I just love my friends. (Actually Panni & Endi) THX, girls.

Na már Nicolas Windign Refn filmet is láttam. Erős túlzás lenne állítani, hogy egy szót is értettem belőle. (persze csak Mads meg Jamie miatt kezdtem el nézni, és utólag jöttem rá a rendezőre)

Na mi van mostanában a kulturális életemben?
Volt Stieg Larsson Tetovált lánya, és a Lány aki a tűzzel játszik. Nagyon izgi, alig várom, hogy kezembe kaphassam a harmadik kötetet, főleg, hogy olyan cliffhangerrel hagyták abba a másodikat. Hétvégén a filmet is megnézem.
Alig haladok a Raguel hét tanítványának a végével, nem segített, hogy kb egy hónapot kellett várnom a második kötetre, így nagyon lassan haladok vele, mert ezt csak otthon olvasom, lefekvés előtt.
Márai is volt: Az igazi és a Judit... és az utóhang. Az is lassan ment. Egy történetet mesél el a két könyv négy szemszögből: a férj, az első és a második feleség, majd a második feleség szeretője. A Gyertyák... sokkal közelebb állt hozzám, ez nagyon lassú és filózgatós volt. Voltak azért benne olyan gondolatok, amiket azonnal kijegyzeteltem, de most egy kicsit szüneteltetem Márait majd. Ez is épp úgy íródott, mint a Gyertyák: mindig csak az aktuális beszélőt hallod, azt nem, akivel beszélget. Elég kiábrándító képet ad a világról és a szerelemről, gyakorlatilag feloldás nélkül. Nehéz volt.

Aztán sorozat: legnagyobb bánatomra elfogyott egy időre a Big Bang és az Office. Nem tudom, hogy fogjuk kibírni szeptemberig. :( Hamarosan ugyan kezdődik a True Blood, de azért ahhoz nem fűzök nagy reményeket, az nem annyira a szívem csücske, mint az előzőek. Tarához és 30 Rockhoz meg alig készül a felirat. :( Megkóstoltam a Spartacust is, gondoltam, hátha betölti a Róma után maradt kínzó űrt (:)), de a nyomába sem ér. Megvolt a Lie to Me első évada, sajnos azt kell mondjam, hogy Tim Roth nélkül egy lyukas garast sem érne. Uncsi és didaktikus, pedig míg nem láttam, nagy reményeket fűztem hozzá, de annyira vértelenek a mellékszereplők, és elhibázott a koncepció, hogy nem tud igazán lekötni. Marad a South Park, tegnap kezdtem a 10. évadot, lassan abból is áptudét leszek teljesen.
A jó filmek is elkerülnek valahogy mostanában, pedig hűen követem Puzsérék útmutatásait, de még így sem.
Volt Fish Tank, Nem félünk a farkastól, Macska a forró bádogtetőn, Aranykapu, Kísérleti gyilkosság (na jó, attól nem is vártam sokat), Az élet csodaszép, Running with Scissors, Le Serpent, Love Affair, Mansfield Park, Clash of Titans, Breakfast on Pluto.

Na mondjuk a Függöny fel, az tényleg nagyon jó volt! Meg nekem a Leap Year is bejött a saját műfajában. Nagyon kedvelem Amy Adams-t.

Na megpróbáltam levonni a konklúziókat, többnyire szerintem sikerültek is, már amennyire ennyi idő után lehet. Meglepően jól vagyok egyébként.
Elővettem a naplómat, mert meg akartam őrizni a gondolatokat, és azt azért mégsem itt. A legutolsó bejegyzés majdnem három éves. Ezen azért elcsodálkoztam, azóta nem volt olyan, amit ne akartam volna csak magamnak, privibe? Hm... Érdekes. Meg visszaolvasni is az volt 3-4-5 éves emlékeket. Mennyit buliztunk, édes jó Istenem! :)

Hát ez nem tartott sokáig. Légvárat építettem, ki is pukkant. Kis dejavum is volt.
Whatever, show must go on!

És a legszarabb az egészben, hogy milyen korrekt és őszinte és egyenes volt, (na meg kíméletlen, mint egy skorpió), még haragudni sem lehet rá, sőt, övé az erkölcsi győzelem, én meg mehetek vissza tanulni az óvodába. Liba.

confused, scared

na de fel a fejjel, megy ez nekem jobban is!

Denis Hopper RIP.

Szeretem, ahogy együtt pulzál a tömeg Erik Sumóra. Nem is tudtam, mennyire hiányzott már egy ilyen szabadtéri koncertezős.

De a szervezők azért basszák meg. A tavalyi tapasztalatok után nem hogy növelték volna a vécék és a sörcsapok számát, hanem csökkentették. Köszi. Toitoi season.

Mondtam már, hogy imádom Lily Allent?

"Say what you say,
Do what you do
Feel what you feel,
As long as it's real.
I said take what you take
And give what you give
Just be what you want,
Just as long as it's real."

Hogy is mondja Bridget Jones? Mikor életed egyik oldala megoldódni látszik, a másik oldala látványosan összeomlik?

Jézus, neeeeeeeeeeeeeeeeeee. Jamie Bell mint Pókember? Hát megőrült a világ??? És Mark Weeb rendezi? Megőrült.

Hujjujjjujjujjjujjj!

Valami baj van a bicómmal, mi lesz így a ma reggeli edzésemmel? Pedig olyan jól kitaláltam. :(

Napok alatt Lily Allen rajongó lettem. Eddig nem nagyon ismertem a zenéjét, de most szereztem, és azóta majdnem csak azt hallgatom. Pedig nem vagyok egy poppercsaj. Na de ez pl zseniális: Lily Allen: Knock 'Em Out Katze, Neked kötelező, Te igazán ismered ezt az érzést. :D

És Mátéval még azt is megállapítottuk, hogy az érzelmekben kár értelmet keresni.

Lol. Álmomban naplózó voltam Széchenyin.

Tegnap megnéztük az Omló tornyokat, amit még akkor is tökre élveztem volna, ha nem ismerem az alkotókat. A Bakelit meg még mindig remek hely, csak képtelenség onnan elindulni. Az utolsó metrón meg együtt utaztam Vekerdy Tamással.

Vannak napok, amikor teljesen ésszerűtlen és felesleges döntésnek látszik kimászni az ágyból.

Végvári Tamás RIP. :( Most láttuk pár hete az Örkényben.

Can you imagine? A Love Happens szarabb, mint a magyar címe. Hova hányjak? Shit happens.

Híreket olvasok: "Pénteken meglakol az új országgyűlés." (megalakul)

Szóval remekül indult a reggel, de aztán Nesta megmentette, bemutatta a Hayseed Dixie-t, ezzel mosolyt csal az arcomra, és ráadásul megláttam az új kollégámat, akinek a hangjába simán bele tudnék szeretni, az ilyennek szinkronszinésznek vagy pszichológusnak kellene lennie, nem egy multiban elrohadni. Whatever, kár, hogy csak 5 évvel fiatalabb, mint apám. Az már azért túlzás, bármennyire cuki megszeppent plüssmackófeje van.

Hős vagyok, ma is edzettem. Na megyek, lemosom magamról a sót meg a halott muslincákat.

Ma reggel találkoztunk láttam azóta először. Utálom, hogy még mindig ilyen hatással van rám.

Szombathely

Nos tehát voltunk Szombathelyen Zsével és a tesójával, Gabival. Csütörtök este annyira nem volt kedvem pakolni, meg utazni sem, de hát nyilván nem mondtam le. Így péntek reggel 6.20-kor már a Lurdy parkolóban vártam a lányokat, majd a gyönyörű reggelen lehasítottunk Szombathelyre. Tízre a ház előtt álltunk, ahol éppen nem várt minket senki, mert csak 11-re ígérkeztünk, de hamar befutott a lányok barátnőjének a barátnőjének az anyukája, Jutka, aki tetőt adott a fejünk fölé hétvégén. Meg isteni kávékat főzött. Meg egyébként egy tündérien kedves kis nő, rögtön a szívembe zártam. A háza meg egy éden a város közepén, mintha valami Fable regényből kilépett tündér-anyuka lett volna.
Szóval megérkeztünk, majd hamarosan a nyakunkba vettük a város, és megejtettünk egy korai ebédet a Görög pizzériában, majd hazatértünk és nyugovóra, hogy kipihenten vágjunk az estének. Az ötórás kelés után mindannyiunknak életmentő volt az a két óra alvás. Egy újabb kávé után visszatértünk hát a Fő térre, szereztünk söröket és egy remek asztalt, majd volt Voler Mouche, remek Ladi6, majd Anima, amiről azt hittem, már nem is szeretem, de aztán rájöttem, hogy mégis, és még mindig drum 'n bassre szeretek a legjobban táncolni, ezek a mozdulatok megvannak készségszinten, itt van egy csávó, aki úgy néz ki, mint Rory pasija a szívek szállodájából, fél órát bosszankodunk, mert nem bírunk rájönni, hogy hívták. Jess Mariano. Bemegyünk egy felesre egy kávézóba, mert a bódékban nagyon drága a pálesz, és fázunk, meg sört is ott veszünk, aztán futunk vissza az Elég voltra, bugyog ki a sör az üvegből. Vége az Animának, szar zene kezdődik utána, hazamegyünk. Még beszélgetünk kicsit Zsével a kertben, majd nyugovóra térünk. Másnap reggel isteni péksüteményekkel indítottuk a napot a Fő téri látványpékségen, majd shoppingoltunk, piacon is jártunk, de már zárt, majd Jutka javaslatára az Öreg Sam étteremben ejtettük meg az ebédet, után a megint sziesztáztunk egyet, majd beültünk kávézni a fesztiválközpontba, a mozi kávézójába, épp akkor kezdett esni, mikor odaértünk, pont megúsztuk az esőt. Bevártuk Gabit, aki közben elugrott a barátnőjéhez, lemaradtunk az Apnoéról (amire nagyon nem vágytam), meg a Fókatelepről, ami azért érdekelt volna, de az FM zeróra kiértünk, és rohadtjó is volt, aztán jót lötyögünk az osztrák reggaezenekarra (Naked Vibrations), megállapítjuk, hogy a reggea lassú drum 'n bass, én meg megállapítom, hogy erre tudok a legfesztelenebbül táncikálni, pedig alapvetően nem is szeretem a reggae-t. Biztos segítettek azok a finom pannonhalmi borok, amiket kóstoltunk. A Naked Vibrations utolsó taktusaira hagyjuk el a teret, fellelkesülten, hogy mi most pedig bulizni fogunk. Nem sikerült. Pedig mi mindent megtettünk, felkerestük a város mindhárom (!) buli lehetőségével kecsegtető helyét, de nyilván korán is volt még, vagy csak mindenki a Baba Zulán nyomult. Iszunk egy utolsót a Gagarinban (jól átbasznak, enélkül úgy látszik nem úszok meg utazást), hazafelé még benézünk a moziba, épp vége a Baba Zulának, na még egy bort, aztán hazaballagunk. Másnap reggel már a mi ágyunkat is megtiszteli jelenlétével Garfield kandúr, nem csak Zséét. Még ki kell mennünk a piacra, mert előző nap fülest kaptunk, hogy vasárnaponként zsibvásár, előtte reggeli a szokásos pékségben (érzésem szerint akkor is átbasznak, de nem szólok, mert nyúl vagyok), a piacon borzasztó kellemetlenül érzem magam, zavar az emberek kisugárzása, menekülhetnékem van. A turkálóban kincseket találunk, a helyi kulinarisban szintén. Hazafelé elkerülünk a Jáki templom felé, ha már itt vagyunk, elvisszük Jutkát is. Kár lett volna kihagyni, ha már ott voltunk a környéken, és azok a felhők meg repcemezők! Nem tudom, azon a tájon egészen mások a felhők, mint nálunk, nem is bírtam abbahagyni, hogy fotózzam őket. Tatabánya után kezd bejönni a café, helló Puzsér. Jó hazajönni is.

Goto Szombathely.

Szóval szabad egy táncra. Anybody interested?

Megvolt az edzés, mindjárt megyek dolgozni. :D

Ki sikkasztotta el a tavaszt? Hol lehet panaszt tenni?

tegnapi mondat

"felfelé nincs out of my league, csak lefelé" :D by katze