Múlt héten még együtt, ma már Nélküled nézem az új Fear the Walking Dead részt. :(

Te meg sehogy, mert nem tudsz torrentezni. :P :D

Minden nap újabb lépések. Tegnapelőtt összepakoltam a cuccait. Tegnap kitöröltem a csevegéseinket - a szívem szakadt meg -, töröltem a facebookon. Ma összecsuktam az ágyat. Egyébként nem lett igaz, hogy napról napra könnyebb, eddig a ma délelőtt volt a mélypont. Kint voltam a szüleimnél vidéken, kiolvastam egy könyvet, utána semmittevés, az a legrosszabb. 

Akcióterv már van:

1. Kapcsolat kiheverése, meggyászolása, kellő mértékű önsajnálat
2. Relax tanfolyam és önismereti terápia  - utóbbi már megkezdve. Megtanulok kevésbé követelőn szeretni.
3. Heti négy futás -> újra formába kerülök. A sok közös zabálás, a kapcsolat miatti kevesebb szabadidő miatti kevesebb futás megtette a hatását, de két hónap és újra a régi leszek. 
4. Kirándulóklubba fogok járni, új embereket ismerek meg, új barátokat szerzek. A kirándulások a formába jövést is segítik. 
5. Nem ugrom fel a tinderre és a badoora önigazolást keresni, nem megyek bele méltatlan kalandokba.
6. Esetleg végre tényleg szakítok időt menekültekkel kapcsolatos önkéntes munkára is. 
7. Színezek és puzzlezok.
8. Olvasok. Esetleg elolvasom végre azt a jobb agyféltekés rajzkönyvet.
9. Csepeli bunkertúra
10. Kitalálom a terapeutámmal, hogy legyen jobb munkám, ami inspirál, és fizet annyit, hogy legyen egy saját autóm.
11. Vigyázok az alkoholbevitelre, és nem szokom vissza a cigire.
12. Megtalálom életem szerelmét.

Nnna, ez lesz! :)

Anyu ébredező dühe vagyok.

Az első nap a legnehezebb. Aztán elfogynak a könnyek, és a lelkem is könnyebb lett. Már nincs olyan sötét. Már látok tanulságokat, látom, nekem miben kell változnom, hogy ne lépjek még egyszer ugyanebbe a folyóba. Azért persze nagyon fáj, mert a legjobb barátomat is elvesztettem. De túl leszek rajta!

Nem gondoltam volna, hogy van ennyi könnyem. Jajistenem, hogy kell ezt kibírni?

Szív megszakad, hang fennakad. Szakítás. Hogy kell ezt túlélni, kérem?

Egy hét múlva ilyenkor már Ljubljánában ébredezünk, juhú. Remélem, kicsit hűvösebb-ben!

Tegnap biciklitúra, 42 km, megnéztük a Dunaparty Megállót, ettem Salmorejót a La Nubéban, csillagos ötös, zseniális, mindennap szeretnék ilyet enni, aztán fagyi a Gelateria Pomo D'Oróban, magnó és sós karamell, ott sírtam be másodszor az ízek harmóniájától.