Nos kicsit elmaradtam, bocsánat a kedves olvasóktól, kicsit megszaporodtak a programjaim, mondhatnó elkapott a gépszíj. Akkor csak szépen sorban: múlt vasárnap találkoztunk a családdal a Városligetben, ki rollerrel, ki biciklivel, ki görkorival, mentünk egy pár kört, aztán leültünk egy sörre, és dumáltunk. Végül leléptem, mert mennem kellett a Titanicra Half Nelsont nézni. (Nem igazán tudok véleményt mondani, ez az átka a hangalámondásnak, hogy nem tudom eldönteni, mire figyeljek. Ryan Gosling nagyon csibész.)
Másnap a nagyanyámtól telefonban megtudtam, hogy a család még felment hozzá előző este, és a húgomék bejelentették, hogy eljegyezték egymást. Nem hittem volna, hogy lehetek olyan rosszban a húgommal, hogy a nagyanyámnak előbb mond el egy ilyen infót, mint nekem.
Este persze megint nem bírtam ki, és lementem a Nanába, találkoztam Kievel, és Nanás haverunkkal, Andrással, akivel egyre többet és jobbakat beszélgetek, majd csatlakozott Réka is.
Kedden feljöttek hozzám anyámék, és telepakolták a hűtőt (amit sikeresen kihúztam egy napra, szóval lehet, hogy minden megromlott, amit vettek), majd lementünk a Klauzál térre sörözni, és jót beszélgettünk, komolyan, utólag belegondoltam, hogy hány barátom sörözget a szüleivel, és megirigyeltem magam, majd megjöttek a húgomék, és persze még akkor sem, meg azóta sem jelentették be a nagy eseményt. Hát én sem mesélek neki semmit.
Szerdán nagy örömmel mentem NagyÁhoz, hogy elújságoljam neki az elmúlt három hét eseményeit, és ezzel el is telt az idő, de nem bánom, mert ilyen is kell. Azért jó, hogy valaki időről-időre megerősít abban, hogy jó úton vagyok (többnyire).
Utána lementem persze még a Nanába, ahol gyakorlatilag egész este Andrással beszélgettem.
Csütörtökön vasaltam, megint elgondolkoztam az életemen, hogy lehet, hogy sokkal jobban érezném magam vasalónőként, mert ennek legalább van látszata. Nagyon élveztem egyébként, mert nem lehetett kinyitni az ablakot, mert kimegy a macska, aki beteg volt, és büdös, és ott volt még a kutya, aki még mindig nem szobatiszta, és még elkezdtek palacsintát sütni (ja, nem a kutya meg a macska, hanem az apuka), szóval elég komoly terrornak vetődtek alá a szaglósejtjeim. Meg ráadásul meleg is volt. Meg elkezdett a nagyfiú 300-at nézni, amin belelkesedtem, mert szeretem, de aztán harmadszorra már elég együgyűnek tűnt, és persze baromi hangosan kellett nézni, szóval még a zajterhelés is megvolt.
Pénteken csodálatos estém volt, de hogy mivel töltöttem, az maradjon egyelőre az én titkom.
Szombaton spanyol után elmentünk Apuval monitort venni, úgyhogy most egy 22 colos monstrum büszke tulajdonosa vagyok, aztán haza ebédre, ahol ott volt az egész család. A hétvége legviccesebb pillanatait a nagy monitor okozta, mert összedugták a laptoppal, és így hatalmasat honfoglalóztunk csapatban, este meg a Beugró régebbi adásait néztük.
Vasárnap Apa visszahozott a városba a monstrummal, majd visszavittük Mankának a mikróját, aztán egész délután a számitógépet buziztam. (Rengeteg új kép került fel a bal fent található linkre.)
Este meg végül csak lementem a Kávés Katicába talákozni Kievel és Pannival, bár már majdnem lebeszéltem magam róla. De szerencsére nem, mert így fény derülhetett néhány problémára, melyeknek létezését eddig nem tudtam, csak éreztem, és elkezdtük őket megbeszélni.
Nem mellesleg még ZP programfüzetet is szereztem, aminek nagyon örültem.
Most meg megint kidobott az ágy fél ötkor, nem értem én ezt, szóval már honfoglalóztam két kört, most meg majd megpróbálom elütni valamivel az időm a 9 órási munkakezdésig. Bocs, most nem volt érdemi tartalom. Hajnal van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése