shopgirlmeans

Jól kedvet csinálnak ezzel az Elena Anaya interjúval a Room in Rome-hoz, pedig az mekkora szar film!

Aztán olyan is van, hogy nagy nagy változások vannak melóban, aminek nem igazán örülünk. Nagyon fos, közepesen fos, és kis sikerélményes napok váltják egymást. Ma épp az utóbbi volt. Persze ez is hosszú volt, hetente kétszer biztos megvan a 10 óra, de a többi napon se 8,75. :( Nem tudom, meddig bírok ekkora terhelést szarér' húgyért', hogy tanult kollégámat idézzem. Nem is akarok.

Meg olyan is volt, hogy bevittem a bringát múlt héten a szervízbe, hogy húzzanak meg egy csavart. Rábeszéltek egy külső gumi cserére, otthagytam. Majd ebből lett kerékcsere, centírozás, miegyéb, duplaannyiért. Aztán felültem rá, és nem volt jó a váltó, pedig ahhoz nem is kellett volna nyúlniuk. Hát visszavittem. Megbeszéltük, hogy akkor ez váltócsere. Megint otthagytam. Akkor ott kicsit ideges voltam, gyanítottam, hogy arról lehet szó, hogy megpróbálnak minél több pénzt lehúzni rólam. Ezek után kellemes meglepetés volt, mikor megint mentem a bicóért, és közölték, hogy megtalálták a hibát, nem kellett váltót cserélni, vihetem ingyen. Még el is szégyelltem magam a rosszhiszeműségemért. Aztán két nap múlva akartam ráülni, és a frissen cserélt kerék le volt eresztve. Megint vissza, fújják fel. Lehet, hogy belsőt is kell cserélni. (Nem értem, a kerékcserében ez nem volt benne?) Na mindegy. Mostmár viszont egyre erősebb a gyanúm - röhögjetek ki nyugodtan -, hogy a szerelősrác azért hagy újabb és újabb, veszélytelen hibákat a gépben, mert fel akar szedni... Kár, hogy szóba sem jön, skinny. A főnöke már bejönne. Az ember sosem azt kapja, amire vágyik.