shopgirlmeans

Nna. Nagy kedvem nem volt mostanában blogolni, most sincs, úgyhogy csak címszavakban. 17-én este Klauzál Kiével, Káellel és Endivel, 20-án exkollégás buli helyett Valami Amerika 2. Kiével, majd Hintaló, ahová csatlakozott Panni és Endi is. A film is, hely is príma.

23-án munka után haza szülőkhöz, majd munka körömszakadtáig, meglepő fordulatok a családi karácsonyozás tekintetében, többször előforult, hogy a szereplők nem hitték, hogy a másik szereplő komolyan gondolja, amit mond, aztán lestek, mikor mégis. Mindenesetre jövőre meg kell találnom életem párját, akivel karácsonyozhatok, mert ez, hogy pihenés helyett halálra gürizem magam, kussolok, mert nálunk nem lehet megbeszélni a dolgokat, mert vagy üvöltünk erőből, vagy sértődötten hallgatunk, mert a másik úgysem értené, vagy ha nem tudja magától, és mondani kell, akkor régen baj van, és azt a kevés hagyományt is konzekvensen rúgjuk fel, na ez nekem nem jön be. Voltak azért jó részei, de alapvetően baromi lehangoltan jöttem vissza a városba 27-én.

Meg baromi betegen. Tipikus, hónapok óta nem voltam beteg, mikorra kezdődne az én élvezetem, az én időm, addigra olyan beteg leszek, hogy csak ágyban, párnák közt érzem jól magam. Nem mintha nagyon befolyásolna a terveimben, mert a 27-e esti Réka-buli után azt terveztem, amit csinálok is, de az szar volt, hogy onnan 2 óra elteltével leléptem, mert olyan szarul voltam. Mire hazaértem, eljutottam a totális mélypontra, úgyhogy beraktam a Szemközti ablakot, és jól kibőgtem magam, másnapra voilá már mosolyogva is ébredtem. Bár levegőt nem nagyon kaptam. Most pedig gyakorlatilag filmtúladagolást valósítok meg, tegnap azt hiszem, felállítottam a személyes rekordomat 5 filmmel: Ádám almái, The Devil Wears Prada, Eastern promises, How to lose friends and alienate people, Wild hogs. Ma folyt. köv., mert még mindig nem vagyok elég jól, hogy kimozduljak. Fuck. Fuck 2008. De mostmár gyorsan, aztán húzzál a faszba te szemét.