shopgirlmeans

Szóval a Casa de papel elején úgy láttam, hogy a spanyolok nagyon sokat fejlődtek a Bárka óta mind forgatókönyvírásban, mind színésztehetségben, de most a vége felé - még két rész van hátra - már egyre gyakrabban fogom a fejem. A Bárkát anno egy idő után el is kaszáltam, annyira zavaró volt a sok logikai hiba, ellentmondás, következetlenség. És mostmár itt is ez van, jó csodás pálfordulások, személyiségfejlődések már az első-második évadban is voltak, de a végére egészen elérik a Bárka szintjét, és ez nem dícséret. Amikor a rablás közepén az egyik szereplő iszonyúan bepiál, mert szerelmi bánata van, majd pár perc múlva már józan, műt, aknavetővel céloz. És nincs következménye a tetteknek, beszélgetéseknek. Vagy amikor szakít az egyik a másikkal, akibe állítólag halál szerelmes, aztán két perc múlva egy másiknak csapja a szelet, ahelyett, hogy bizonyítana a szerelmének, vagy megpróbálná visszahódítani. Több színész elfelejtett színészkedni. Szóval kár érte, de jó, hogy vége lesz. Nyelvgyakorlásnak jó, és team Nairobi.