Az ilyen estéket szeretem; kellemes mozi egy jóbaráttal, aztán mégiscsak úgy döntesz, kár lenne befejezni az estét, adjunk neki még egy esélyt, ezért spontán elmész vele valahova, ahol megismersz kedves embereket, köztük egy festőt, akivel jót beszélgettek, sikerül mértékkel inni is, majd még a metrón is összefutsz egy régi kedves ismerőssel, akit észre sem vennél, de ő magától odajön. És hazafelé sétálva mosolyogni kezdesz, mert rádtör az érzés, hogy milyen szép az élet.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése