Arra jutottam, hogy azért találkoztam ezekkel a nagyon gyorsan döntő emberekkel, hogy tanuljak valamit. Mégpedig hogy sokkal őszintébbnek kell lennem magamhoz minden helyzetben, és már az elején lehet nemet mondani, ha valami nem is tetszik igazán.
Végtére is mi lenne a fejlődés, ha nem az, hogy konfrontálódunk, majd levonjuk a következtetéseket a szituációkból, és megpróbálunk azoknak megfelelően változtatni a hozzáállásunkon? És nem kell ezen nekem megsértődni, sőt meg kell köszönni, hogy a mai világban még valaki képes őszinte lenni.
(Csak hát én ilyen lelkes csaj vagyok, aki szereti beleélni magát a dolgokba. Meg kéne találni valahogy az arany középutat, hogy legalább olyanba ne éljem bele magam, ami nem is nekem való.)
Egyébiránt pedig randi- és interjúrutint kell szereznem.
És elég az önsajnálatból, tessék felállni és továbbmenni. (Az előző két reggel nem bírtam felkelni edzeni. Ma megvolt.) Majd én megmutatom, akárki meglássa.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése