shopgirlmeans

Semmi különös. Munka, pihegés ebben a cseppfolyós hőségben, sims3, weeds 5/6, pár napja Tetthely (Katze, Kie, Panni, Máté), ilyenek. Onnan hazafelé a megérzések egy tökéletes példája volt, konkrétan láttam, ahogy elmegy majd előttem a busz, és kiléptem a sarkon, és elment a busz. Ezen még sose vigyorogtam korábban. Pláne, hogy a következőn viszont ott volt Réka. :D Vasárnap kimentünk ebédelni a húgomékkal a nagyszülőkhöz (végre rávettem magam, hogy tapogassam a pocakját, de nem rugott vissza. Mert még asszem nem mondtam, de asszem, mostmár publikus (mert ő is írt már róla a blogján), hogy hamarosan nagynéni leszek.), aztán átbumliztam megint Erzsébetre (lassan hazajárok oda, bármennyire próbáltam elkerülni xD), Zsééknél egy kis vasárnap délutáni társasjáték party, de jó volt! A szombati színházat meg már írtam, ja de azt még nem, hogy a Bakelit Multi Art Centerben voltunk, ami egy csodás hely, a totál lepukkant gyártelep közepén egy hatalmas lelkesedéssel és naivitással épülő dolog, amiről remélem, még sokat hallunk majd. (Kedvenc pillanatom volt, mikor hallgattam a tulajt, aki csillogó szemmel bizonygatta valakinek, hogy majd ő megmutatja ennek a magyar színházi világnak, hogy fenn tudja tartani ezt a helyet, és tudja üzemeltetni nyereségesen, még ha nem is kap semmi támogatást. Picit szerelmes lettem, de aztán ment tovább az este. :D)
A zajokról még. Szombaton egész álló nap harangoztak nálunk. Kábé 200 méterre lakom egy templomtól, többnyire meg se hallom, annyira megszoktam. De szombaton max fél perc szünetekkel EGÉSZ NAP nyomták. Azt hittem, megőrülök. Szombat éjjel pedig két szomszédnál is ment a wirtschaft, az egyik páros éjfél körül nyomta a számát, azt nem értettem, a másik olyan hajnal négy körül, visított a csaj, hogy "add ide a kulcsot, vagy kiugrok az ablakon." De hát akkor szép az élet, ha zajlik. Na, nálunk nagyon szép.