Egyik dolog vezetett a másikhoz - jujj, tényleg, a Margófesztől még nem is írtam - és tegnap este ott ültünk a PIM udvarán a Rájátszás koncerten, alapvetően a Háy meg a Beck kedvéért, bár nyilván a többiek sem voltak totál ismeretlenek számomra. Nagyon jó volt! Fellobbant magyarságtudatom is, pedig én nem igazán foglalkozom ilyen dolgokkal. És az Egyedi Péter, omg. Én már voltam idén egy Óriás koncert végén, de ott nem tűnt fel, hogy ennek a csávónak mennyire fantasztikus hangja van.

Micsoda borzasztó éjszakám volt. :( Pedig még futni is voltam tegnap este, mégis mintha egész éjjel csak forgolódtam volna, amikor meg nem, akkor hülyeséget álmodtam. :( 

Nem baj, ma este Rájátszás koncert, egy hónap múlva ilyenkor meg - fingers crossed - reményeim szerint Zadarban kocogok a tengerparti sétányon a felkelő nap fényében. :)

Teljesen az utazás lázában égek, pedig még egy hónap ugye. Reményeim szerint Zadar lesz! :D

A nyári program ahelyett, hogy tisztulna, zavarosodik. Most kaptam egy ajánlatot, amin nagyon fellelkesültem, így az egyedül Bécs helyett valószínűleg Horvátország lesz barátokkal négyesben - hiába, a tenger hívásának nem tudok ellenállni, hisz oly ritkán jutok el. A szabival egy kicsit bűvészkedni kell majd, de nem hiszem, hogy gond lenne. Isztriában reménykem. :)

Hát ezt nem hiszem el

1. Megütöm
2. El fogok kezdeni nemet mondani az ilyenekre, nem a fuckin' titkárnője vagyok
3. Igen, ez az a majom, aki többek közt engem is sikertelenül próbált felszedni a múltkori bulin (amire egyedül ő érkezett üres kézzel...)

Amikor egy kolléga egy excel szűrést is velem csináltat meg... akkor nem csak a problémamegoldó képessége lesz számomra kétséges.

A Penny Dreadful eddig tökre bejött, de ez a hatodik rész kiábrándított; előbb ugyan volt Eva Green-nek egy tök jó mondata, de az azt követő szexjelenet... OMG. Gagyi.

Ez elmúlhatna, mert annyira nem vicces. Nem is szoktam ilyen betegen dolgozni, de most egyszerűen nem fér bele a táppénz, így is ki van centizve erősen a nyár, legalábbis július végéig. Utána könnyebb lesz. Így valahogy kihúzom ötig, aztán hazavánszorgok, aztán 10 órákat alszom. Ez úgy fest, a gyógyulásra nem elég, csak arra, hogy ugyanezt a következő nap is meg tudjam lenni. Majd hétvégén kifekszem. :(

Azért ez az elégtétel, amit kaptam a napokban, egyrészt rohadt jól esik a büszkeségemnek, másrészt rendezni sem lehetett volna szebben.

Nos hát. Nem az vagyok, aki voltam egykor. Egyrészt nagy örömmel mentem el az új főnököm kertipartyjára. Másrészt ott sikerült úgy innom kb 9 órán keresztül, hogy nem rúgtam be, ellenben teljesen elbűvölő voltam és vicces. A sütimet imádták. Én ilyen jól rég éreztem magam. És elolvadtam némelyik kollégakölyöktől, újra megfontolva a gyereknemakarást. 

Na de - és most nem leszek ladylike - annak a szolgalelkű kollégának konkrétan a kurva anyját, aki egész héten dolgoztatott maga helyett, aztán most épp hogy megjött, leült mellém, túl közel, és közölte, hogy ők most fasírtban vannak az asszonnyal. Aztán hazafelé a vonaton - nem vele - kiderült, hogy nem csak nálam próbálkozott be.

Összességében: rég volt ilyen jó napom.

Pedig még egy fura sms-t is kaptam közben, és mikor kiderült, kitől, még attól sem zaklatódtam fel, csak röhögtem.

keep running :D

Kitaláltam, hogy ma főzők túrógombócot. Elmentem a boltba vettem mindent, egy dolgot kivéve. Kitaláljátok, ugye?
Így túró nélkül kicsit nehéz. :D

Voltam rapidrandin szombaton, sokkal jobb volt, mint amire számítottam, bár nagyon intenzív és fárasztó időtöltés. Na most elvileg 48 órán belül kiértesítenek, volt-e valaki, akivel kölcsönösen tetszettünk egymásnak, és küldik meg a másik elérhetőségét. Ez bő másfél órája letelt. Szerintetek mennyire vagyok izgatott?? Azon gondolkozom lassan, hogy szerződésszegésért visszakövetelem a befizetett összeg egy részét. :D De komolyan, milyen kegyetlen húzás ez?!

Hű. Na erre most nagy kedvem lett: http://www.evezzvelem.hu/vizitura-mosoni-duna-cs1-2014.php

Ilyen melegben már nem esik olyan jól a futás. :(

Jupiiii. Csütörtökön lesz a Háy come Beck a Margón, akkor szombaton mehetek a főnökömhöz kertipartyra*! :D 

*Nooormális? Hallottatok már ilyet tőlem? Igen, ennyire odavagyok az új főnökömért. ♥

Szóval voltunk a Katonában (én életemben először!) és megnéztük A nyaralást, amit én kb végigröhögtem, a közönség harmada meg a szünetben távozott, na mindegy, de hogy a Rajkai Zoltán mennyire úgy néz ki, mint Moriarty...! 

Jó, meg persze elmúlt a refluxom, csinosabb, sportosabb és magabiztosabb vagyok, mint valaha, etc. Éljen a futás!

a lényeg

Nem, a lényeg persze az, hogy tudok aludni. De a gyorsulásnak is nagyon örülök! :D

Magyar jelenlét Louie-ban. LOL.

Spoiler BBT

Pont a napokban jutott eszembe, hogy Penny vezetékneve gyaníthatóan először az esküvőn fog elhangzani. A végén még igazam lesz.

Futás mellett is visszatért az alvásprobléma. :( 3.30-kor óraműpontossággal felébredek, és onnantól csak forgólódás. :( Remélem, csak időleges, az új munka miatti stressz jön ki... Mindenesetre már jeleztem az akupunktúrás dokinak, hogy újra mennék.

Nemértem. -.- Uncsi.

♥♥♥

Chris Messina!!!

Ó, Istenem. Az eheti (szezonzáró :( ) Mindy Project egy hommage a Nora Ephron féle Meg Ryan-Tom Hanks filmekhez. Imádom!! :D

Nagyon remélem, hogy az új kollégáim, főnököm legalább sejtik, hogy az átállás nem azért ment ennyire zökkenőmentesen, mert ez egy egyszerű feladat, hanem mert nagyon odatettem magam, és nagyon tehetséges vagyok. És azt is remélem, hogy a további nehézségeket épp így megoldom, mint az eddigieket.

Na király, túléltem az első napot, nem is volt rossz, sőt szerintem jó első benyomást tettem. Lesznek mondjuk érdekes dolgok itt is, de megoldjuk, legalább változás, saját iroda! :D 

És most futás közben tudatosult csak bennem, hogy megszabadultam a főnökömtől! :D És halál viccesnek tartom, mekkora kutyaütővel akar pótolni. Hát sok szerencsét hozzá. :D 

Más: Annyira szeretem magamban ezt a villámgyors regenerálódási képességet. Mrs. Rozsomák.

Na drukkoljatok. Első nap az új helyen.

Nos. Egyesek a napokban megőrültek, nem tudom, milyen bolygó-együttállás van, de...

gondolatok f betűs szavakról

Egyrészt hiszek abban, hogy a Jóisten nem tesz ránk nagyobb terhet, mint aminek az elviselésére épp képesek vagyunk. Másrészt hiszek abban, hogy a ma megélt fájdalom és félelem erősebbé tesz, mert holnap már tudni fogom, hogy képes vagyok az elviselésére, és így fordított módon visszahat az önbecsülésre. Hiszem, hogy a félelem miatt nem szabad nemet mondani helyzetekre. (Most nem szélsőségekről beszélek, hanem egy erkölcsös polgári életvitel során felmerülő félelmekre.) Sőt, szembe kell menni a félelmeinkkel, hisz minden legyőzött félelemmel egyre kevésbé fogok félni egyáltalán.
Persze közben azt is tudom, hogy egy felfokozott érzelmi állapotban nagyon nehéz felismerni a félelmet, elválasztani a megérzésektől, ha egyáltalán ki lehet hámozni valamit az egész katyvaszból.
Lelki kiegyensúlyozottságra kell törekedni, hogy az ember valamiféleképp kívülről tudja szemlélni az életét. Valamint tudatosságra kell törekedni, és nem hagyni magunkat befolyásolni mások - sokszor téves - ítélete által. Miért hinnénk másnak, hogy valamilyen szempontból nem vagyunk elég értékesek? Hisz mi ismerjük legjobban önmagunkat, a végén csak magunkkal kell elszámolnunk, és egyébként is önmagunkkal töltjük a legtöbb időnket. :) Egyáltalán nem is értelmezhető, hogy "elég" jó valaki. Érzelmi értelemben. Vagy passzol hozzánk a másik, vagy nem. Nincsenek fokozatok, nincs olyan, hogy elég. Vagy szeretem, a hülyeségeit meg el tudom viselni, vagy nem szeretem, és akkor nem viselem el a hülyeségeit. Nekem ez fekete-fehér. Nevezzetek naivnak, nem érdekel. Ilyen habos-babos lelkivilág az enyém, nem is akarom, hogy másmilyen legyen. Nem akarok megkeményedni, és a következőbe óvatosabban, zárkózottabban beleengedni magam. Azt kell megtalálnom, akinek épp így kellek, aki épp erre vár.
A fájdalomtól való félelem pedig az egyik legnagyobb butaság. Azért nem belekezdeni egy kapcsolatba, mert félek attól, hogy véget ért, és fájni fog? Inkább egyedül maradok? Azért nem lezárni egy nem működő kapcsolatot, mert félek, hogy fájdalmas lesz a szakítás, és szar lesz egyedül?  Inkább benne maradok egy nem elég jó kapcsolatban? Hát ki vagyok én, a magam ellensége?! 
A megalkuvás a mai ember egyik legnagyobb ellensége, és maga sem veszi észre.

Emberek, legyetek bátrak, merjetek változtatni az életeteken! Ne féljetek az egyedülléttől, inkább használjátok ki, és figyeljetek befelé. És majd eljön, akinek jönnie kell, aminek jönnie kell, ki van itt minden találva. Majd elkészül az út megtételére alkalmas mozdony.

na jó, befejeztem a coelho oravecznórázást, bocs, leginkább magamnak öngondolat. :)