizsga előtt/a terhes kismamát/bármilyen kicsit is szokatlanabb élethelyzet esetén paráztatják egymást az emberek, hogy Úristen, ez mennyire fog fájni/mennyire nehéz lesz/ a szomszédom unokájának a volt feleségének is volt ilyen, és jajj. Menjünk már a faszomba, nyilván sikerülni fog, és túléljük. Komolyan nem értem, mit kell ettől annyira beparázni. Akkor Neked jobb, ha a másik megijed?

Este Bródy Endivel, Rékával, Mátéval, Pannival. Megint sokmindenről polemizáltunk oktatási és egészségügyi rendszertől kezdve az aktuálpolitikán keresztül, de az este legizgalmasabb pontja akkor is az volt, mikor felhoztam, hogy brit tudósok sz. az űrben nem lehet teherbe esni, mely beszélgetésben elhangzott, hogy "A sperma, az tudja, hogy merre kell menni." :D Ennyi.

Matatek Judit RIP

Oktatás egész héten. Olyan székben, amiben nyilván sosem ült, aki a csókosától beszerezte.

Bájdövéj, az oktatás kellemes meglepetés volt, mivel nem volt olyan szinten unalmas, mint vártam, ellenben sok olyan infót kaptam, amit nem szerettem volna. Kezdek azzá az emberré válni, aki túl sokat tud arról, hogy hogy mennek itt a dolgok, hogy élvezzen itt élni. De ha nem tudok és nem akarok máshol?! Fuck

Este Nana Mátéval, majd csak Pannival, nagyot beszélgettünk arról, mi a valóság. Egyébként félállást keres, ha bárki tud valamit, akár takarítás, plz mail!